Cikkek


                          

Honlap | Életrajzom | Könyveim | Könyvrészek | Könyvbemutatók | Tanulmányok | Cikkek | Előadások | Interjúk | Bemutatók | Aktuális
 

Honlap
Életrajzom
Könyveim
Könyvrészek
Könyvbemutatók
Tanulmányok
Cikkek
Előadások
Interjúk
Bemutatók
Aktuális

 

A magyarországi közállapotokról

A magyar nép sokrétű és elegendő tudással rendelkezik ahhoz, hogy bármilyen társadalmi problémára megoldást találjon. A gond az, hogy ez a tudás nem hasznosul. Az ún. rendszerváltás idején, és azóta sem nyílt tényleges lehetőség egy új szellemiségű, tehetséges nemzedék felemelkedése számára.

Zavargások Magyarországon

Hosszú idő után megindult valamilyen változás a magyar társadalomban. Politikai események eddig is voltak, az emberek többsége azonban jobbára tétlenül szemlélte a történéseket. Most - úgy tűnik - másról, többről van szó: a változás az emberek lelkében zajlik, és a kimenetele egyelőre kiszámíthatatlan. A médiában ez a változás meghatározott témákra korlátozódik. Gyurcsány hazugsága, a kettészakadt ország, az utcai zavargások, a rendőrségi túlkapások, aö56 emlékének meggyalázása képezi a közbeszéd tárgyát. Vannak ezeknél fajsúlyosabb kérdések is a magyar társadalomban, ezeket azonban a közbeszéd formálói legszívesebben elhallgatnák...

Néma gyermeknek anyja sem érti a szavát

Levegőt! – írta Dudás Károly az Autonómiát! c. cikkében hat évvel ezelőtt. Okkal és joggal írta, hiszen – tovább idézve szavait – „kiszolgáltatott helyzetünkben azt jelenti nekünk a magyar autonómia, mint a fuldoklónak a levegő. Legállhatatosabb hívei ezért küzdenek érte már több mint egy évtizede. Küzdenek érte minden rendelkezésükre álló eszközzel (kevés ilyen van) mert pontosan tudják, hogy semmi, de semmi meg nem állíthatja a kisebbségi létbe taszított nemzeti közösségek további pusztulását, morzsolódását, csak az autonómia.

 

Média és közélet a Délvidéken 2007-ben

Nehéz a vajdasági magyarság közéleti helyzetéről, kultúrájáról izoláltan, önmagában véve beszélni, hiszen a médiában és a közbeszédben többnyire ugyanaz visszhangzik, ami Budapesten vagy Belgrádban történik/elhangzik. Továbbá, ami a lényeget illeti, ugyanazok a tulajdonságok jellemzőek a délvidéki magyar médiára is, mint ami mindenütt a világon...

A tehetség napja

Egy kezdeményezés margójára

A tehetséges Magyarországért Alapítvány március 25-ére, Bartók Béla 125. születésnapjára emlékezve meghirdette a tehetség napját. A kezdeményezők reményei szerint a tehetség napja idővel hagyománnyá válik: az iskolák, sportklubok, munkahelyi vagy lakóhelyi közösségek olyan programmal ünneplik majd meg ezt a napot, amely segíti a tehetségek kibontakozását...

 

Önáltatás nélkül

Egyre figyeljük a magyarországi választási cirkuszt, amelyben a Kárpát-medencei magyarság helyzetére, a kisebbségek jövőjére, a nemzet távlataira vonatkozóan alig hallható egy-két értelmes mondat, nemhogy felhívás, program.  A 14. havi nyugdíjon kívül nem hallunk semmit. Pontosabban, dúl a lélektani háború, amely arra megy ki, hogy az esélyes pártok megmutassák: ki a gyenge, s ki az erős. Ettől a féloldalas nekifeszüléstől a határon túli magyarság nem sokat remélhet....

 

Pató Pál úr unokái és az autonómia

A vajdasági magyarság helyzetét és jövőjét illetően sokféle elképzelés él az emberek fejében. Ezek az elképzelések egyaránt tükrözik a társadalom összetettségét, az eltérő érdekeket és helyzetértékelést, tapasztalatokat, ismereteket. Kér, hogy ezzel a sokféleséggel nem vetettünk számot idejében, és az érvek és ellenérvek ismeretében nem jutottunk még közös nevezőre semmiben...

