Az együttgondolkodás új formáinak keresése

MAGYAR SZELLEMI MŰHELY

Tóthfaluban megalakult a Széchenyi István Stratégiakutató és fejlesztési Intézet

Ha az országok és nemzetek virágzását tekintjük... úgy fogjuk találni, hogy felemelkedésük oka többnyire az egészséges agyvelő és a jól szervezett tudományos intézetek voltak..- ez volt a szombaton Tóthfaluban megalakult Széchenyi István Stratégiakutató és fejlesztési Intézet Széchenyi által megfogalmazott vezérgondolata, amiből kifolyólag alakult meg ez a Magyar Szellemi Műhely.

Az alakuló gyűlésen számos intézet és társadalmi szervezet képviselője és jeles közéleti személyiség jelent meg. Bata Ferenc faluelnök üdvözölő beszédében örömét fejezte ki, hogy ilyen jelentős intézménynek is helyt tud adni e kis falu, melynek immár jövőképe van, mindenekelőtt a közös cselekvésből és tenni akarásból következően, melynek egyik mozgatórugója a helybéli plébános, Utasi Jenő atya, aki az intézet egyik alapítója is.

Dr. Hódi Sándor érdeme, hogy megalakulhatott a Magyar Szellemi Műhely, mert megálmodója, értelmi szerzője és és alapítója is egyben. Az intézet megnyitásakor dr. Hódi ismertette az intézet hármas célkitűzését, ezek nevezetesen a társadalmi önszerveződés felélénkítése, a korszerű nemzettudat kimunkálása és a világfolyamatokhoz való felzárkózás serkentése. A Szellemi Műhely ihletője, mozgatója, szervezője kíván lenni a délvidéki magyarság megerősödésének, ugyanakkor a katalizátor szerepét kívánja betölteni a térség Európához való felzárkózási törekvéseiben.

- Alapvető célunk, hogy próbáljuk megérteni mindazt, ami a nagyvilágban történik. Ha sikerül megértenünk, megpróbáljuk megmagyarázni másoknak is. Más szóval közvetíteni szeretnénk az ún. globalizációs folyamatokat nemzeti közösségünk és régiónk felé.

A múlt szellemi örökségétől nehéz megszabadulni. Ez a visszahúzó nehéz örökség jelenti a legnagyobb gondot a jövőnk szempontjából. A Szellemi Műhely egyik fontos célkitűzése, segíteni az embereket abban, hogy könnyebben megbirkózzanak ezzel az örökséggel.

Ennek a szellemi örökségnek tudható be például, hogy a vajdasági magyarság kevés érdeklődést mutat közösségi érdekeink iránt. Célunk, hogy tudatosítsuk az emberekben közösségi és nemzeti érdekeik fontosságát, hiszen e nélkül nincs jövő, nincs társadalmi felemelkedés - fejtette ki dr. Hódi célkitűzéseik szükségességét, majd kiemelte, hogy ezen célkitűzések megvalósítása elképzelhetetlen a közösségi kapcsolatok erősítése, a szellemi élet serkentése, az emberek aktivizálása, nagyobb fokú közösségi szerepvállalása nélkül. A Szellemi Műhely, afféle kelesztő kovászként, véleménynyilvánításra, szemléletváltásra, szolidaritásra és cselekvő magatartásra kívánja ösztönözni nemzeti közösségünk tagjait.

(Szokolai Zsuzsa: Kikindai Újság, 2001. október 26., péntek)