Színre lép a munkapszichológus

Beszélgetés Dr. Hódi Sándorral

Az adai Potisje Öntöde és Szerszámgépgyár az olyan úttörő vajdasági munkaszervezetek köz tartozik, amelyek belátták egy üzemi pszichológus alkalmazásának szükségességét. Az évek során a körülmények úgy alakultak, hogy most már két pszichológus is van a gyárban. HÓDI Sándor, a pszichológiai tudományok doktora, a rangidős, munkapszichológiai kérdésekkel foglalkozik, igen széles körű pacientúrát épített ki a dolgozók között és legújabban egy figyelmet keltő programot dolgozott ki az alkohol elleni küzdelem beindításához.

A munkapszichológus egyik legfontosabb feladata, úgy is mondhatnánk, hogy munkájának leglátványosabb része azonban az új munkaerő felvételénél, azaz a felvétel előtti alkalmasságvizsgálatoknál jut kifejezésre. Kérdéseinket is ezzel kapcsolatban intéztük hozzá.

–  A pszichológus az az ember, aki az üzembe történő felvétel során megvizsgálja, hogy bizonyos munkára alkalmasak-e vagy sem a jelentkezők. Így van-e?

– Az üzemi pszichológus tevékenységi körébe tartozó sok más feladat mellett az alkalmasságvizsgálat, vagyis a dolgozók kiválasztása, tesztelése mindennapi rutinmunka. A pszichológiai tesztelés az üzemekben mintegy hetven éves múltra tekint vissza, világszerte azonban csak a második világháború után vált általános gyakorlattá. Mivel pedig közvetlenül érinti az emberek elhelyezkedését, egzisztenciális problémáit, így érthető, ha az emberek felfigyeltek rá és hamar átment a köztudatba.

– Miből állnak ezek az alkalmasságvizsgálatok?

– Az alkalmasságvizsgálatok elméleti alapja egyszerű: a dolgozó emberek egyéni különbségei minden területen igen nagyok. Ezek a különbségek különböző minőségű és mennyiségű munkaeredményben nyilvánulnak meg. Az alkalmasságvizsgálatok egy-egy képességre vonatkozóan előre jelzik a várható eredményeket, illetve a személyek közti különbségeket. A gyakorlatban azonban a munkaalkalmasság megállapításának nincs egy mindenütt és mindenkor érvényes módszere. Más például az eljárás, ha nagy a munkaerő kínálat,  s nekem tíz jelentkező közül a legmegfelelőbb két-három embert kiválasztanom, és megint más, ha munkaerőhiány, vagy átszervezés miatt egy-egy jelölt képességei, személyisége, érdeklődési köre stb. szerint azt kell feltárnom, hogy melyik két-három munkakörre lennének legalkalmasabbak.

– Mennyire megbízhatóak az alkalmasságvizsgálatok eredményei? Tévedhetetlen-e a pszichológus?

– Az eredmények megbízhatósága nem csupán a pszichológuson és a teszteken, hanem több tényezőn is múlik. A pszichológusnak mindenekelőtt arra vonatkozóan kell pontos információkat kapnia, hogy az adott munkakörben valójában milyen típusú, milyen képességű személyre van szükség. Ennek érdekében minden munkafolyamatot jól meghatározott pszichológiai dimenziókkal kell leírnunk. A munkafolyamat-elemzés azonban túlnő a pszichológus alkalmasságvizsgálatainak keretein. A gyakorlatban ez a problémát rendszerint úgy hidalják át, hogy a pszichológus megbeszéli az adott munkában jártas, megfelelően képzett szakemberekkel (vezetővel) hogy az adott munkakörhöz milyen személyiségjegyeket kell elsősorban figyelembe vennünk. És itt bizony becsúszhatnak bizonytalansági tényezők. Előfordulhat, hogy a pszichológus a megjelölt pszichológiai dimenziók vizsgálata érdekében olyan alkalmasságvizsgálati rendszert hoz működésbe, amely az adott munkakörben csak feltételezetten, de nem ténylegesen a leglényegesebb változót méri. És ez bizony nem csupán a pszichológuson múlik. Az ő személyi tévedése abban van, ha a helyesen feltüntetett pszichológiai dimenziók vizsgálatához nem megfelelő vizsgáló módszert alkalmaz.