Zavarodott nemzettudat

avagy népszerűségi listák történelmünk nagyjairól a Vajdaságban

Nemrégiben egy tudományos tanácskozáson vettem részt, amelyen Gereben Ferenc részéről igen figyelemreméltó beszámoló hangzott el a vajdasági magyarok nemzeti és kulturális identitásával kapcsolatban... Többek között arra kerestek választ, vajon kik azok a mértékadó történelmi személyiségek, akiket a délvidéki magyarok nagyra értékelnek, akik a nemzeti szabadság és felemelkedés példaképeit jelentik számunkra...

A magyarság helyzete és kilátásai a Kárpát-medencében

Az évezred búcsúztatója

A 2000. esztendő végén illő számvetést készítenünk. Nemcsak a kerek évszám miatt, hanem azért is, mert a jövő szempontjából új történelmi helyzet állt elő. A legfontosabb fejlemény, hogy a mögöttünk maradó század szörnyű átka: a magyarellenes nagyhatalmi világpolitika megváltozott...

 

Gondolatok a kettős állampolgárságról

Csak azokon lehet segíteni, akik megakarják változtatni életüket

"A határon túli magyarság fennmaradásának a kérdése korántsem szűkíthető le a státustörvényre, a kettős állampolgárság kérdésére vagy a a magyar Országgyűlés által nyújtott bármely kedvezményre. A magyar nemzeti közösségek hanyatlásának aligha lehet útját állni, ha az érintettek kizárólag mások segítségére várnak, ha nem képesek közösségi érdekeik határozott megjelenítésére és annak következetes politikai képviseletére."

 

Bukás vagy esély?

Pszichológiai eszmefuttatás a Világszövetségről

Az utóbbi időben egyre többen szegezték nekem a kérdést: mi történik a magyarok világszövetségében? Min kaptak már megint hajba a nemzet felemelkedésén fáradozó magyarok? Kik a jó fiúk, és kik a rosszak? Van-e remény a megbékélésre?  

 

Hogyan tovább?

A Magyarok Világszövetségének Jugoszláviai Országos tanácsa 2000. december 14-én Zentán, a Magyar Házban megtartotta rendes évi közgyűlését. A Kiriana együttes által szolgáltatott hangulatos kultúrműsor után a közgyűlés meghallgatta és elfogadta a szervezet évi tevékenységéről szóló beszámolót és a pénzügyi jelentést....

 

 

Kisebbségi egyetértés a nemzeti önérvényesítésért

Hozzászólás Végel László írásához

A politikai pszichológia meglátása szerint a társadalomban mindig mindent egy konviktusfolyamattal összefüggésben kell vizsgálnunk, amely a különböző érdekeket képviselő társadalmi csoportok lépéseiből és ellenlépéseiből áll. Kivételes alkalmaktól eltekintve, mint például október 5-e, nincs mindig mindenki a pályán, a mérkőzést a csoportérdekeket megjelenítő politikai elit vívja egymással....

 

Állampolgárság vagy státustörvény?
Az elszakított nemzetrészek jogállásának rendezési lehetőségei

Kereken 80 esztendeje, hogy a nagyhatalmak Trianonban nyolc részre osztották a magyar nemzet addig egységes politikai testét. Azóta a nemzet számottevő része, több mint egyharmada, Magyarország határain kívül él. Az idők során többféle elgondolás született arra vonatkozóan, hogyan lehetne a nemzet politikai, gazdasági s kulturális egységét helyreállítani és ezzel együtt a külhoni magyarok problémáit megoldani....

 

Válasz egy olvasói levélre

A Közös íróasztalunk december 17-i számában Egy felmérés címmel olvasói levél jelent meg az általam közölt felmérési adatokkal kapcsolatban. Az említett cikkben dr. Czékus Géza kételyeinek adott hangot, hogy vajon szabad-e 300-300 megkérdezett válaszaiból messzemenő következtetéseket levonni, s hogy mennyire képezhetik egy alapos kiértékelés tárgyát ezek az adatok?...

 

Számvetés a vajdasági magyarságról

Ha későn cselekszünk, elveszünk

Végre számvetésre készültünk. Jócskán megkésett számvetésre. Tíz évvel a politikai rendszerváltozás után került sor a közelmúltban először a vajdasági magyarság tudományos életének áttekintésére, nemzeti közösségünk legértékesebb szellemi kapacitásának a felmérésére...

 

A vajdasági magyarság helyzete és kilátásai

A Magyarok Világszövetsége Jugoszláviai Országos Tanácsa 1999. november 4-én Zentán tanácskozást szervezett, amelyen a vajdasági magyarság helyzetének és jövőbeni kilátásainak a megbeszélése szerepelt napirenden....

