Kiemelt képességű gyerekek

Az iskolaérettségi vizsgálatok kockázatairól

Hódi Sándor pszichológus nyilatkozott a felmérésekről

Gruik Ibolya: Magyar Szó, 2008. február 23.-24., szombat-vasárnap

Nemzeti imázs

Hódi Sándor pszichológus a történelmi tapasztalat és az uralkodó politikai viszonyok nemzetformáló hatásáról.

Azokat a csoportjellemzőket, amelyeket nemzeti alkati sajátosságként emlegetünk, a pszichológia etnikai sztereotípiának nevezi. Ezek a sztereotípiák tulajdonképpen a történelmi tapasztalat és az uralkodó politikai viszonyok pszichológiai lenyomatai, mondja a pszichológus, aki hasonló jellegű kutatásokkal maga is foglalkozott. Most többek között azt szerettük volna megtudni tőle, alakítható-e a nemzeti karakter.  

Gruik Ibola, Magyar Szó, 2007. június 9., 10., szombat-vasárnap.

Mikor körünk házasságot?

A házasságkötés időpontjának kitolódása több tényezőre vezethető vissza, melyek közül a legfontosabbak a házasodás objektív lehetőségei és körülményei, de fontos szerepet játszik benne a házasodási szokások megváltozása is. A házasulandókkal szemben támasztott közösségi elvárások szerint ahhoz, hogy a fiatalok frigyre lépjenek egymással társadalmilag felnőtté kell válniuk. Ezen azt kell értenünk, hogy befejezték tanulmányikat, kitanultak egy szakmát, munkába álltak, önálló jövedelemmel rendelkeznek, lakást, ingatlant szereztek...

Horváth Ágnes, Magyar szó, Hétvége, 2007. április 21., 22., szombat-vasárnap

Köszönöm, Drágám!

Beszélgetés dr. Hódi Sándor pszichológussal

A könyv címe kifejezi az egész kutatás lényegét, amely minden előzetes elvárásom ellenére nagyon pozitív volt. Abból indultam ki, hogy mindenki a házasság válságáról beszél, a család fölbomlásáról, és ebben sok igazság van. Ez a tendencia jelen van nálunk, Vajdaságban is, ahogyan az egész Nyugati világban...

Berényi Klára.

Dr. Hódi Sándor: Köszönöm, Drágám! Újvidéki Rádió. Női hullámhossz. 2007. 03. 05.

Szinglik és emancipáció

A jéghegy csúcsa

Dr. Hódi Sándor pszichológust kérdeztük

Száz évvel ezelőtt arra nevelték a lányokat, hogy kiszolgálják az urukat. Az emancipáció következtében azonban számukra is megnyílt az érvényesülés lehetősége. Nem csak társadalmi státusuk, de a lelkületük is megváltozott. Talán ez az egyik alapvető oka annak, hogy az utóbbi időben megváltozott a párkapcsolat, egyre többen döntenek – önként vagy kényszerből –, az egyedülálló élet mellett. A pszichológussal, dr. Hódi Sándorral ennek hátteréről beszélgettünk...

Gruik Ibolya: A Magyar Szó 2007. évi naptára. Újvidék, 2006 novembere.

Önmagunk nyomában

A nemzeti jellem problémája – Hódi Sándor pszichológust kérdeztük

Milyenek a vajdasági, délvidéki magyarok? Mások, mint általában a magyarok? Vagy csak annyiban különböznek, mint amennyire nyelvükben, nyelvjárásukban sem egyformák? Hogyan hatott rájuk (ránk) a kisebbségi lét, az anyaországtól való különélés? Vannak ennek pozitívumai is, vagy csak a hátrányáról beszélhetünk? Milyen a táj és a lélek összefüggése ebben a vonatkozásban?..

Gruik Ibolya, Magyar Szó, Kilátó, I. rész: 2006. nov. 25., 26., II. rész: dec.  2., 3.,  III. rész: 2 dec.  9., 10.,  IV. rész: dec. 16., 17.  

pdf  1.,  2.,  3.,  4.

Eszmény és valóság

Dr. Hódi Sándort a tudásban rejlő lehetőségekről kérdeztük

Ma a szélhámosoknak álla világ – mondja a pszichológus –, hiszen amíg a szellem emberei mindennapi megélhetési gondokkal küszködnek, addig a háborús körülményeket ügyesen kihasználó vállalkozói réteg dúsgazdaggá vált. Ők határozzák meg a fontossági sorrendet is, vagyis tőlük, gondolkodásuktól, tanultságuktól függ, milyen irányt vesz a társadalmunk az elkövetkező években, évtizedekben..

Gruik Ibolya: A nap interjúja. Magyar Szó, 2006. május 25., csütörtök

Az iskolai reformokról

Dr. Hódi Sándor pszichológus az alternatív pedagógiáról

Ha meg akarunk felelni korunk kihívásainak, már egészen másfajta tudással kell rendelkeznünk, mint a korábbi évszázadokban, vagy akár tíz-húsz évvel ezelőtt... hogy a családban hogyan éljünk, hogy hogyan legyünk önmagunk és a társadalom számára is hasznosak és eredményesek, erre nem kapunk útmutatást az iskolában. Hogy milyen a jó iskola? Erről kérdeztük dr. Hódi Sándor pszichológust.

Gruik Ibolya, Magyar Szó, 2006. május 1-2.

Meddig tart a holtomiglan-holtodiglan?

A férfi-nő kapcsolat Vajdaságban dr. Hódi Sándor új könyvének tükrében

A jó házasság titkai

Köszönöm, drágám! címmel jelent meg a közelmúltban dr. Hódi Sándor ismert pszichológus legújabb könyve, amelyben a szerző a házastársi konfliktusok pszichológiai és családszociológiai vizsgálatával foglalkozik. A könyv a társas kapcsolatok újragondolásához nyújthat segítséget.. .

Gruik Ibolya: Magyar Szó, 2006. április 1., 2.

A közösségvállalás a legfontosabb

Múlt pénteken az adai Városháza dísztermében bemutatták Hódi Éva és Hódi Sándor Ki kicsoda 2004 című közéleti lexikonját. A lexikon alapötletéről, felépítéséről, a szerkesztés nehézségeiről Hódi Sándor számolt be.

Krizsán Mónika: Képes Ifjúság, 2006. jan. 25.

Szellemi értékeink tárháza

A vajdasági Magyar Művelődési Intézet vállalt feladata, hogy támaszt nyújtson a jelenlegi kutatásokhoz, illetve megőrizze a hagyatékokat

A vajdasági Magyar Művelődési Intézet a délvidéki magyarság szellemi tárháza kíván lenni. Nem csak a jelen, hanem a múlt hagyatékának feldolgozása is erre az intézetre vár, hogy szellemi érétkeinkről számot vessünk, és ezekre az alapokra építve továbblépjünk... Hogy betekintést nyerjünk az Intézet első évének feladataiba és a kutatási tervekről is megtudjunk valamit, a VMMI igazgatóbizottságának tagjait faggattuk.

Horváth Ágnes: Magyar Szó, 2006. január 21., 22., szombat-vasárnap

Mit rejteget a Vajdasági ki kicsoda 2004?

Már kapható Vajdaság első közéleti lexikonja, a folytatás 2006-ra várható

Már a 2004-es évben vártuk, végül csak néhány hete, közvetlenül karácsony előtt jelent meg az első Vajdasági ki kicsoda lexikon. A több mint 600, többségében fényképpel ellátott szó­cikket tartalmazó kiadványa teljesség igényével készült, de valódi teljessége igazából csak folyamatos kiegészítésével és újrakiadásával érhető el. A kétezer példányban megjelent könyvről a társszerzők, dr. Hódi Éva és dr. Hódi Sándor a következőket mondták:

Horváth Ágnes: Magyar Szó, 2006. 1. 14-15. szombat-vasárnap

Mi fán terem a nemzetstratégia?

