Nincs mód a közeledésre

Az erős és a bizalmat élvező érdekvédelmi szervezet már a múlté - Beszélgetés dr. Hódi Sándorral

Úgyszólván mindenki pénzügyi botrányról beszélt, illetve beszél. Nyilvánvaló, nem erről van szó, hanem egészen másról. Már a VMDK első tisztújító értekezlete előtt sejteni lehetett, hogy a vajdasági magyarok érdekvédelmi szervezetében két politikai irányzat került szembe egymással. Ez az évi értekezleten teljes egészében bebizonyosodott. Talán a kedélyek, az indulatok most már egy kissé lecsillapodtak.

– Első kérdésünk dr. Hódi Sándorhoz, a VMDK tanácsának tagjához: miért nevezte Ön Ágostont irredentának?

- Talán fordítva: engem vádolt meg Ágoston határmódosítási törekvésekkel a Magyar Szónak adott, 1994. március 24-én megjelent interjújában. A vádaskodással nyilvánvalóan az volt a célja, hogy politikailag lejárasson és lehetetlenné tegyen Szerbiában. A határkérdést illetően csakugyan vita volt köztünk, csak nem ebben a vonatkozásban. Elleneztem, hogy a magyarság nevében előzetes konzultáció és testületi döntés nélkül ismételten hűségnyilatkozatot tegyen a határokra vonatkozóan is, mint ahogy azt tette számos esetben. Javasoltam, hogy maradjunk meg saját programcéljaink mellett, a határok rendezése helyett saját céljaink megvalósításával foglalkozzunk. Egyébként is, ahol a kisebbségek sorsának érdemi rendezésére nincs készség, a határok sérthetetlenségére alapozó politika a kisebbségek részéről csak reménytelen törleszkedés.

- Véleménye szerint van-e esély arra, hogy a VMDK két tábora közelebb kerüljön egymáshoz, vagy inkább elmélyülnek az ellentétek?

- Nincs mód a közeledésre. A VMDK pártjellege kizárja a platformosodást, a más szervezetekkel és a másként gondolkodókkal való együttműködés lehetőségét. Előre lehetett tudni: bármelyik politikai szárny felülkerekedése szakadáshoz, a VMDK és a magyarság megosztottságához fog vezetni.

- Ha az ellentétek elmélyülését jósolja, vajon ezt a véleményét mire alapozza?

- A nyílt szakadás és a botrány elkerülése annak köszönhető, hogy a demokrata szárny visszafogottan viselkedett a közgyűlésen, és látva a dolgok kimenetelét, visszalépett a jelölésektől. A kommunista szárny részéről viszont hiányzott a készség a kompromisszumra, és hiányozni fog ezután is. Ez a közgyűlésen nyilvánvalóvá vált.

- Ilyen szorongatott helyzetben lát-e kiutat egy olyan erős és bizalmat élvező érdekvédelmi szervezet működtetéséhez, amely a vajdasági magyarok érdekvédelmét szolgálja?

- Az erős és bizalmat élvező érdekvédelmi szervezet a múlté. A VMDK zentai közgyűlését követően a továbbiakban már nem a vajdasági magyarság egészének, hanem kizárólag egy szűk csoportnak az érdekeit képviseli, határozott ideológiai jelleggel. A vajdasági magyarság a maga egészében érdekképviselet nélkül maradt, hiszen a VMDK új alapszabálya és ideológiai (baloldali) platformja alapján a különböző érdekeket nem tudja felvállalni. Ezzel egyidejűleg várhatóan megindul a vajdasági magyarság politikai pluralizálódása különböző politikai szervezetek formájában.

A magam részéről nem tartom feltétlenül tragikusnak azt, ami történt. Fontos az, hogy a színvallás megtörtént. Ennek alapján már lehetőségünk van a további építkezésre. És az első lépések ebben a vonatkozásban meg is történtek - hallottuk dr. Hódi Sándortól.

(Pertics Péter: Magyar Szó, 1994. április 3.)