|
| |
Válogatott tanulmányok
Miért
nem látjuk előre a társadalmi változásokat?
Nemcsak a politikusokat, de a pszichológusokat és a
társadalomtudósokat is meglepte a kommunista rendszer összeomlása. A lélek
tudorai azóta is tanácstalanok, egyre kevésbé tudnak kiigazodni az emberek
irracionális lelkivilágán, ezért sértettségükben mind jobban visszahúzódnak és
bezárkóznak tudományuk ezoterikus világába. De a szociológusok sem tudtak a
rendszerváltás okaira vonatkozóan egyértelmű magyarázattal szolgálni, még
kevésbé képesek értelmezni azt a kudarchalmazt, ami rendszerváltás néven a
posztkommunista országok nyakába szakadt...
 |
Pszichológiai
szemlélődés a tudomány határterületein
Vannak
kérdések, amelyekre minden ember megpróbál választ keresni magában. Ezek
általában olyan kérdések, amelyeket naponta néha többször újra kell gondolnunk,
anélkül, hogy megnyugtató választ találnánk rájuk. Mi az ember? Mi a lélek?
Miért vagyunk a világon? Mivé válunk? Hagyunk-e magunk után valamilyen nyomot?...
|
|
Sokáig
azt hittem, hogy két külön világban élünk, te a „baloldalon”, én meg vele
szemben a másikon, azaz a jobboldalon állnék, ámde ez így nem stimmel
valahogyan. Neked könnyebb dolgod van az önbesorolással, hiszen következetesen
baloldalinak vallod magad. Tiszta sor... |
Pszichológiai
sajátosságok vagy politikai játszmák?
Annak, aki a határon túli magyar
kisebbségek ügyét a szívén viseli, nem kis csalódással kell tudomásul vennie,
hogy a rendszerváltás óta – immáron tizenhárom éve – a kisebbségi kérdés
rendezése terén semmilyen érdemi előrelépés nem történt. Bár haladás nincs, a
magyar politikai élet szereplői mégis elégedetten dörzsölik tenyerüket,
legalábbis úgy tesznek, mintha az EU csatlakozás küszöbén e téren minden a
legnagyobb rendjén lenne. Talán meg is feledkeznénk az egész csődtömegről, ha
ezt a visszásságot, más magyar anomáliákkal együtt, néhány értelmiségi olykor
itt-ott szóvá nem teszi....
|
|
1990 körül nagyot
fordult a világ, amely új távlatokat és lehetőségeket nyitott meg a térség népei
számára, másrészt új kihívásokat és veszélyeket idézett fel. A
társadalmi-gazdasági válság elmélyülésével, az államháztartás hiánya miatt, mind
kevesebb pénz jutott az oktatásra, művelődésre, ami nemzetiségi, vallási és
egyéb ellentétek kiéleződéséhez vezetett...
|
|
Az
egyén szociális kapcsolatai révén kerül kapcsolatba másokkal. Ezeknek a
kapcsolatoknak kettős funkciójuk van. Társas kapcsolataink jelentik azt a
köldökzsinórt, amely révén a társadalom vérkeringéséhez kapcsolódunk, ugyanakkor
szerves részét képezik annak a társadalmi hálózatnak, amely személyes
viszonyainkat más szociális egységekkel összekapcsolja...
|
Mit várnak az itt élő
emberek a jövőtől? Hogyan ítélik meg lakóhelyük, nemzeti közösségük és az ország
jövőbeli kilátásait? Borúlátóan vagy bizakodóan tekintenek-e saját jövőjükre?