Tizenöt éve egyfolytában a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről beszélünk. A nemzet megújhodásával foglalkozó konferenciáknak, politikai programoknak, megnyilatkozatóknak se szeri se száma.  Ennek ellenére a magyarságnak máig nincs nemzetstratégiája. Magyarországnak nincs világos víziója a határon túli magyarságra vonatkozóan, de az egyes nemzetrészeknek sincs konszenzuson alapuló, tudatosan vállalt jövőképük, amely bizakodóvá tehetné őket a jövő vonatkozásában..

Beszélgetőtárs: Pertics Péter: Aracs, 2006/1. 6. évf.

Esélyteremtés és jövőépítés

Dr. Hódi Sándor szerint a múlt visszasírása helyett az új megoldások felkutatásával kellene foglalkozni – A kabát újragombolásával lehet pénzt szerezni

A Délvidéki Magyarságért Alapítvány és a Széchenyi István Stratégiakutató Intézet a közelmúltban pályázatot hirdetett Vajdaságban élő, itt született, vagy ide kötődő személyek részére helyzetértékelő tanulmány, kutatási program, stratégiai terv, vállalkozás-fejlesztési elképzelés stb. megírására. A pályázat kiírásáról és az elvárásokról dr. Hódi Sándor, a Széchenyi Intézet igazgatója nyilatkozott lapunknak.

Csincsik Zsolt: Magyar Szó, Hétvége, 2005. december 3., 4., szombat-vasárnap

Félig üres vagy félig tele a pohár?

Az adai könyvtárban, dr. Hódi Éva munkahelyén várakozunk a férjére, dr. Hódi Sándor szakíróra, pszichológusra. Éva, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok elnöke most éppen feleket fogad, könyveket ajánl, de a különféle programok szervezéséből is kiveszi a részét. Ráadásul jelenleg egy alapítványi elszámolás is foglalkoztatja. A beszélgetést a hírnévvel meg az ismertséggel kezdjük.

Tóth Lívia: Hét Nap, 2005.11.15.

 Pszichológiai portré

Dr. Hódi Sándor olyan jeles személyisége a délvidéki értelmiségnek, akire méltán lehetünk büszkék, és akinek szakmai életútja sokunk számára lehet példaértékű. Ez a pszichológiai portré a vele készült interjú alapján készült.

Gruik Zsuzsanna

díjnyertes pályaműve: http://www.bolyaigimi.

org/tehetsegstud

/index.php)

Közéleti lexikon

Minden ötszázadik magyar kiemelkedő tevékenységet folytat

A Széchenyi István Stratégiakutató és Fejlesztő Intézet hiánypótló kiadványt jelentet meg szeptember végén.  A Vajdasági magyar közéleti lexikon társadalmi életünk fontos szereplőiről nyújt információt. Kirajzolódik a kötetből, hogy milyen szellemi tőkével rendelkezik a vajdasági magyarság, hogy vállalhat-e, és vállal-e közszereplési tevékenységet értelmiségünk, hogy a fiatalabb nemzedék soraiban van-e, aki nemcsak önmaga, hanem a közösség érdekében is tevékenykedik. A szerzők vallják, hogy rendkívül gazdagok vagyunk ezen a téren. Dr. Hódi Éva és dr. Hódi Sándor többek között ezért is vállalkozott a lexikonkészítésre.

Gruik Ibolya: Magyar Szó, Közéletünk, 2005. október 3., hétfő

Délvidéki ki kicsoda

Hamarosan megjelenik a vajdasági közéleti lexikon

A délvidéki társadalmi élet szereplői, magyar politikusok, tudósok, írók, művészek szerepelnek a szeptember végén megjelenő Vajdasági Magyar Közéleti Lexikonban, amely az első ilyen jellegű kiadvány lesz a Délvidéken. A kötet nem tartozik a hagyományos Ki kicsoda? jellegű lexikonok sorába, de nem tekinthető szaklexikonnak sem.

MR: Kossuth Rádió / Szülőföldünk - Határok nélkül. Elhangzott: 2005. szeptember 22-én. 2005. szeptember 23., péntek

Intelligencia és lelki habitus

Dr. Hódi Sándort, a zentai Bolyai tehetséggondozó Gimnázium pszichológusát kérdeztük, mennyiben valósult meg a gimnázium létrehozásakor kitűzött cél, melyek a gimnázium előnyei, illetve hiányosságai, oktatási szemléletmódról, tanítási gyakorlatról. - Kialakult-e a tehetséggondozó gimnázium arculata? Magyar szellemiségű, emeltszintű oktatás volt a cél.

Gruik Ibolya: Magyar Szó, Hétvége, 2005. 05. 28., 29.

Balkáni krétakör

Ha az emberi lélek bajban van, segít a pszichológus. Ha egy társadalom lelkibeteg, forduljon a szociális rejtelmek kutatójához. Dr. Hódi Sándor régóta rendel és nyomára jutott a diagnózisnak is: a menekültáradat fölforgatta a hagyományos vajdasági viszonyokat. A horvátországi, boszniai, koszovói szerb menekültek általában a szélsőséges radikális párt szavazói, gyakran ők a nemzetiségi incidensek kezdeményezői...

Szaniszló Ferenc,

TV interjú,

2004. november 29.

Szerbia: a választások vesztese maga az ország

Mit gondolnak a vajdasági magyarok? Legbefolyásosabb pártjuk, a VMSZ ugyanis eddigi leggyengébb választási eredményét produkálta, a Világórának dr. Hódi Sándor, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Széchenyi István Stratégiakutató Intézet kutatója elemezte a vajdasági magyarok választási szereplését és kilátásait.

Dezső János: Kossuth Rádió / Világóra. Elhangzott 2004. okt. 10-én. 2004. okt. 14., csütörtök 8:31

Nem toleranciára van szükségünk, hanem jogállamra!

Interjú Hódi Sándorral, a Széchenyi István Stratégiakutató és Fejlesztési Intézet igazgatójával, az MVSZ JOT elnökével

A honfoglaló magyarok nagyjából annyian voltak, ahány magyar él jelenleg vajdaságban – Pozitív és negatív változások a magyarság helyzetében – Nagyobb szellemi tőkére van szükségünk – A kisebbségek számára a legjobb védelem a nyilvánosság.

Szokolai Zsuzsa: Kikindai Újság, 2004. június 10., csütörtök

A Duna Televízióról

Magam is ott voltam a Kongresszusi Központban, a Magyarok Világtalálkozóján, amikor a Duna Televízió gondolata felmerült, a javaslat megszületett. A találkozón jelen volt a néhai Antal József miniszterelnök úr is. Több ezer ember a teremben felállva, szűnni nem akaró tapssal tette nyomatékossá a javaslatot. A kormány nem nagyon tudott volna meghátrálni, de nem is akart, így megszületett a Duna Televízió, amely 1992. december 24-én kezdte meg adását.

Az interjút Siflis Zoltán készítette a Duna Televízió részére 2004. május 8-án

A szerb gyerekek verik a magyarokat

Számos olyan település van a Vajdaságban, hogy csak Temerint vagy Szabadkát említsem, ahol verik a magyarokat a szerb ajkú gyerekek. Főként a fiatalok körében tapasztalható ez a jelenség. Temerinben már azt az ötletet is fölvetették a helybéli magyarok, hogy esetleg polgárőrséget hoznak létre, hogy ez ne következzen be, a gyerekeket hazakísérik. Valamit tenni kell.

Ternovácz István: 2004. február 8., vasárnap 0:35. Kossuth Rádió / Szülőföldünk - Határok nélkül.

