Ki kicsoda 2002

"A vajdasági magyar Ki kicsoda 2002 című készülő kiadványunkban a jeles közéleti személyiségek között szeretnénk közreadni az Ön életrajzi adatait tartalmazó szócikket is. Ha szándékunkkal egyetért, szíveskedjen az alábbi válaszlapot olvashatóan (géppel vagy nyomtatott betűkkel) kitölteni és néhány napon belül eljuttatni szerkesztőségünk címére".

Az év elejétől kezdve ezzel a bevezetővel ellátott űrlapok jutottak el az arra érdemes vajdasági magyar személyek címére, és meglehetősen nagy érdeklődés mellett, hozzávetőlegesen a várt arányban érkeztek vissza a válaszok Hódi Sándorhoz, a tervezett könyv szerkesztőjéhez. Az ismert pszichológust, írót és közéleti munkást adai otthonában kerestem fel, és ő szívesen válaszolt a kérdéseimre.

Király János: Honnan a lexikon ötlete?

Hódi Sándor. Tavaly ősszel Tóthfaluban megalakítottuk a Magyar Szellemi Műhelyt, ennek keretében pedig a Széchenyi István Stratégiakutató és fejlesztési Intézetet. Létrehozója Utasi Jenő atya, a tóthfalusi Logos Grafikai Műhely igazgatója, jómagam, d. Hódi Sándor pedig az új intézet igazgatója.

Nos, a vajdasági magyarság magára találásának egyik eszköze anyaországi és egyéb nemzetek gyakorlata alapján egy ki kicsoda típusú lexikon közreadása, amelyben számba vesszük értékeinket, a magyarság érdekében munkálkodó, kiemelkedő személyeket.

Ilyen lexikon eddig Magyarországon és Erdélyben jelent meg, mi tehát a harmadikak leszünk, és vele egy szép karácsonyi ajándékot fogunk letenni minden vajdasági magyar család asztalára.

K. J.: Mondjon néhány szót a Magyar Szellemi Műhely célkitűzéseiről.

H. S.: Programfüzetünk egy szándéknyilatkozattal kezdődik, ami világosan rámutat a vajdasági magyarság szellemi problémáira, nevezetesen, hogy a határon túli magyarság, ahova mi is tartozunk, a XIX. Századi lelki alkattal élte végig a XX. Századot, és ezzel a lelki alkattal lépett be a huszonegyedik századba.

A délvidéki magyarság szellemi-kulturális élete a harmadik évezred elején gyarmati állapotokat tükröz: a közoktatásból, tájékoztatásból, politikából teljes egészében hiányzik a magyar szellemiség. Idegen érdekek, szándékok, törekvések hatása alatt áll közéletünk, ezért nemzeti közösségünk (ha egyáltalán beszélhetünk közösségről) nem képes megjelentetni, és eredményesen képviselni érdekeit.

K. J.: Mi lehet a haszna egy ilyen lexikonnak?

H. S.: A jövő a tudásalapú társadalomé. A világban tevékenykedő jövőkutatók egyöntetűen azt az álláspontot képviselik, hogy valamikor a nyers munkaerő, utána az ásványi kincsek, majd az ipari forradalom, a technika fejlettségi foka jelentette egy-egy nemzet, ország fejlődésének, boldogulásának alapját. Most és a jövőben is a szellemi tőke dönti el az erőviszonyokat.

Nézzük csak: a világ leggazdagabb vezető cégei manapság a szellemi tőkéből szerezték gazdagságukat. Ezek a megállapítások a vajdasági magyarságra is vonatkoznak, és esélyeink a szellemi kapacitásainkból eredeztethetők.

Ebből a felismerésből kiindulva látjuk, hogy a lexikon egy hiánypótló munka, egy szellemi adatbázis lesz. A könyv adatai alapján jobban megismerjük egymást, számba vesszük, tudatosítjuk értékeinket, ami az önbizalom és a további kezdeményezések, vállalkozások szempontjából is fontos.

K. J.: Kik kerülnek a könyvbe?

H. S.: A különböző szellemi és egyéb foglalkozású, kimagasló eredményeket, szellemi értékeket, műveket felmutató egyének kerülhetnek a kötetbe. Továbbá olyanok, akik valamilyen szervezet élén állnak, vagy fontos tisztséget töltenek be. Helyet kapnak benne a közfunkciók viselői is, mint pl. a papok, a polgármesterek és mások.

Mondtuk már, hogy a lexikon, színvonalas kivitelben, karácsonyra jelenik meg a Logos nyomda gondozásában. Jó lenne, ha minden család asztalára eljutna, mert így nagyobb közösségszervező szerepet is kapna.

A lexikon adatbázisának gyűjtése a megjelentetés után sem fejeződik be, hanem kétévenként, felfrissítve, újabb kiadásai jelennek majd meg. Ha valaki az első kiadásból valami oknál fogva kimaradna, a következő kötetekben pótolni lehetne a hiányát.

K. J.: A lexikonon kívül most még mivel foglalkozik?

H. S.: A Magyar szellemi Műhely keretében az idén a Nemzet és haladás – Széchenyi és Kossuth szellemének időszerűsége címmel rendezvénysorozatot szervezünk Tóthfaluban. A tanácskozás témái: A magyarság helyzete a XXI. században (2002. májusa), Trianon amagyarság tudatvilágában (2002. augusztusa), A nemzet nem ismer határokat (2002. októbere). A meghívott előadók Erdély, Felvidék, Muravidék, Kárpátalja, Horvátország, Szlovénia, Magyarország, USA, Ausztrália, Svédország, stb. neves magyar tudósai és közéleti személyiségei lesznek.

Király János: Tiszavidéki Heti. 2002. 04. 10.