A jövővel kapcsolatos
kérdések mindig foglalkoztatták az embereket. Vannak korok, helyzetek, amelyekre
a bizakodás jellemző. Az emberek többsége úgy érzi, hogy munkájával fontos
feladatot lát el, az általános boldogulást szolgálja, s helytállása, küzdelme
révén hozzájárul a földi élet jobbításához...
|
Az
európai integráció és a térség fejlődése
Újból itthon vagyunk
Európában - jelentette ki Medgyessy Péter magyar miniszterelnök, miután
lezárultak a koppenhágai csatlakozási tárgyalások. Európa egységének
helyreállítása és Magyarország jövője szempontjából csakugyan fontos döntés
született 2002. december közepén. A vasfüggöny nemsokára a múlté....
|
A társadalmi
problémák súlyosságának megítélése Vajdaságban a szerbek és magyarok körében
Az
etnocentrikus gondolkodás sokkal inkább a szerbek sajátja, amennyiben több jogot
vindikálnak maguknak, mint amennyit más népeknek megengednek. Erre engednek
következtetni a nyelvhasználattal és a kisebbségeket érintő kérdésekkel
kapcsolatos más közvélemény-kutatások eredményei is....
|
Beszélhetünk-e fenntartható társadalmi fejlődésről?
A jövővel kapcsolatos
jóslatok általában azzal a mentegetőzéssel
kezdődnek, hogy a "rohamosan fejlődő társadalmakban" nehéz ezt meg azt
megjósolni. A jövőt fürkésző látnokok csakugyan nehéz feladatra vállalkoznak,
ennek a nehézségnek azonban semmi köze a társadalom állítólagos "rohamos
fejlődéséhez". Már csak azért sem, mert az,
amit társadalomnak nevezünk, az emberi viszonyok összessége, sem "rohamosan",
sem lassan nem fejlődik...
|
|
Kevés izgalmasabb kutatási téma kínálkozik ma egy pszichológus
számára az identitásnál, különösképpen a nemzeti identitás vizsgálatánál. A
modernkor embere ugyanis nemzettudatában erősen frusztrált: talán sehol annyi
kétség, zavar, elhallgatás, csúsztatás, mellébeszélés, mint az életnek ebben a
vonatkozásában.
|
A humor mentális szerepéről és közösségszervező erejéről
Közismert, hogy a magyar
melankolikus természetű. Mindannyian folyton kesergünk valamin, mintha a rossz
kedélyállapot kötelező lenne. Nemcsak az éltesebb korosztály kedélytelen,
nemzetünk színe-virága is ezeregy okot talál rá, hogy búnak eressze a fejét. A
nyomott hangulat aztán az évek folyamán komoly depresszióvá mélyül, ezért van
közöttünk annyi depressziós lelki beteg...
|
A tóthfalusi Logos
stratégiakutató és fejlesztési intézetet
hozott létre
A globális folyamatok mögött is
lokális érdekek, lokális törekvések, lokális tudás rejlik, egyik nagyobb
súllyal, a másik kisebbel. Nekünk azon nem kell lennünk, hogy súlyunk és
szerepünk felértékelődjön, és lehetőségeinkhez mérten részt vegyünk a
világfolyamat alakulásának egészében...
|
Történelmi visszapillantás
Az 1919. szeptember 10-én Saint
Germain en-Layes-ban aláírt békeszerződés kijelölte az újonnan létrehozott
ország, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (SHS) határait. Az egykori Magyar
Királyságból - a horvát területeket figyelmen kívül hagyva, amelyek 1.102-től
Magyarországhoz tartoztak - 210.031 négyzetkilométert csatoltak el egy
tollvonással, figyelmen kívül hagyva az elcsatolt területeken élő népek
számarányát és akaratát....
|
avagy hat tétel a Magyarok Világszövetségéről
A május végén megtartott tisztújító
küldöttgyűléstől sokan azt remélték, hogy végre sor kerül a világszövetség
teljes átalakítására. Hogy a Magyarországon bejegyzett több ezer civil szervezet
egyikéből sikerül egy történelmi szerepet betöltő, a 15 millió magyart
jogszerűen képviselő, a nemzet egészét lendületbe hozó szervezetet létrehozni...