A Kárpát-medencében a nemzeti identitás nem természetes állapot

A délvidéki Adán élő dr. Hódi Sándor pszichológus a vajdasági autonómiakoncepció kidolgozójaként vált ismertté jó egy évtizede. Ma a kettős állampolgárságnál sokkal fontosabbnak tartja az autonómia különböző formáit. Egyébként nem hagyott fel szakmájával és identitáskutatással is foglalkozik.

Ternovácz István: Kossuth Rádió / Szülőföldünk - Határok nélkül. 2004. január 26., hétfő 11:04

 Interetnikus kapcsolatok

Interetnikus kapcsolatok a Duna-Tisza-Maros-Körös eurorégióban. Ez volt Hódi Sándor délvidéki társadalomkutató előadásának címe a Magyar Tudományos Akadémián a Magyar Tudomány Napja alkalmából. Hódi az évek óta együtt, vagy egymás mellett élő népek egymáshoz való viszonyát járta körül a tőle megszokott alapossággal.

Német B. László: Kossuth Rádió / Szülőföldünk - Határok nélkül. 2003. nov. 17., hétfő 7:31)

Háromszintű autonómia koncepció a Vajdaságban

Rendívül érdekes helyzetben van Szerbia-Montenegró, illetve a Vajdaság, hiszen a 90-es évek elején ez volt az a terület, ahol Hódi Sándorék az úgynevezett háromszintű autonómia koncepciót alakítottak ki, melyről menet közben kiderült, hogy valamit abból létre is tudtak hozni, ha a Magyar Nemzeti Tanácsra gondolok, amelynek most is a tagja.

MR: Kossuth Rádió / Szülőföldünk – Határok nélkül. 2003. október 2. 2003. okt. 9., csütörtök 1:56

Az igazi önszerveződés még várat magára

Könyvbemutató, kritikai állásponttal

Kisoroszon és Kikindán bemutatásra került Hódi Sándor Magyarok a forrongó Szerbiában című könyve – A 2000. októberének eseményeit és az új hatalom első száz napját a tanú hitelességével, az adott helyzet azonnali elemzésével, a magyar politikai élet aktív szereplőjeként értékeli a szerző – Beszélgetés Hódi Sándorral napjaink aktuális ügyes-bajos dolgairól..

k-i.: Kikindai Újság, 2002. november 29. , péntek

Trianonról felszabadultan

Tóthfalu, 2002. aug. 31.

A Széchenyi István Stratégiakutató és Fejlesztési Intézet és a házigazda Logos Kiadó szervezésében szombaton délelőtt TRIANON témájára előadássorozat zajlott le, amelyben a délvidéki nemzeti értelmiség meghívottjai vettek részt, és dr. Hódi Sándor intézeti elnök mondott bevezetőt...

Vicei Károly: Zentai Heti, 2002. szept. 4.

A Délvidék ütőere Adán

Interjú HÓDI Sándorral, a Magyarok a forrongó Szerbiában című könyv szerzőjével

Dr. HÓDI Sándor a Magyarok a forrongó Szerbiában című, frissen megjelent könyve kapcsán a minap Adán beszélgettem a szerzővel. Mielőtt közreadnám személyes vallomását a könyvről és írói módszereiről, szeretném felhívni az olvasók figyelmét arra a tényre, hogy Hódi Sándor tollából itt Adán, a Délvidék szívében, az utóbbi években olyan kivételes művek születtek, mint a sokat emlegetett, és azóta már világszerte idézett Jugoszlávia bombázása, vagy a Légüres térben...

Király János: Tiszavidéki Heti, 2002. 07. 3., II. évfolyam, 26. szám

Merítsünk hitet a múltból!

Sorskérdéseinket tárgyaló tanácskozás

Tórhfaluban az ősszel megalakult Széchenyi István Stratégiakutató és Fejlesztési Intézet május 24-én tanácskozás megtartását tervezi a helyi plébánián. A magyarság helyzete a XX. Században címmel tartandó találkozón a Kárpát-medencei országok neves magyar tudósai és közéleti személyiségei vesznek részt. ...

Kovács Nándor: Körkép, Hét Nap, 2002. május 22.

Ki kicsoda 2002?

A vajdasági magyar Ki kicsoda 2002 című készülő kiadványunkban a jeles közéleti személyiségek között szeretnénk közreadni az Ön életrajzi adatait tartalmazó szócikket is. Ha szándékunkkal egyetért, szíveskedjen az alábbi válaszlapot olvashatóan (géppel vagy nyomtatott betűkkel) kitölteni és néhány napon belül eljuttatni szerkesztőségünk címére.

Király János: Tiszavidéki Heti. 2002. 04. 10.

Az együttgondolkodás új formáinak keresése

Tóthfaluban megalakult a Széchenyi István Stratégiakutató és fejlesztési Intézet

Ha az országok és nemzetek virágzását tekintjük... úgy fogjuk találni, hogy felemelkedésük oka többnyire az egészséges agyvelő és a jól szervezett tudományos intézetek voltak...

Szokolai Zsuzsa: Kikindai Újság, 2001. október 26., péntek

Életben maradni - légüres térben

Több mint könyvbemutató

Dr. Hódi Sándor a falunk szülötte. Pszichológus, tudományos kutató, terapeuta, társadalomkritikus, szakíró, politikus, a kisebbségi lét kiváló szakértője. Nemcsak tudós, hanem aktív résztvevője, cselekvő közéleti személyiség az utóbbi tíz-tizenkét év eseményeinek. Az ezredév utolsóévtizedének a dokumentálására vállalkozó munka, betekintést kíván nyújtani a délvidéki magyarság nemzeti öneszmélésének és társadalmi szerveződésének folyamatába..

Szokolai Zsuzsa: Kikindai Újság, 2001. október 19.

Identitás útvesztőkkel

Beszélgetés dr. Hódi Sándorral, abból az alkalomból, hogy neki ítélték oda a Kemény Zsigmond díjat

A hónap közepén vehette át dr. Hódi Sándor pszichológus és közíró Budapesten Glatz Ferenctől, a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Kemény Zsigmond-díját. Az elismerést a kisebbségi identitás föltárásában kifejtett tevékenységével érdemelte ki. Beszélgetésünk központjában – a kitüntetés és a téma időszerűsége folytán is – az önazonosság kérdése áll...

Fodor István: Magyar szó, 2001. január 28., vasárnap

A pszichológus szemével

Egy kicsit csüggettek, fásultak az emberek. Azt kell, hogy mondjam, a kezdeti évek lelkesedése, az emberek cselekvő akarata mintha elpárolgott, köddé vált volna. Ma sajnos mindenki egyedül maga próbál boldogulni közösségi szerveződés helyett. Nincsenek már igazán nemzeti célok, hanem csak egyéni törekvések. Ki-ki maga próbál boldogulni..

Szaniszló Ferenc,

tévé-interjú, 1991. augusztusa

Porlunk mint a szikla

Dr. HÓDI Sándor válaszlevele szerkesztői kérdéseinkre

Kedves Zoli, hozzám intézett leveledben nagyon fontos kérdéseket vetettél fel, amelyekre szívesen válaszolok, mert ebben látom legsúlyosabb gondjaink egyikét. Azt firtatod, hogy vajon miért vettek részt olyan kevesen az október 6-i megemlékezésen, s vajon nem az én tevékenységem ügyes háttérbe szorítása búvik meg e mögött is?....

Kormos László: A Magyar-Svéd Online Források Honlapja  Hungarian Swedich Online Resources, 2000. okt.

Jugoszlávia egy új játszma kezdetén

Hódi Sándor Milosevicsről, Kostunicáról, a demokratikus kibontakozás esélyeiről

Kétségtelen, hogy a belgrádi politikai változás fordulópontot jelenthet a szerb nép életében, lehetővé teszi számára azt a szemléletváltást, amelyről egyelőre csak feltételes módban beszélhetünk – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Hódi Sándor. A vajdasági politikai elemző arra figyelmeztetett, az öröm korai lehet, hiszen számtalan jel utal arra, hogy október ötödikén csak a balkáni népek várzivataros történetének egy újabb fejezete vette kezdetét.