– És a jól megválasztott tesztek már nem tévedhetnek?

– A megfelelő teszt a jelöltek képességei közötti különbséget  viszonylag árnyalt finomsággal képes elkülöníteni. Csakhogy ez még nem minden. Az alkalmasságvizsgálati módszereink eredményeit a munkakör jellegétől függően maga tényleges gyakorlat nem kis mértékben befolyásolhatja. Az ember ugyanis bizonyos hiányosságait, valamely területen megnyilvánuló gyengébb képességeit más tulajdonságaival sokszor korrigálni tudja. Amikor tehát a tesztelés során két jelölt közül A alkalmasabbnak bizonyul, távolról sem  jelenti azt, hogy B alkalmatlan lenne arra a munkahelyre, sőt, bizonyos fel nem ismert, figyelembe nem vett tulajdonságai miatt a tényleges praxis során A-nak méltó vetélytársa is lehetne. És A-t alkalmazva, mivel benne bizonyítottan megvannak a leglényegesebbnek tartott tulajdonságok, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy jó munkaerőt nyerünk vele. A tesztek eredményeire úgy kell tekintenünk, mint az adott munkahelyen való beválás valószínűségi értékére.

– Az emberek általában félnek minden vizsgálati szituációban. Nem befolyásolja ez a szorongás a tesztek eredményeit?

–  Befolyásolja. És ez nem jelent minden esetben bajt. Pszichológiai ismereteink szerint ugyanis vannak emberek, akiknél a szorongás, a vizsgadrukk növeli a teljesítőképességet. Igaz, vannak viszont olyanok is, akiket a félelem és a szorongás legátol. Hogy konkrétan mikor melyik esetről van szó, erről a pszichológus még a tesztelés előtt meggyőződik, s a lehetőségekhez mérten igyekszik kedvező légkört teremteni. Természetesen minél több ideje jut egy-egy jelöltre, s minél többször találkozhat velük, annál oldottabb a helyzet.

– Milyen tesztek állnak a pszichológus rendelkezésére?

– A pszichológiai tesztek száma rendkívül nagy. Egy 1975-ös adat szerint 1219 teszt forog közkézen. Elméletileg mindenesetre több száz teszt áll minden pszichológus rendelkezésére. Gyakorlatilag persze más a helyzet: a pszichológiai laboratórium felszereltségétől függ, ezek viszont rendszerint gyérek, szegényesek. Meg kell jegyeznünk, hogy a számbelileg sok teszt nem olyan sokféle. Általános jellemzőik szerint csoportosítjuk őket. Így vannak intelligenciatesztek, személyiségtesztek, érdeklődés és motivációs tesztek, képességvizsgáló tesztek. Más csoportosítás szerint vannak egyéni és csoporttesztek, szóbeli és nyelvtől független tesztek, időre és teljesítményre irányult tesztek stb.

– Ismeretes, hogy a tesztek mellett az alkalmasságvizsgálatok során néha műszereket is alkalmaznak. Ezekkel mi a helyzet?

– Ahhoz, hogy az üzemben dolgozó pszichológus elláthassa akárcsak a mindennapi rutinfeladatait is, az üzempszichológiai laboratóriumok műszeres felszereltsége nélkülözhetetlen. Sajnos, ez még mindenütt eléggé problematikus. A műszerek költségesebbek, mint a tesztek, még kevésbé jut rájuk pénz.

– Az alkalmasságvizsgálatok költségei nyilvánvalóan megtérülnek. Hogyan tudná ezt érzékletessé tenni?

– Ami a leglényegesebb: úgy a munkaszervezetnek, mint az egyes dolgozónak is a legfontosabb társadalmi érdekük, hogy érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelő munkakörben tevékenykedjenek az emberek. Nem lényegtelen persze a közvetlen gazdasági szempont sem. Hogy mennyi anyagi veszteséget okoz az adott feladatra alkalmatlan emberek alkalmazása, erre vonatkozóan nincs konkrét adatom. Ismeretes viszont számomra egy 1976-os felmérés eredménye, mely szerint az alkalmatlannak minősített dolgozók mintegy 800 000 dinár kárt okoztak évente egy üzemben.

(K-ly. Péntek, 1977. szept. 23. Tiszavidék.)