|
Sorskérdések
Első
hallásra talán kissé patetikusnak tűnik a cím, hiszen hogy
jön ma valaki ahhoz, hogy holmi sorskérdésekről beszéljen, ráadásul magyar
sorskérdésekről, egy olyan világban, amelyben a szavak csupán arra jók, hogy
eltereljék figyelmet magunkról, életünkről, helyzetünkről, problémáinkról; hogy
elringassanak bennünket: ne gondoljunk semmire, ne tudjuk magunkat senkinek és
semminek. Illetve, hogy úgy érezzünk, úgy gondolkozzunk, ahogyan az másoknak
tetsző. Úgy szóljunk és beszéljünk, ahogyan azt a modern kor varázslói előírják
nekünk, ahogyan azt ők dörgik, suttogják, énekelik a fülünkbe naphosszat
szüntelenül...
|
Régiókutatás
Az Európa Tanács támogatásával az elmúlt években komplex
felmérés készült a Maros-Tisza régió térségében, a Bánságban, Csongrád megyében
és vajdaságban... A régió lakóit nagyfokú mobilitási készség jellemzi. Négy
személy közül három elköltözne, bárhová, ahol javulnának élet- és
munkakörülményei, elsősorban azonban a tengeren túlra. Ez a nagyfokú költözési
szándék felettébb elgondolkodtató, s talán ez jelenti az egyik legnagyobb
problémát a régió jövője szempontjából.
|
Az önkéntes munka mítosza
Az emberek körében makacsul tartja
magát az a hiedelem, hogy a társadalomnak van egy olyan szférája, amelyben az
emberi magatartás mozgatórugói mások, mint egyebütt. Nevezetesen, hogy a
magáncsoportok, magántársulások működését szabályozó elvek különböznek azoktól
az elvektől, amelyek az állami szférára vagy a gazdasági életre jellemzőek. A
döntő különbség abban rejlik, mondják, hogy az emberek az ún. civil szférában -
különböző alapítványokban, szervezetekben, egyesületekben - hajlandóak
önkéntesen, pénzbeli ellenszolgáltatás nélkül végezni olyan munkát, amelyért a
piacon tevékenykedő vállalatok, cégek, vagy az állami hivatalok komoly
ellenértéket számolnak el.
|
Carl Gustav Jung: Válasz Jób könyvére
A vallási kijelentések és élmények olyan lelki
hitvallások, amelyek végső soron tudattalan folyamatokon nyugszanak. A
tudattalan folyamatok közvetlenül nem érzékelhetőek vagy észlelhetőek, a tudat
azonban közvetíteni tudja számunkra, szemléletes formákká alakíthatja. A
tudattalan olyan képekkel és képzetekkel dolgozik, amelyek az idők során
sokféleképpen módosultak. Jung szerint ilyen Isten fogalma is, amely az idők
során sokféle változáson ment át.
|
|
A nyelv és a
tudat problémája régebbi keletű, mint maga a pszichológia tudománya. A
pszichológia megjelenése sem vezetett ezen a téren gyors és látványos
eredményekhez. Olyannyira nem, hogy a gondolkodás és a beszéd, a tudat és a
lelkiállapot viszonya ma is az egyik legkevésbé kidolgozott, legtalányosabb
kérdése a lélektannak.
|
A harmadik évezred
küszöbén
Sokan
úgy gondolják, hogy az ezredfordulóval az emberiség fontos történelmi
válaszúthoz érkezik. Amint a XX. század lezárul, és négyszáz-valahány nap múlva
az óra elüti az éjféli tizenkettőt, új szakasz kezdődik az emberiség életében,
amely gyökeres változást jelent az eddigiekhez képest. Egyes előrejelzések
szerint ez a változás annyira különbözik évszázadunk korábbi évtizedeitől, mint
a füves puszták különböztek a barlangoktól, vagy a letelepült falvak a nomád
törzsek életétől.