Pataky István: Magyar Nemzet. Külföld. 2000. október 21., szombat  

Vajdasági helyzet

- Milyen jelenleg a vajdasági magyarság hangulata?

- A tíz éves megpróbáltatás, amely során a magyarság sok mindent megélt, kissé elfásulttá, érdektelenné tette az embereket. A „kaparj kurta” szemlélet vált uralkodóvá. Mindenki egyedül próbál boldogulni. Nincsenek nemzeti érdekek, közös célok, csak egyéni törekvések.

Dezső János: Rádióinterjú 2000. augusztus 27. de. 9 óra Kossuth Rádió, Vasárnapi Világóra

Az MVSZ JOT és a vajdasági pártok

 Beszélgetés dr. Hódi Sándorral, a Magyarok Világszövetsége Jugoszláviai Országos Tanácsa elnökével

Az alapszabály értelmében a Világszövetség pártoktól és kormányoktól független szervezet. Az MVSZ JOT megalakulása, vagyis 1994. május 12-i alakuló közgyűlés óta ennek szellemében tevékenykedik, és sem a vajdasági magyar pártokkal, sem egyéb pártokkal nem került semmilyen formális kapcsolatba.

Sebestyén Imre: Magyar Szó, 2000. április 7.

Esti kérdés

Dr. Hódi Sándor író, pszichológus, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei Régiójának elnökhelyettese, akinek néhány héttel ezelőtt jelent meg Jugoszlávia bombázása című kötete. A meglepő az, hogy tíz nappal ezelőtt a könyv második kiadása is az olvasók asztalára került. Mi indított a könyv megírására? Az elszigeteltség a délvidéki Adán vagy pedig a kétségbeesés? 

Hornyik Miklós, Duna Televízió, 1999. szept. 6. Megjelent: Új Horizont, 2000 január-februári számában

"Az ember akarata a világ akarata"

A magyar kultúra napja alkalmából

 – Kedves Sándor! Január 22. a Magyar Kultúra Napja. Annak a körképnek, amelyet hetilapos megjelentetésre szánok, nem lenne semmi értelme, ha Kölcseyre meg a Himnuszra hivatkozva a kimerevített tablóképnél megragadna. Beszéljünk a máról, már csak azért is, mert tarsolyomban egy kortárs erdélyi magyar költő székelyföldi lapban megjelent versének idézete: "De nem lesz hazának elég / Szekszárd, Szabadka, sem Marosszék, / Sem múzeumba tett karosszék, / Melyben Kölcsey ült - be rég!" Beszéljünk arról, ami hiányzik, ha szerinted is hiányzik, az otthonossághoz!

Az interjút Beszédes István készítette a Képes Ifjúság részére 2000 január 18-án

Félelmeink naplója

Beszélgetés dr. Hódi Sándorral, a Jugoszlávia bombázása című könyv szerzőjével

Dokumentum a háborúról. Röviden így összegezhetnénk dr. Hódi Sándor legújabb, sorrendben tizenharmadik kötetét. Amely persze elüt a keze alól korábban kikerült szakmai jellegű kiadványoktól. Hódi azonban soha nem volt csak pszichológus, csak közéleti ember, esetleg csak politikus, lélektani kutatásai is egy markáns társadalomközpontúságra alapozódtak. A NATO-gépek közel nyolcvan napon át tartó folyamatos támadását Adán élte át, közben feljegyzéseket készített, rögzítette megfigyeléseit, úgyszintén begyűjtötte a sajtó napi híreit. Így született meg a Jugoszlávia bombázása című naplóregény, amely szinte azonnal piacra is került...

Sinkovics Péter: Magyar szó, Kilátó, 1999, október 9.,, szombat

Délvidéki magyarok a balkáni viharban

Március végétől közel nyolcvan napon át tartott a balkáni lecke, a NATO-gépek folyamatos támadása, melynek nyomán hidak, utak, gyárak és lakóépületek váltak romhalmazzá. Rá három hétre – páratlan gyorsasággal – a tótfalusi Logos magánnyomda jóvoltából megjelent egy vaskos naplóregény Jugoszlávia bombázása címmel. Szerzője nem ismeretlen a felvidéki olvasó előtt sem, hiszen a VMDK alapító tagjaként, majd alelnökeként közéleti szerepet vállalt: ő a megalkotója a vajdasági magyarok első s voltaképpen máig érvényes autonómia koncepciójának.

Sinkovics Péter: Új Szó, 1999. október 6.

Aggasztó jelek a Délvidéken

„Magyarok, menjetek Magyarországra!”

Röszkénél átlépve a trianoni határt, néhány kilométeren belül legalább tízszer kell vasúti síneken áthajtani. A béketárgyalások jegyzőkönyveiből tudjuk, hogy a szövetséges hatalmak úgy láttak hozzá a történelmi Magyarország feldarabolásához, hogy minél jobban működő gazdaság alakulhasson ki az elszakított országrészen..

Kubinyi Tamás: Magyar Fórum, 1999. július 22.

Egyéni sorszervezés, kollektív tudat

Beszélgetés dr. Hódi Sándorral és Évával abból az alkalomból, hogy az idei Berzsenyi-díjat nekik ítélték oda

Dr. Hódi Sándor klinikai pszichológusként kezdte pályafutását, de tudományos kutatói késztetést is érezvén magában, számtalan kutatói program megálmodója is. Tizenkét kötetet jelentetett meg, s mintegy 150 cikk szerzője. Emellett közéleti szerepvállalása sem méltánytalan, hisz több társadalmi szerveződésben is részt vett. „Az eredményeknek örültem, a sikertelenségeket pedig megszenvedtem, s igyekszem levonni a tanulságokat” – mondja.

Krekity Olga: Szabad Hét Nap, 1998. december 2.

Népünk legfőbb gondja mentális természetű

A pártok meghasonlásáról és a nemzeti önpusztításról

Fájdalmas, de azzal kell kezdenem, hogy a legutóbbi szerbiai választásokon a magyar kisebbségpolitika Vajdaságban megbukott. Kiderült, hogy az itt élő, mintegy háromszázötvenezer főnyi magyarság többsége nem támogatja a nevében folytatott politikát, nem kér a magyar pártokból. Valahol valamit elvétettünk, a magyar politikai szervezetek elvesztették hitelüket, lehetséges, hogy sok mindent elölről kell kezdenünk.

Botlik József: Magyar Nemzet, 1997. december 8.

Mentsük meg az életet!

Öngyilkosságban a világranglista élén állunk – Nem a háború hozta az agresszivitást, hanem a mentális leépülés – Hogyan lehetne kilábalni a válságból? – Beszélgetés dr. Hódi Sándor pszichológussal?

Minden gyilkosság és öngyilkosság, olykor még a természetes halál is megdöbbentő. Döbbenetünk azonban leginkább legföljebb néhány napig tart. Talán kivételnek számít a múlt hét, amikor a szabadkai körzeti ügyészség hatáskörébe tartozó községekben, a Tisza mentétől Észak-Bácskáig 16 öngyilkosság és 7 gyilkosság történt. Ez már elképesztő. Okokat kutatva, s magyarázatot és megoldást keresve kértük meg dr. Hódi Sándor pszichológust, hogy válaszoljon kérdéseinkre...

Fodor István, Magyar szó, 1997. november 23., vasárnap

Esélyek és remények Trianon meghaladására

Az új magyar paradigma gondolatkörében megrendezésre kerülő első tanácskozáson, Kolozsváron 1994-ben, az Ön által tartott korreferátum nagyrészt a szubszidiáris nemzetsruktúra gondolatának továbbfejlesztésére épült. Javaslatai közé tartozott, hogy Magyarország jelenlegi határain túl élő nemzetrészek állítsák fel a maguk határon túli parlamentjeit, és az ily módon nagyságrenddel megnövekedett legitimációs háttér birtokában próbáljanak egy egységes magyar nemzetpolitikai stratégiát kialakítani.