 

Tovább szűkül a vajdasági magyarok élettere

Új magyar stratégiára van szükség a szerbiai bombázások után

A szerbiai helyzet abszurditására jellemző, hogy a nyilvánosság előtt szó sem esik a bombázásokról. Minta valaki egy hatalmas szivaccsal kitörölte volna az emberek emlékezetéből annak a három hónapnak a borzalmait. Sem a sajtó, sem az értelmiség, sem a politikusok nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, nem elemzik a bombázások gazdasági, társadalmi, politikai és lélektani következményeit...

 

Magyar áldozatokra emlékeztek

Halottak napi történelemidézés a Délvidéken

Miközben a törvényszéki szakértők újabbnál újabb tömegsírokra bukkannak, és holtestek százait hantolják ki szerte Boszniában és Koszovóban, akiket a szerbek az elmúlt években dúló háborúk során mészároltak le, a délvidéki magyarság Vajdaság-szerte a 44-es vérengzésekre emlékezik...

 

Akkor van értelme, ha független lesz

A Magyarok Világszövetsége Jugoszláviai Országos Tanácsának állásfoglalása a Magyar Nemzeti Tanácsról

A Nemzeti tanács megalakítására vonatkozó javaslatot az MVSZ JOT fontos kezdeményezésnek tartja, a Nemzeti tanács mibenlétével, szerepével kapcsolatban azonban több észrevétele és kiegészítő javaslata van...

 

Farkasok és bárányok

A bombázások 32. napja

Állnak az emberek az utcán hosszú sorokban. Híre ment, hogy ma fizetik a nyugdíjat. Mármint a januári nyugdíjak első részét. Az áprilisi szemerkélő esőben várakozó emberek csendesek, elnyűttek, kopottak, lerongyolódottak. Egyiket - másikat jól ismerem közülük: gyűrött arcú régi elvtársak, akik a diktatúra minden formáját hűségesen kiszolgálták. Most várják, amire rászolgáltak...

 

A bombázások 32. napja

Lélektani és politikai reflexiók

A Magyar Szó keretes cikkben közöl egy igen figyelemreméltó nyilatkozatot a Tanjugtól. A Jugoszláv Baloldal egyik kiválósága, a párt igazgatóságának a titkára Milosevics családi rezidenciájának lerombolását úgy értékeli, hogy az a legszégyenteljesebb fegyveres támadás a háború történetében...

 

Háborús napló

Hódi Sándor tudós, politikus, a VMDK egykori alelnöke naplót vezetett a NATO Jugoszlávia elleni légitámadásainak idején. napról napra rögzítette az eseményeket, amelyek természetesen nemcsak a személyes élményekről, magánéletbeli megpróbáltatásokról szólnak, hanem  vajdasági magyarság helyzetéről, a politizálás lehetőségéről, a jövőről is. Az alábbiakban részleteket közlünk a lapunk rendelkezésére bocsátott kéziratból.... (Magyar Nemzet, 1999. július 17.)

 

A sötétség fogságában

A vajdasági hármas autonómiatervezet ma is időszerű

Amikor ezeket a sorokat papírra vetem, 65. napja tartanak a bombázások. Több mint két hónapja dübörögnek a NAO repülőgépei fölöttünk: szirénahangra fekszünk és ébredünk, folyton attól rettegve, mikor hullik a fejünkre valamelyik lövedék. Detonációk robaja hallatszik szerte az országban. Nemcsak Koszovóban, hanem itt Vajdaságban is. Klasszikus értelemben vett front- és hátországról nem beszélhetünk, a magyarok éppúgy ki vannak téve a háború veszélyének, mint a szerbek...

 

A jó házasság titka

Családkutatás

Az országok, nemzetek jövője a családokon áll vagy bukik. A fogyatkozó számú, széthulló családok következménye -- fogyatkozó számú, széthulló nemzet. Ma, sajnos, a világon nagyon sokfelé hiányzik a családokért érzett felelősség. A kormányok többsége semmihez sem viszonyul nagyobb értetlenséggel és közönnyel, mint a családvédelmi intézkedésekhez...

 

Magyar sors és nemzetfelfogás az ezredfordulón

Újévi gondolatok. Disputa

 Senki sem tudja, hogy a világot hogyan, milyen alapon lehetne úgy berendezni, hogy az mindenkinek megfeleljen, egyenrangú népek és emberek otthona legyen. Ilyen elvek persze születtek, az emberek milliárdjai azonban valamiért nem képesek szinkronba hozni saját szabadság vágyaikat mások szabadság igényével...

 

Az ezredforduló kihívásai

A Magyarok Világszövetsége Jugoszláviai Országos Tanácsa december 17-i tisztújító közgyűlésén többes jelöléssel és titkos szavazással új vezetőséget választott. A tanács személyi összetétele jelentősen megváltozott. A megválasztott vezetőségi tagoknak csaknem a fele újonnan került az MVSZ JOT legfelsőbb vezető testületébe...