|
Az evolúció zsákutcái
A
jellemvonások és az emberek viselkedésében szerepet játszó társadalmi folyamatok
vizsgálatának viszonylag kevés figyelmet szentel a pszichológia. Különösen
azokról a negatív személyi tulajdonságokról esik kevés szó, amelyek a társadalmi
együttélési viszonyokból következnek, ugyanakkor erkölcsi és vallási normákba
ütköznek Jelen vannak, tönkretehetik az életünket, megakadályozhatják az embert
szabad fejlődésében, mégis úgy teszünk, mintha nem léteznének vagy nem lenne
különösebb jelentőségük...
|
Az igazság mindig
utólag válik nyilvánvalóvá
Az
egyetemes emberi gondolkodás évezredes története nemcsak az ismeretek
gyarapodását jelenti, hanem - ahogyan azt benedek István írja A tudás útja c.
könyvében - az előítéletek levetkőzését is. Az új felismerések és tapasztalatok
lerombolják a régi tanokat, hiedelmeket, egyre érthetőbbé válik a
világmindenség, miközben a régi hiedelemrendszer meggyengülésével ugyanakkor az
ember helyét, szerepét, az élet célját és mibenlétét illetően egyre nagyobb a
zavarodottság bennünk...
|
Milyennek látjuk
magunkat? Milyennek látnak bennünket mások?
A
cigányok egyöntetű és csaknem teljesen elmarasztaló megítélése arra enged
következtetni, hogy etnikai jellegű konfliktusok kiéleződéséről legfeljebb velük
kapcsolatban lehet tartani. A cigányok beilleszkedése regionális probléma, tehát
nem egyik vagy másik nép és a cigányok konfliktusveszélyéről van szó. A kérdés
azonban korántsem megoldhatatlan, elsősorban maguknak a cigányoknak
köszönhetően, akik más népeket illetően messzemenően értékelik azokat a pozitív
tulajdonságokat, amelyeket a saját fajtásukból hiányolnak...
|
|
Hogyan
lehetséges az, hogy tiszteletre méltó emberek, akik egyénileg példamutató módon
viselkednek, valamely tömeg tagjaként könnyen kaphatóvá válnak mindenre, olykor
iszonyú gonoszságokat is képesek elkövetni? Ez a magatartásváltozás
nyilvánvalóan tömeglélektani sajátosságokkal magyarázható. Amikor bizonyos számú
ember valamilyen célból egyesül, az együttlét tényéből új lélektani helyzet áll
elő, amely megváltoztatja az emberek gondolkodásmódját, érzelmi beállítódását,
viselkedését...
|
|
Földi
paradicsom csak ott lehet, mondja Füst Milán, ahol pokol is van. Azok, akik ma
jó barátaink, és kedves arcukat mutatják felénk, holnap lehet, hogy
ellenségeinkké válnak, és képesek a legnagyobb szörnyűséget elkövetni ellenünk.
Mindez magunkra is vonatkoztatható. Hol a jó, hol a gonosz kerekedik felül
bennünk, mindkettő ott tanyázik lelkünkben, és a körülményektől függően hol ez,
hol amaz kerekedik felül...
|
Milyenek a gonosz emberek? Miben különböznek másoktól? Hol tanyáznak? Miről
lehet felismerni őket? És
hogyan viszonyuljunk hozzájuk?
Télnek
idején a földműves hidegtől megmeredt kígyót talált. Megkönyörült rajta,
felvette, és keblébe dugta. A kígyó, miután megmelegedett, visszanyerte
természetét, rácsapott, és megölte jótevőjét. Ez haldokolva így szült: Méltán
szenvedek, részvétet éreztem egy gonosz iránt. (Aiszóposz)...