Borbély Zsolt Attila: Havi Magyar Fórum, 1997. július  

Új helyzet a Vajdaságban

A pártosodás veszélyeiről, a hatalomvágyról és az érdekvédelem esélyeiről

Botlik József: Magyar Nemzet, 1997. február 17.

Az autonómia esélyei

A határon túli magyar politikusok véleményére lennénk kíváncsiak, milyen autonómiákban gondolkodnak, milyennek látják az autonómiák megvalósulási lehetőségét. Ön hogyan értelmezi az autonómiákat?

Az interjút Botlik József készítette 1996. július 29-én a Magyar Nemzet részére

Mintaértékű autonómia törekvések

A parlamenti politikai képviselet - bár illúzióink nem voltak - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Még csak „homokszemnek” sem számítunk a szerb szocialista szavazógépezetben. Viszont az erőtlen, szétforgácsolt szerb ellenzékkel együtt azt a látszatot keltjük a világ előtt, hogy többpártrendszerben élünk. Valójában „falazunk” a kommunistáknak, legitimáljuk a hatalmukat, amit már többpárti parlamenti választások nélkül nem tudtak volna tovább megtartani...

Németh Tünde: Erdélyi Napló, 1996. július 3-i és július 10-i száma

Tavaszi nagytakarítás

Aggasztóan sok jel mutatott már korábban is arra, hogy a VMDK nem képes a belső válságból kilábalni. Megújulásra, új politikai alternatívákra lett volna szüksége. A valósággal való szembenézés helyett azonban, mint ismeretes, a leszámolások, kizárások, rágalmak, koncepciós perek útjára lépett. Azóta - a korábban pártsemleges szervezetben - folyik a kommunista restauráció, melynek eredményeként a VMDK párttá szerveződött, formálisan is kizárva a belső rendezés, a szervezet pluralizálódásának a lehetőségét...

k. o. : Szabad Hét Nap, 1995. április 20.

Autonómia a konfliktusok megelőzésére

Az állam- vagy közigazgatási határok a történelem folyamán szinte sehol és sohasem estek egybe az etnikai területekkel. A kisebbségbe került etnikai kollektivitások helyzetének rendezésére születtek és születnek a kisebbségi autonómiákkal kapcsolatos elképzelések. Egy ilyen elképzelést dolgozott ki három évvel ezelőtt dr. Hódi Sándor - akkor a VMDK alelnökeként -, s most, a VMSZ Tanácsának tagjaként is szorgalmazza a vajdasági magyarság autonómiáját. Az autonómia koncepciók megvalósíthatásának lehetőségeiről készült interjúnk dr. Hódi Sándorral.

Friedrich Anna: Magyar Szó, 1995. március 12., vasárnap

Érdekképviselet a háborúban

Milyen sajátosságai vannak a vajdasági magyarság megmaradásáért folytatott harcnak, tekintetbe véve, hogy háború dúl a térségben; és tekintetbe véve azt is, hogy egy balkáni, szláv és ortodox közegben próbálja kivívni az őt megillető jogokat?...

Gazda Árpád: Romániai Magyar Szó, 1994. december 14.

Lemorzsolódott a tagság

Adán is létrehozták a VMDK Polgári Demokratikus Szárnyát – Beszélgetés dr. Hódi Sándorral

Adán nagy érdeklődés nyilvánul meg a VMDK Polgári Demokratikus Szárnyának megalakítása iránt. Mivel magyarázható ez az érdeklődés és kik a tagjai a kezdeményező bizottságnak? – kérdeztük dr. Hódi Sándortól, a VMDK adai körzeti szervezetének elnökétől...

Pertics Péter: Magyar szó, 1994. június 3., péntek

Új magyar érdekszövetség alakul Vajdaságban

A SVET Interjúja dr. Hódi Sándorral, akit Ágoston határmódosítással vádol

A VMDK-n belüli ellentét nem személyi természetű... voltak szemléletbeli és politikai természetű ellentétek közöttünk, alapjában véve egészen a legutóbbi időkig – a választásokig – jól kijöttünk egymással. Közvetlenül a márciusi tisztújító közgyűlést megelőző napokban támadt rám azokkal a kommunistákkal együtt, akikkel aztán a közgyűlésen megszerezték a VMDK feletti hatalmat...

Az interjút a SVET munkatársa készítette 1994. május 23-án

A szerepzavar ára

Interjú dr. Hódi Sándorral, az MVSZ JOT megalakulása és egy új vajdasági magyar érdekszövetség létrehozására tett kezdeményezése kapcsán

Új szervezetekkel lesz gazdagabb a vajdasági magyarság. Az egyik a múlt szombaton megalakult Magyarok Világszövetsége Jugoszláviai Országos Tanácsa (MVSZ JOT), a másik pedig az alakuló vajdasági magyar érdekszövetség, amelynek kezdeményező bizottsága szerdán jelentette be szándékát. Milyen céllal hozzák létre, milyen szerepet és feladatokat vállalnak majd magukra ezek a szervezetek, s milyen a viszonyuk a VMDK-val? Erről kérdeztük dr. Hódi Sándort, aki elnöki tisztet tölt be az MVSZ Jugoszláviai Országos Tanácsában, és tagja az új érdekszövetség kezdeményező bizottságának.

Friedrich Anna és Sebestyén Imre: Magyar Szó, 1994. május 19.

Semmi sem lett az ígéretekből

Interjú dr. Hódi Sándorral, a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagjával

Tudomásunk szerint Ön is részt vett a Magyarok Világszövetsége 1993. április 17-ei elnökségi, illetve a vasárnapi választmányi ülésén. Milyen kérdések szerepeltek napirenden a világ magyarsága e rangos testületeinek összejövetelén?...

Pertics Péter: Magyar Szó, 1994. április 22.

Nincs mód a közeledésre

Az erős és a bizalmat élvező érdekvédelmi szervezet már a múlté - Beszélgetés dr. Hódi Sándorral

Úgyszólván mindenki pénzügyi botrányról beszélt, illetve beszél. Nyilvánvaló, nem erről van szó, hanem egészen másról. Már a VMDK első tisztújító értekezlete előtt sejteni lehetett, hogy a vajdasági magyarok érdekvédelmi szervezetében két politikai irányzat került szembe egymással. Ez az évi értekezleten teljes egészében bebizonyosodott. Talán a kedélyek, az indulatok most már egy kissé lecsillapodtak...

Pertics Péter: Magyar Szó, 1994. április 3.

Szakadás a VMDK vezetőségében?

Sebestyén Imre: Magyar Szó, 1994. március 20.

Ausztráliában. Beszélgetés dr. Hódi Sándorral

Számomra nagy örömet jelent, hogy az ausztráliai magyarok szövetségei a vajdasági magyarság képviselőjeként meghívtak egy ausztráliai látogatásra. Erre a látogatásra azután került sor, hogy az ausztráliai magyarok, együtt érezve a nehéz helyzetbe került vajdasági magyarsággal, megpróbáltak segítséget nyújtani számunkra...

Drahos István interjúja Dr. Hódi Sándorral. Ausztrália, Sydney, 1993. november 6.  

Túl kell lépnünk a régi sémákon

A VMDK kanizsai közgyűlésén elfogadott memorandumában a Szerbiában bejegyzett pártok közül elsőként tett kezdeményezést egy népszavazás kiírására, amelyen Vajdaság polgárainak arról kellene dönteniük, hogy maradjon-e a tartomány mai jogállása (jogfosztottsága), vagy pedig Vajdaság önálló politikai és gazdasági szubjektummá váljon. Nekünk, magyaroknak ez az utóbbi felelne meg, a referendum kimenetele azonban nem rajtunk, hanem a többségben levő szerbek akaratán múlik...