 

Hatékonyabb Világszövetséget

Az elmúlt négy év alatt, amely nem volt állóvíz sem a vajdasági magyarság, sem a Világszövetség életében, jelentősen gyarapodott az Országos Tanács létszáma, melynek eredményeként ma a vajdasági magyarság egyik legátfogóbb és legtömegesebb társadalmi szervezete. Ez alkalommal is többen jelezték belépési szándékukat a szövetségbe...

 

Napló

1998. november 13-14

Debrecen felé menet Csoóri Sándorral beszélgettünk az autóbuszban. Arról, hogy bármerre nézünk - határon belül vagy határon túl - mindenütt a közösségi romlás kétségbeejtő tüneteit látni. Kisszerű, önző pártoskodást, szétesést, hatalmi harcokat, üres formákat. Szellemet, gondolatot, teremtő szándékot alig-alig. Kérdésére, hogy mi a helyzet nálunk, ezt találom mondani: A legnagyobb baj az, hogy lélekben megtántorodtunk, elbizonytalanodtunk, az emberek nem bíznak már sem önmagukban sem másokban....

 

Tudat, lelkiállapot és nyelv

Az adai nyelvművelő napok szombati szakmai ülésszakának anyagából

Sorsunk alakulása nem kis mértékben attól függ, hogy képzeletünk síkján milyen pszichikai és szellemi energiákat tudunk mozgósítani a vágyott célok elérése végett. Ami persze nem független a nyelvi kultúra állapotától és a közélettől. Mai közéletünkre, nyelvi kultúránkra a destruktív szemléletmód jellemző...

 

Helyi identitás és regionalizmus az etnikumközi kapcsolatokban

Szociológiai felmérés három ország nemzetei és nemzetiségei körében

Amerikai, angol, belga, olasz, magyar, jugoszláv és román szakemberek részvételével tudományos konferenciát szervezett a temesvári Diaspóra Alapítvány. Jugoszláviából e sorok írója vett részt a tanácskozáson, amelyen az etnikumok közötti kapcsolatok történelmi és társadalomlélektani vonatkozásairól tartott előadást..

 

Megmérettetés

Választások Kis-Jugoszláviában 1996 novemberében

Ahhoz, hogy megértsük, mi is történik napjaink Szerbiájában, egy kis visszatekintőre van szükségünk. Mint ismeretes, 19990-ben az első többpárti választások folyamán Szerbiában a szerb Kommunisták Ligájából Szerb szocialista Párttá átkeresztelt állampárt került ki győztesen, a többi tagköztársaságban viszont az ellenzéki pártok nyertek....

 

Magyar sorskérdések

A tudomány számára régóta ismeretes, hogy egyes társadalmi jelenségek gyakorisága földrajzi tájegységenként, egyes országok között, de egy-egy országon belül is, nagy eltérést mutat. Ilyen földrajzi területi tagozódásra figyelhetünk fel az alkoholizmus, a lelki betegségek, a bűnözés, a válás vagy az öngyilkosság esetében...

 

Ne legyen harmadik Trianon

A Magyarok Világszövetségének szervezésében megtartott egyeztető értekezlet állásfoglalása az alapszerződések kérdésében

A tanácskozás résztvevői elsietettnek és alkalmatlannak tartják az időpontot az alapszerződések megkötésére, mivel azok nincsenek megfelelően előkészítve. Élesen bírálták azokat a magyar kormányköröket, amelyek készek aláírni az államszerződést anélkül, hogy sikerült volna nemzeti konszenzust létrehozni a magyar nemzet e fontos ügyében. hangsúlyozták, hogy az alapszerződések megkötésekor a magyar kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a kisebbségben élő nemzetrészek érdekeit, ellenkező esetben az számukra a harmadik Trianon jelentené....

 

Káin, mit tettél?

Annak idején, 1989 nyarán-telén, amikor a sors útjai összehoztak bennünket, sokan, akik korábbról ismerték Ágoston Andrást, óva intettek tőle. Nemcsak a kompromittált politikusra hívták fel a figyelmem, aki egyik napról a másikra Saulusból Paulussá lett, hanem összeférhetetlen, gonosz embernek tartották, aki nagyon sok kellemetlenséget tud okozni másoknak. A benne lakozó irigy, féltékeny, bosszúálló embert az elmúlt hónapok alatt volt alkalmam megismerni...