|
A világkép
pszichológiai szerepe az emberi közösségek életében
Fontosságában az evolúció valamennyi egymást követő korszaka között a gondolat
megszületése volt az egyetlen, ami nagyságrendben összehasonlítható a Föld
létrejöttével vagy az élet megjelenésével - írja Teilhard de Chardin Az emberi
jelenség című könyvében. Az a körülmény, hogy a gondolkodás képessé tette az
embereket arra, hogy új felismerésekre jussanak, ismereteiket tárolják ps
kicseréljék egymással, planetáris jelentőségű változáshoz vezetett....
|
A bűnbakképzés
társadalomlélektani háttere
Amikor Jézust a
katonák elfogták és megkötözték a Getsemáne-kertben, a tanítványok elmenekültek,
a dorongokkal felfegyverzett, felizgatott tömeg pedig zajongva a Megváltó vérét
követelte. Köztudomású, hogy a helytartó, mivel tudta, hogy Jézust árulás és
irigység adta kézre, megpróbálta őt szabadon engedni. Pontosabban - és ez a
történet szempontjából rendkívül lényeges - a sokaságra bízta a döntést.
|
C. G. Jung a
diktátorok lelki alkatáról
A
hatalom természetére vonatkozóan Jung a primitív társadalmakban keres
szemléltető példákat. Ezekben a társadalmakban a hatalom megszerzésének és
gyakorlásának az útja-módja ugyanis eléggé világos, jól körülhatárolt. Jung
szerint a törzsi társadalomban a hatalom két típusa létezett. Az egyik a
törzsfőnök, aki testi felépítésénél fogva volt erősebb, hatalmasabb, mint
riválisai. A másik a sámán, aki testileg ugyan nem volt erős, de hatalmassá
tette őt az az erő, amelyet az emberek tulajdonítottak neki...
|
Az 1997-es szerbiai
választások tanulságai
A
kétmillió albán között egy sem akadt, aki vállalta volna, hogy szerb pártok
színeiben induljon. Nem így a magyarok! A koszovói
albánokkal ellentétben a vajdasági magyarok a politikában mindenre kaphatóak,
nemzeti hovatartozásuk nem kötelezi őket semmire. Ott találni őket minden szerb
pártban, legfőképpen a hatalmi pártkoalícióban....
|
Tömeglélektani jelenségek
Vajon
mi történik pszichológiai szempontból, ha az emberek meghatározott célból
összegyűlnek, társaságot hoznak létre? Származik-e valamilyen többlet a
szervezetből, a másikkal való együttlétből? Okosabbak, kreatívabbak,
intelligensebbek vagyunk-e együtt, mint amilyenek vagyunk külön-külön? A
meghatározott célok érdekében történő társulások a szándékoknak megfelelően
létrehoznak-e valamilyen új szellemi minőséget? Megsokszorozza-e erőnket az
együttles fellépés? Eredményesebbé tesz-e bennünket?
|
|
Aki
hosszabb időn át lelki betegek gyógyításával foglalkozik, előbb-utóbb ráébred
arra a felismerésre, hogy néha maga a gonoszság az, ami megjelenik előtte
betegség kórképében. Ilyenkor az emberi lélek rejtelmei mintha egy pillanatra
más megvilágításba kerülnének. A terapeuta úgy érzi, hogy a különféle tünetek
csak paravánként szolgálnak a gonoszság számára, így próbálja meg átverni az
embereket, beleértve őt magát is...
|
Hogyan vélekednek
magukról és egymásról a régió népei?
Saját
mércéik szerint a szerbek is jó véleménnyel vannak a magyarokról, amennyiben
azokat önmaguknál szorgalmasabbnak, fegyelmezettebbnek és kulturáltabbnak
tartják. Az összetartást és a becsületet viszont éppoly kevesen tartják
jellemzőnek a magyarokra, mint a szerbekre. Két tulajdonság mentén tapasztalható
jelentős hiányérzet a szerbek részéről. Kevéssé tartják a magyarokat nyíltnak és
barátságosnak....