Pertics Péter: Magyar Szó, 1993. szept. 26.

Új feladatok előtt

– A legutóbbi többpárti helyhatósági választásokon Adán a VMDK jelöltjei fölényes győzelmet arattak. A képviselő testületnek huszonhat tagja van: tizenkilencen a VMDK, hárman pedig független jelöltként lettek tanácsnokok. A Szerb Megújhodási Mozgalomnak, a Szerbiai Szocialista Pártnak és a Szerb Radikális Pártnak egy-egy jelöltje került be a helyi önkormányzatba...

Pertics Péter: Magyar Szó, Tiszavidék, 1993. július  14.

Egy szelet kenyér erejéig

Az immár másfél éve tartó, iszonyúan véres és kegyetlen délszláv háborúnak van egy olyan vetülete, amelyről kevés szó esik. A tömegtájékoztatás hajlamos ara, hogy a halottak száma szerint mérlegelje a helyzet súlyosságát. Ez a logika azt mondja: ott, ahol nem tudtak felmutatni tíz-ezres nagyságrendben megcsonkított hullákat, kiirtott falvakat, fél éve tartó ostromgyűrűt, aknaesőt és bombatölcséreket, ott nincs baj, vagy ha van is, eltörpül a többi mellett. Mi a helyzet a Vajdaságban?

Vajdaság autonómiája

A jugoszláviai válság sajnos nagyon messze van a rendezéstől, következésképpen még sokáig nem szűnik meg a magyarság veszélyeztetettsége, amelyet tetéz az elszegényedés, jogi bizonytalanság, s mindez a kisebbséget súlyosabban érinti, a kilátástalanság érzetét kelti benne. Mivel ez az állapot évekig eltarthat, mit tett, tesz, tehet a VMDK, hogy egy ilyen nehezen viselhető helyzetben újra rendezze e kisebbség sorait, megállítsa számbeli gyengülését, erősítse „állóképességét”, hogy ez a közösség a létét nem fenyegető károsodás nélkül vészelje át ezt az időszakot?...

Az interjút Sebestyén Imre készítette 1993 márciusában a Magyar Nemzet részére.

Távlatvesztésünk megelőzése

 Dr. Hódi Sándor, a VMDK alelnöke nyilatkozik a vajdasági magyarok érdekvédelmi szervezetének programjáról, a megmaradásról, saját ügyeink önálló igazgatásáról.

Jelenleg a köztársaságban nincs számottevő politikai erő, amely csakugyan érdekelt lenne a kisebbségi jogok szavatolásában. Ne engedjük, hogy megtévesszen bennünket a némely szerb párt által kilátásba helyezett kisebbségvédelmi politika.

m. Magyar Szó, 1992. december 11., péntek.

Nemzetközi jogbiztonságot a kisebbségeknek

Beszélgetés dr. Hódi Sándorral, a KENF elnökével

Másfél évvel ezelőtt, pontosabban 1991. június 22-én Felsőőrön (Oberwart, Ausztria) megalakult a Közép-európai Népcsoportok Fóruma. A nemzetközi szervezet elnöke dr. Hódi Sándor. Az eddigi tevékenységről és általában a szervezet céljairól kérdeztük az elnököt.

Pertics Péter: Magyar Szó, 1992. november 22.

Nincs remény önálló Vajdaságra,

amíg a szerbek az országgyarapítás bűvöletében élnek

Újvidéki beszélgetés a VMDK alelnökével

A jugoszláviai válság nagyon messze van a rendezéstől, következésképp még sokáig nem szűnik meg a magyarok veszélyeztetettsége, s mindez a kisebbséget súlyosabban érinti, a kilátástalanság érzetét kelti benne. Kérdéseinkre Dr. Hódi Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke válaszol...

Sebestyén Imre: Magyar Nemzet, 1992. október 23.

Szerbiát senki sem érti

Sokan úgy vélekednek, hogy 4-5 évvel ezelőtt Jugoszlávia volt Kelet-Európa leghaladóbb, legdemokratikusabb, legszabadabb, legbékésebb és legvirágzóbb állama, amelyet azonban a milosevicsi politika tönkre tett. Ilyen értelemben nyilatkozott például Tom Lantos demokrata képviselő szeptember 23-án az USA kongresszusának képviselőházában. Ön hogyan tekint ezekre az évekre?...

Az interjú a Napló részére készült 1992. szept. 24-én

A világ figyelmének a középpontjában

A közelmúltban a FUEV évi kongresszusán, amelyre Németországban került sor, eleget tettek az egy évvel ezelőtt beadott kérelmünknek, és a VMDK-t felvették az Európai Népcsoportok Föderális Uniójába. Ez a legrégebbi, nemzeti kisebbségeket védelmező érdekvédelmi szervezet nyugaton. Nagyon erős német és holland befolyás alatt működő nemzetközi szervezet - mondta beszélgetésünk elején dr. Hódi Sándor, a VMDK alelnöke...

Pertics Péter: Magyar Szó, 1992. júl. 5.

„Hova tűnt a sok virág”

Bácska területén az elmúlt időszakban, a nagyarányú mozgósítások hatására, a Tisza menti községekben, a túlsúlyban magyarok lakta településeken hatalmas méretű béketüntetésekre és megmozdulásokra került sor. Ez a háborúellenes megnyilvánulás a polgárok jogos meggyőződéséből fakadt...

Ónodi János: Ország-Határ 1992. június 8.

Vajdasági magyar autonómia-tervezet

Beszélgetés dr. Hódi Sándorral, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége alelnökével

– A VMDK 1992. április 25-én viharos körülmények között tartotta évi közgyűlését. Mi váltotta ki ezt a helyzetet?

– Néhány nappal a közgyűlés előtt a sajtó útján kiszivárgott, hogy a VMDK zártkörű gyűlést szervez, amelyen többek között az autonómiáról lesz szó. Ekkor megindultak a találgatások, a legképtelenebb ötletek láttak napvilágot kezdve attól, hogy a magyarság megragadja az alkalmat és elszakad Szerbiától, illetve fegyveres konfliktus robban ki, mert állítólag Szabadkától Bécsig felfegyverkeztek, és ezáltal megnyílik úgymond  az északi, vajdasági front is..

(kn) Szabad Újság, 1992. május 14.

Négyfelé tört magyarság

A vajdasági és délvidéki magyarság a trianoni békeszerződés hét évtizede alatt több válsághelyzetet élt át. A kisebbségi sors mai megpróbáltatásait a vajdasági magyarok közösségi tudatában dr. Hódi Sándor pszichológus elemzi az alábbi interjúban...

Bódis Gábor, Napló, 1992. április 1.

Ollóval kaszabolt határok

A körzeti központok fölélhetik a minimális tartalékokat – Az SZSZP hibás lépése – Dr. Hódi Sándor nyilatkozik lapunknak

Dr. Hódi Sándor, a VMDK alelnöke a körzetesítésről kiadott rendelettel kapcsolatban és arra a kérdésünkre, hogy mi a véleménye erről az intézkedésről, főleg az észak-bánáti (kikindai) körzet kialakításáról, a következőket mondta:...