 

Megnyíló rezervátumok

A régóta áhított megújhodás szelleme eljutott végre hozzánk is. Szükségszerűen, hiszen immár sem az országban, sem az országhatárokon kívül nincsen olyan nemzet, etnikum, saját arculattal rendelkező népesség, amely ne próbált volna meg valamilyen módon az önként vállalt, vagy rákényszerített passzivitásból kimozdulni.

 

Ki ekével, ki kalapáccsal...

A pályaválasztás néhány társadalomlélektani vonatkozása

Sokan úgy tartják - és nem alap nélkül -, hogy két döntő pillanat van az ember életében: az élettárs és az életpálya megválasztása. Amíg az előző az ember személyi kapcsolatformáira nyomja rá döntően bélyegét, a pályaválasztás a társadalmi csereviszonyok piacán elfoglalt helyünket és szerepünket határozza meg. Végső soron mindkét döntés életünk s vele személyiségünk tartalmi és minőségi változásainak lehetőségét, módját és jellegét érleli következményeiben...

 

A kétnyelvűség pszichológiájáról

Göncz Lajos tanulmányának apropóján

A kétnyelvűség problémájának - és tágabb értelemben: a nyelvek interferenciájának - vizsgálata nem tekinthető új keletű jelenségnek a pszichológiában. Mégsem állítható, hogy ennek a bonyolult kérdéskörnek, akárcsak a legfontosabb személyiség- és társadalomlélektani vonatkozásai egyértelműen tisztázottak volnának. És ez bizony nemcsak a pszichológián múlott...

 

Családterápia

Régi igények, új szolgáltatások

A családterápiának nincs még nagy hagyománya. Nem is lehet, hiszen maga a csoportterápia is, amelyből a családterápia, mint egyik oldalhajtás levált, alig két-három évtizedes múltra tekint vissza. Jóllehet még minden családterápia úttörő munka, mégis sok lelkes híve van...

 

A Homo  Psychicusról

Egy alakuló közgyűlést előkészítő összejövetel ürügyén

Az emberiség nagy, létfontosságú problémái mindig megkövetelik a velük való foglalkozást. A pszichológiát sem valamilyen elvont bölcselkedés hívta életre, hanem társadalmi szükséglet. Ahogy igaz ez globálisan egy tudományt és az emberiség fejlődését tekintve, igaz egy-egy társadalom, sőt egy-egy jól körülhatárolható sajátos múlttal, hagyományokkal, szokás-normákkal  rendelkező gazdasági-kulturális tájegység szempontjából is...

 

A XX. század Prométheuszai

Az űrhajósok arról írnak, másként látják a Földet az űrből visszatérve. Az átélt élmény sajátossága, a látottak, az új perspektíva megváltoztatja szemléletüket. Arról írnak, hogy politikusokat kellene fellőni 160 000 kilométer távolságra, hogy lássák, a Föld mennyire egységes és oszthatatlan....

 

A tudománnyal nem szabad játszani

Aki a jövővel foglalkozik, az akarva - nem akarva befolyásolja is a jövőt. A jövőkép ugyanis visszahat ránk. Minden előrejelzés (és jóslás) sugall egy magatartási, cselekvési sémát is, amely által a jelzett jövő megvalósítható. A célképzetnek (jövőképnek) ez a cselekvés-meghatározó - s ezzel egyúttal önmagát megvalósító - tulajdonsága közvetlenül tetten érhető mindennapi életünkben is. Valójában a  jövőképnek ez a tulajdonsága a tudatos cselekvés feltétele...

 

A klinikai gondolkozásról

A közelmúltban érdekes és elgondolkoztató írás jelent meg a Valóságban a klinikai gondolkodásról, Vekerdi László tollából. A szerző fejtegetése a félbehagyott mondat erejével késztet a téma továbbgondolására. Nem mintha a tanulmány lenne befejezetlen s keltene hiányérzetet; célkitűzésének a szerző maradéktalanul eleget tett: az orvosi gondolkodás történelmi fejlődéséről, az egészség-betegség szemlélet változásairól nyújtott áttekintése az adatok és a felvillantott példák tükrében meggyőző és szemléletes képet nyújt a medicinának racionális tudománnyá szerveződéséről.... (Valóság, 1975. 3.)

 

 

Honlap | Életrajzom | Könyveim | Könyvrészek | Könyvbemutatók | Tanulmányok | Cikkek | Előadások | Interjúk | Bemutatók | Aktuális

 © Dr. Hódi Sándor. Minden jog fenntartva. Az oldalakon publikált anyagok szerzői jogvédelem alatt állnak, felhasználásuk kizárólag a szerző írásos engedélyével lehetséges! E-mail cím: hodisandor[kukac]adacity[pont]net