|
|
Hét évvel ezelőtt, az első szerbiai
választásokon 132 726-an szavaztak a VMDK-ra. A szervezet nyolc mandátumot
szerzett, a támogatását élvező Vajdasági Horvátok Demokratikus szövetsége pedig
egyet, így összesen kilenc képviselőnk volt a köztársasági parlamentben. Az 1992
végén megtartott választásokon 279 665 magyar szavazópolgár közül 140 825
szavazott a VMDK-ra, így ismét kilenc parlamenti képviselőnk lett a köztársasági
törvényhozásban. Ez volt az érdekszerveződés fénykora...
|
A délvidéki magyarság lehetőségei
A vajdasági magyarságon belül eddig
még semmiféle egyetértés sem jött létre a közjót és annak elérési
módozatait illetően. Ennek kapcsán felmerül a kérdés: egyáltalán van-e a
vajdasági magyarságnak valamilyen közösségi érdeke? összefűz-e bennünket
valamilyen közös érdek azon túlmenően, hogy kisebbségiként egy cipőben járunk
valamennyien?...
|
Beszámoló egy összehasonlító vizsgálatról
Romatanulmány
Az Európához való kötődés
intenzitása meglepően magas értékeket mutat a régió mindhárom országában, s
csaknem valamennyi népnél. Ez alól a vajdasági magyarok és szerbek, illetve a
cigányok képeznek kivételt...
|
Politikai
törésvonalak a vajdasági magyarság körében
Az 1994-es
pártszakadásig a vajdasági magyarság politikájára a VMDK masszív dominanciája
volt jellemző. A VMSZ megalakulását követően a politikai közéletben éles
törésvonal keletkezett, ami megosztotta a vajdasági magyarságot. Közvetlenül a
pártszakadást követően egy ideig a VMDK szimpatizánsok voltak többségben, a VMSZ
azonban hihetetlen gyorsasággal növelte befolyását a vajdasági magyarság
körében...
|
A peremlét kettős szorításában
A nagy népességmozgások az emberi
kapcsolatok sokszor drámai jellegű átrendeződésével járnak együtt. A migráció
eredményeként kialakuló talajtalanság és a vele járó önazonossági válság
különböző lelki zavarok forrása, ami távlatvesztéshez, súlyos depresszióhoz
vezethet. Az emberek sokszor nincsenek tudatában, hogy az eredményes
életvitelhez nem elegendő pusztán az életkörülmények megváltoztatása. Az
elégedettséghez, az emberi élet teljesség-érzéséhez nélkülözhetetlenek azok a
társas kapcsolatok, kötődések is, amelyek révén az egyének élete különböző
közösségekbe szerveződik....
|
A szárszó 1996 Budapesten c. tanácskozás margójára
Sokan úgy tartják, hogy Magyarország
számára terhes és kezelhetetlen örökséget jelentenek a határon túli kisebbségek,
akik nehezítik boldogulását és politikai manőverezési lehetőségeit. Mi tagadás,
az a körülmény, hogy a trianoni békediktátum következményeként az utódállamokban
jogfosztott helyzetben tartanak több millió magyar kisebbséget, nem könnyíti meg
a magyar kormány helyzetét...
|
|
Az a válság, amely az 1989-es
társadalmi átalakuláshoz vezetett, s amely a rendszerváltás elakadásával
elmélyült, a volt Jugoszlávia térségében a háború eszkalációjával tetőzött.
Valamennyien a szerencsétlen körülményeknek, és a körülményeket formáló
szerencsétlen személyeknek köszönhetően egy mély gödörbe kerültünk...
|
|
Az egységessé váló, egyelőre nehezen
körvonalazódó Európa történelmileg páratlan lehetőséget kínál a különböző
országokban élő, szétszóródott népek - köztük a magyarság - egységesülésére, az
országok és népek, a nemzeti kisebbségek és anyanemzeteik közötti kapcsolatok
szabadságára és sokszínűségére...