Pertics Péter: Magyar Szó, 1992. február 9., vasárnap

Várakozási feszültségben a Vajdaság

Paranoiások kezében a tömegkommunikáció

Hódi Sándor, a pszichológiai tudományok dok­tora, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) alelnöke Táj és lélek című könyvében többek között arra kereste a választ: „…szoros összefüggésben a Vajdaság társadalmi, gazdasági, politikai viszonyaival, történelmi múltjával, etnikai és kulturális tarkaságával milyen pszichológiai sajátosságok jellemzik az itt elő embereket”

Botlik József: Magyar nemzet, 1992. január 3., péntek

Vajdaság: Növekvő esélyek - növekvő veszélyek

avagy az átalakulás paradoxona

Nem tudom, hogy egyetértenek-e vele, vagy sem, de Magyarországon hosszú ideig tartotta magát az a vélekedés, hogy – legalábbis a magyar kisebbség vonatkozásában – Jugoszlávia példásan oldotta meg a nemzetiségi kérdést. Újabban már lehet hallani nehézségekről, és hát egy-két éve szó esik a „fordított hideg napokról”, az 1944-1945-ös vérengzésekről is. Tehát most vannak problémák, korábban is voltak problémák. És közben? ...

Shlett István: Kisebbségnézőben. Társadalmi Szemle, 1991/7.

Önmagunk vállalása

A közelmúltban jelent meg Hódi Sándor Táj és lélek  című kötete, amelyben a szerző az őt régóta foglalkoztató kérdésekre próbál választ adni, egyebek között arra, hogy „szoros összefüggésben Vajdaság társadalmi, gazdasági, politikai viszonyaival, történelmi múltjával, etnikai és kulturális tarkaságával, milyen pszichológiai sajátosságok jellemzik az itt élő embereket”. Alábbi beszélgetésünket a kötetben taglalt problémák összegezésének, de akár az ott felvetett kérdések továbbgondolásának is tekinthetjük...

Náray Éva: Magyar Szó, 1989 december 31., 1990. január 1.

Lépni kell

B. M. Néplap, 1989. november 6.

Stresszintézet Adán?

Kezünkben dokumentumok, amik egy intézet születését dokumentálják. Hátunk mögött pedig az intézet születésének leendő helye. A Sellye-Szabó-féle  Stresszkutató Intézet most születik Adán.

Keszég Károly interjúja, Újvidéki Televízió,

 1989.

Az anyanyelvi tanítóképzés jövője

A tanítóképzés a jövőben Szerbiában egyetemi szinten folyik majd, legalábbis ez derül ki az Újvidéki Egyetem rektorátusának dokumentumából és az illetékesekkel folytatott beszélgetésekből. A javaslat szerint Vajdaságban Zomborban lenne a tanítóképző fakultás, és a tanulmányok első két évében minden tanítójelölt egységes nyelven itt kezdené stúdiumait, majd a harmad-negyedévben, ha anyanyelvi képzésben kíván részesülni, helyet változtat...

Kabók Erika: Magyar Szó, 1989. október 12., csütörtök

Nyelv és identitás

Az anyanyelvi kultúra iránti érdektelenség – A nemzetiségi kultúrák értékvesztése nem csak a nemzetiségek ügye – Beszélgetés dr. Hódi Sándor pszichológussal

A nyelvi egyenjogúság kérdése napjainkban szinte kizárólag csak politikai vetületében merül fel, a politikai rendszer berkeiben nyer megoldást, vagy szenved el torzulásokat. Ez az egyoldalú felfogás olyan mélyen berögződött a társadalmi tudatba, hogy sem a hivatalos politika képviselői, sem pedig az érintettek, tehát a kisebbségi nyelvet beszélők nem tartanak igényt a szélesebb megvilágításra, mélyebb értelmezésre...

Apró István: Magyar Szó, 1989. július 15., szombat

Mennyire beteg a nemzet?

A legideálisabb szerelmi házasságok sem mentesek a konfliktusoktól. Ha mégoly tökéletes is a párválasztás, maga az együttélés óhatatlanul nézeteltérésekhez, súrlódásokhoz, összetűzésekhez vezet. Mi sem természetesebb tehát annál, hogy a történelem folyamán egymás mellé sodródott népek időnként konfliktusba keverednek..

A 7 Nap megkérdezte: 7 Nap, 1989. április 14. szám

Telefonbetyárok

Mit mond a pszichológus?

A társadalom  peremrétegéből származók, ha telefonhoz jutnak, azt sajnos, nem a tér, idő áthidalására és annak megtakarítására használják fel, hanem játékra. Élvezik, amikor a találomra feltárcsázott számon jelentkezőt legorombítják. Sorra hívják ismerőseiket, nem mondják meg a nevüket, hanem kuncognak vagy cincognak, zenét engednek, ők azonban a háttérben személytelenek maradnak...

Tarján Valéria: Jó Pajtás, 1988. I. 7.

Kábítószer. Mit mond a pszichológus?

Úgy tűnik, hogy közös személyiségtípus jellemző valamennyi drogfogyasztóra. Ezeknek az embereknek az a fő tulajdonságuk, hogy szorongóak és a szorongásukat próbálják csökkenteni. A dohányosok abban a pillanatban csökkentik a frusztrációs feszültségüket, amikor rágyújtanak. Az alkohol már tartósabban biztosítja a feszültség csökkentését, ugyanez vonatkozik a kábítószerre is...

Tari István: Képes Ifjúság, 1987. december 8.

Akarni és félni a változásokat

Beszélgetés dr. Hódi Sándor pszichológussal mindennapjaink gondjairól

Sok szó esik a gazdasági, társadalmi válságról, huzamosabb ideje ez a fő téma a lapokban, a rádióban, a magánbeszélgetésekben, mégis, mintha valójában süketek és vakok lennénk, a jelenség bizonyos aspektusait egyszerűen nem akarjuk meghallani, meglátni... vajon odafigyelünk-e, milyen hatással van a társadalmi értékek válsága az ember személyiségére, a családra vagy éppen a közegészségre?

Apró István. Magyar Szó, Kilátó, 1987. november 21., szombat

Magatartásformák és társadalmi viszonyok

Dr. Hódi Sándor 1943-ban született a bánáti Kisoroszon. Egyetemi tanulmányait Budapesten az ELTE BTK Pszichológiai Tanszékén folytatta és klinikus pszichológus oklevelet szerzett. 1974 őszén Pesten megvédte az öngyilkosság témaköréből írt doktori értekezését. Doktorátusát később a zágrábi egyetemen is megerősítette. Dr. Hódi Sándor 1975 óta az adai Potisje Szerszámgépgyár és a helyi egészségház pszichológusa. Tanulmányait hazai és magyarországi folyóiratokban publikálja. Eddig négy könyve jelen meg: Létélmény és valóság, doktori értekezése, A „meghívott halál”, egy javarészt könyvbírálatokból összeállt kötet, a Pszichológia és ideológia, végül pedig a legtöbb vitát kiváltott műve a Magatartásformák és társadalmi viszonyok.

Hornyik Miklós interjúja, 1985 – Újvidéki tv

Csillagokban a jövőnk?

Mennyire és miért befolyásolja a csillagok állása, a horoszkóp és más jövendölés az élethez való hozzáállásunkat?  Dr. Hódi Sándorral Móricz Lajos beszélget...

1985, pontos dátum nélkül, Móricz Lajos, Halló, tv, Újvidék

Önelégültség vagy tudatos önismeret

Beszélgetés dr. Hódi Sándor pszichológussal

Üzenet-díj.

Könyveiből és a lapokban meg folyóiratokban megjelent tanulmányaiból, kritikáiból, vitacikkeiből is jól ismeri a vajdasági olvasó dr. Hódi Sándort, aki írásaiban a pszichológia területéről gyakran tesz kirándulásokat a filozófia és az irodalom mezőire és erdőségeibe is, el egészen a legnagyobb gondolkodók, így Lukács György életművéig. Az Üzenet zsűrije a folyóirat 1985. évi júniusi számában megjelent Kettős kötésben című dolgozatáért neki ítélte oda három egyenrangú díjának egyikét...

Csordás Mihály: Üzenet-díj. 7 Nap, 1986. október 17.