|
Jugoszláviai helyzetelemzés
A hatalom pszichológiai értelemben
mindig az erőszak alkalmazásának lehetőségét jelenti mások felett. De hétköznapi
értelemben sem jelent egyebet: általában valamely szervezett politikai akarat
erőszakos érvényesítését értjük alatta más akaratokkal szemben...
|
|
A vajdasági magyarság egészen a
legutóbbi időkig nem merte vállalni nemzeti identitását. Legalábbis a
közéletben, a nyilvánosság szintjén. Szorongást, félelmet, bűntudatot váltott ki
- és vált ki ma is - az emberekben, ha nemzeti hovatartozásuk, jelesül
magyarságuk szóba kerül....
|
|
Azok a nagy társadalmi változások,
amelyek az elmúlt évszázadok során az ember társadalmi helyzetében végbementek,
kifejezésre jutnak az önmeghatározás tartalmi és minőségi változásaiban is. Az
új társadalmi függőségi viszonyok és kötöttségek új identitásdimenziókat hoznak
létre. Az új identitásdimenziók az új elvek szerinti társulás és
akaratnyilvánítás lehetőségeit jelentik, illetve ennek a társulásnak és
akaratnyilvánításnak az igényét fejezik ki...
|
|
A nemzet, mint történelmi termék, ma
is élő, változó, alakulóban levő társadalmi közösség. A nemzeti vonatkozású
kérdések többnyire éppen ehhez a változáshoz kötődnek, a nemzeti közösségek
között vagy a nemzeti közösségeken belül lejátszódó folyamatok megítélésével
kapcsolatban merülnek fel...
|
Számvetés
Jó pár éve már annak, hogy egy
alkalommal Tomán László fölvetette: jó lenne, ha az általa szerkesztett Forum
Kiskönyvtár sorozatba írnék valamit a "vajdasági ember" pszichológiai
jellemzőiről, személyiségjegyeiről, az itt elő emberek lelkületéről. Megkapott
az ötlet, izgalmasabb, szebb feladatot el sem tudtam volna a magam szamara
képzelni. Arra gondoltam, végre számot lehetne adni magunkról, foglalkozni
lehetne a kisebbségi lét érzelmi, tudati következményeivel, tudományos elemzés
tárgyává lehetne tenni identitászavarunkat, kisebbségi komplexusainkat,
gyökértelenségünket, magunkba fordulásunkat, a csontjainkat átjáró esztelen
félelmet, apadó életösztönünket s megannyi más vonását szomorú, önpusztító
lelkünknek....
|
A nemzetiségkutatás pszichológiai
lehetőségei
Nemzeti
hovatartozását tekintve az emberiség számottevő része kisebbségi helyzetben él.
Ha figyelembe vesszük a kisebbségek specifikus helyzetét, különösnek tűnik, hogy
ennek a körülménynek egyes tudományágak, gondolunk itt elsősorban a
pszichológiára, szociológiára alig szentelt figyelmet. Pedig a kisebbségi
sors...
|
Esettanulmány
Ez
év augusztusában napilapunk egyik vasárnapi számában a gyászhírek között
megjelent egy megemlékezés: Ma van 9 éve annak a megrendítő napnak, amikor
egyetlen fiunk tragikus körülmények között, legszebb éveiben, 26 évesen, örökre
itt hagyott bennünket. Halála mérhetetlen fájdalmat okozott, amelyet a
szomorúságban eltelt kilenc esztendő sem enyhített számunkra. Köszönet
mindazoknak, akik nem feledték el, és sírjára virágot helyeztek...
|
A pszichotikus konfliktus Csáth életében és munkáiban
Születésének századik évfordulóján nem csak az
irodalom képviselői – írók, költők, esztéták, irodalomtörténészek,
irodalombarátok – érzik kötelességüknek tisztelegni Csáth Géza emléke előtt. Az
irodalmi-művészi tevékenységnél átfogóbb és többrétűbb az az örökség, amelyet
számunkra Csáth Géza életműve jelent. Vergődő, önpusztító élete, sokféle
kezdeményezése, törekvése humán kultúránk egészét érinti, és a kegyeletteljes
megemlékezésnél sokkal többre kötelez bennünket...
|
Vázlatok egy Lukács-portréhoz
Minden
újszülöttben ott a Messiás, mondhatnánk Madáchot parafrazálva.