Új törekvések a pszichológiában

Beszélgetés Hódi Sándorral az Illúziók nélkül című könyvének megjelenése alkalmából

E könyvben is, akárcsak a korábbiakban, éles polémiát folytatsz a pszichológia önkorrekciójáért. Azokkal a felfogásokkal szállsz vitába, amelyek még kötődnek a pszichológia hagyományosnak tekinthető szemléletmódjához. A pszichológia helykeresése azonban nemcsak e hivatás képviselőin múlik, hanem a pszichológiával szemben támasztott elvárásokon is. Beszélhetünk-e egyáltalán kialakult társadalmi elvárásokról a pszichológiával szemben?...

Vajda János: Magyar Szó, 1985. december 7., szombat

Összetett élethelyzetek

Beszélgetés Hódi Sándorral, a magatartásformák és társadalmi viszonyok című könyv szerzőjével

Magatartásformák és társadalmi viszonyok – amint a könyv címe is jelzi – elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy személyiségünk, egyéni karakterünk hogyan hat vissza társadalmi cselekvési lehetőségeinkre, egészségünkre s az egyéni életút esélyeire. Milyen út vezetett a könyv megírásához? Korábbi könyvei, tanulmányai és érdeklődési köre milyen szálakkal kötődnek ehhez a kötethez?...

Sinkovits Péter: Magyar Szó, 1984. április 14.

Az elmúlt év legjelentősebb társadalomelméleti művei

A Kilátó körkérdése

Szerkesztőségünk neves színművészek, színházi szakemberek, rendezők, kritikusok, írók, képzőművészek, zeneművészek, (előadóművészek), pszichológusok és szociológusok megszólaltatásával megkísérel valamiféle kulturális körképet vázolni, amely a maga módján választ adhat arra a kérdésre, hogy 1982-ben melyek voltak a legjobb könyvek, színházi előadások, zenei rendezvények, filmek, képzőművészeti alkotások és a legjelentősebb filozófiai, szociológiai, társadalomelméleti művek Vajdaságban, Jugoszláviában és a világban....

Kilátó körkérdése, Magyar Szó, 1983. február 5., szombat

Feszültségforrások semlegesítése

Beszélgetés dr. Hódi Sándorral, az adai Postisje Szerszámgépgyár és Öntödék pszichológusával

Tény, hogy a pszichológusok a közelmúltig nem fordítottak különösebb figyelmet a termelés dolgozóinak lelkivilágára. Beérték azzal, amit néhány kiválasztott egyénnél tapasztaltak, s a rajtuk észlelt megnyilvánulásokból próbáltak általánosítani. Mélyrehatóbb elemzéseket nem végeztek, következésképp nehezebben vagy egyáltalán nem tudtak választ adni egy-egy ismétlődő jelenségre...

Bálint József, Dolgozók, 1981. június 25.

Ariadné fonala

Beszélgetés a pályaválasztásról Adán dr. Hódi Sándor pszichológussal és a Petar Drapšin Egységes Középiskola diákjaival

Nem tudom, Ariadné fonala segítene-e a mai fiatal Theszeuszoknak a pályaválasztásban, vagy a száz és száz szakma labirintusában bolyongva maguk köré tekernék az útvesztőből kivezető fonalat. Ahelyett, hogy a pályaválasztás évről évre kisebb gondot okozna, a jelekből ítélve mind nagyobb súllyal nehezedik a fiatalok vállára..

Bálint Sándor. Magyar Szó, 1981. június 14., vasárnap.

Létélmény és valóság

A Fórum Könyvkiadó Gemma sorozatában nemrégiben napvilágot látott LÉTÉLMÉNY ÉS VALÓSÁG című tanulmánykötete. Szokványos interjúkérdés, de – lévén, hogy nem szokványos, mindennapi nálunk az ilyen jelegű és tematikájú kiadványok megjelenése – ez esetben talán mégis indokolt: milyen körülmények között íródott a könyv, s hogyan került sor a kiadására?...

Junger Ferenc: Magyar Szó, 1978. aug. 26.

Toronyfestés és pszichológia

Persze, nem mókázásból írtuk le ezt a címet. Igaz, az életben ez a két fogalom ritkán kerül egymás mellé, de Hódi Sándor esetében mégis összeforr, szoros közöttük az összefüggés, úgymond az egyik eredményezte a másikat. Legutóbbi találkozásunkkor még össze-vissza mázolt gúnyában, de lelkesen magyarázta: ha így megy a festő és mázoló szakma, rövidesen ott lesz ő is az egyetemen, kilesz a pénz a tanulásra. Kevesen merészkednek oda fel a tornyokra, pedig épp ezen lehet legjobban keresni, szinte hírnévre tett már szert, mint toronyfestő, nincs olyan torony, amelyet nem mászna meg...

Tóth  Sz. László: Magyar Képes Újság, 1978. aug. 1.

Futball-labda az Olimpuszon

Kerekasztal-beszélgetés a labdarúgásról

Aki egyáltalán kételkedett benne, az, idei mundiálon beláthatta: a labdarúgás világhatalom, s komolyan kell szólni róla. A világ legfontosabb mellékes dolgával számolnak a politikusok és a közgazdászok, a tudósok és a kereskedők. Ez érthető is, mert sokféle érdek fűződik hozzá. Mai számunkban mi is a labdarúgással mint világhatalommal foglalkozunk...

Sajtó alá rendezte: Árok Ferenc. Lejegyezte: Kolliger Károly. Magyar Szó, KILÁTÓ, 1978. júl. 22.        

Színre lép a munkapszichológus

Beszélgetés Dr. Hódi Sándorral

Az adai Potisje Öntöde és Szerszámgépgyár az olyan úttörő vajdasági munkaszervezetek köz tartozik, amelyek belátták egy üzemi pszichológus alkalmazásának szükségességét. Az évek során a körülmények úgy alakultak, hogy most már két pszichológus is van a gyárban...

K-ly. Péntek, 1977. szept. 23. Tiszavidék  

Miben segít az üzemi pszichológus?

Elmondja: dr. Hódi Sándor

Ebben a rohanó világban arra sem érünk rá, hogy megálljunk egy pillanatra meghallgatni ismerőseink, barátaink gondját-baját, nem is jut eszünkbe, hogy nekünk milyen jólesne a baráti szó, ha netán nehéz helyzetbe kerülünk. Nem is csoda, ha egyre többen fordulnak pszichológushoz, ha napjainkban szinte már divatossá vált kikérni tanácsát. Mert ő az, aki türelmesen meghallgat bennünket, ki a dolgok mélyebb összefüggéseit vizsgálva felleli a bajok gyökerét, s egyben a kiutat a nehéz helyzetből..

Csíkos Zsuzsa, Magyar Szó, 1977. április 3., Vasárnap.

Egyik legfontosabb feladatom: a munka humanizálása

Beszélgetés d. Hódi Sándorral, az adai Potisje Szerszámgép- és Hajtóműgyár pszichológusával

– Mit jelent üzemi pszichológusnak lenni Vajdaságban?

– Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy Vajdaságban igen kevés az üzemi pszichológus. Ennek következménye egyrészt, hogy tartományunkban nincs az üzemi pszichológusoknak semmiféle társulata, szervezete. Nincs semmiféle szervezett szakmai tapasztalatcsere sem, másrészt pedig, hogy a köztudatban is tévesen él az üzemi pszichológus (és általában a pszichológus) fogalma..

Junger Ferenc, Magyar Szó, 1976. április 14.

A Potisje pszichológusa

Tervszerű káderpolitika eredményeképpen az adai Potisje Szerszámgép- és Hajtóműgyárban e hónap közepén megkezdte munkáját az üzemi pszichológus. A munkahely teljesen új, és a Potisje fennállása óta először történik meg, hogy a termelésirányítás és –szervezés bejáródott gyakorlata mellett ezután az emberi viszonyok, a munkahelyi légkör alakulását is szakember követi, irányítja...

Király János. Magyar Szó, Tiszavidék, 1975. aug. 29.