És az
idegrendszer anatómiai struktúráihoz kötött individuális sajátszerűségek alapján
nincs is ebben az állításban semmi túlzás. Világra jőve csaknem mindenki egy
kiváló ember adottságait hordozza magában. Az öröklött genetikai lehetőségek a
mindennapok szürke taposómalmánál mindenképpen szárnyalóbb, gazdagabb életet
kínálnak....
|
Lukács a lét és tudat
viszonyáról
Az
a Lukács életével és tevékenységével kapcsolatban rendszerint szóvá tett
paradoxon, hogy korunk egyik legnagyobb marxistája csak rendkívül súlyos
ellentmondások, önvádak és önmegtagadások sorával jut el a marxizmus
"megértéséhez", nem csupán
Lukács személyi alkatával és gondolkodói életútjának alakulásával magyarázható,
hanem a marxista filozófia sajátosságaival is...
|
|
Fontos
kezdeményezésnek tekinthető, hogy az ÉS - feladva végre az indokolatlan félelmet
és titkolózást - helyet adott a magyar társadalom hagyományosan kényes, és
hagyományosan elhanyagolt kérdésének nyilvános vitájához. A vitát kezdeményezők
eredeti célja feltehetően nem is annyira az önpusztítás rejtélyének
megvilágítása volt, hanem a közvélemény felrázása...
|
A
tudomány és a gyakorlat viszonya
Feszültségek a pszichológiában
Mindazon
szakmákban, amelyek a társadalmi munkamegosztásban meghatározott gyakorlati
feladatokat látnak el és ugyanakkor mint valóságunk megismerésének sajátos
kérdéskörei, tudományos kutatás alapjául is szolgálnak, folyamatosan jelen van,
és időről időre kiéleződik a gyakorlat és tudomány között feszülő
ellentmondás...
|
|
Ha
elfogadjuk az emberi élet periodizációját, vagyis a fejlődés- és
személyiség-lélektani szempontú szakaszokra bontását, úgy az egyes életszakaszok
közül a serdülőkor mindenképpen megkülönböztetett figyelmet érdemel. Noha
életünknek mindössze 3-4 évéről van szó, a 14-17. életévekről, ifjúkorunknak ez
a korai szakasza sorsdöntő szerepet játszik egész későbbi életünkben....
|
|
Nemzedékünket
- talán jobban mint korábban bármely nemzedéket - nyugtalanítja a jövő. A
múlthoz képest sokkal mélységesebb bennünk - és talán jogosabb is - aggódásunk
világunk, nemzetünk, városunk, családunk, s önmagunk sorsáért. Tele vagyunk
elvárásokkal, balsejtelemmel, félelemmel a jövőt illetően...
|
|
Paradox helyzet, hogy amíg az emberek általában a lélektan fő feladatának az
érzelmek vizsgálatát tartják, maga a lélektan sokáig egyetlen lelki jelenséget
sem tartott magától annyira idegennek, mint éppen az érzelmeket.
|
|
Az
emóciók kétségkívül a legsajátosabb helyet foglalják el a pszichikum különböző
funkciói között. Darwin Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése c. művében
egyértelműen kimutatta az általános összefüggést az ember érzelmei, emóciói, és
az állatvilágban megfigyelhető affektív és ösztönös reakciók között. Felvetődik
a kérdés, hogy mi lett a sorsa, mennyire fejlődött, differenciálódott az ember
emocionális élete történelmi fejlődése folyamán, az állatvilágban megfigyelhető
affektív, ösztönös reakciókhoz képest? Hogyan ment végbe ez a fejlődés?
|
|
