A szerepzavar ára

Interjú dr. Hódi Sándorral, az MVSZ JOT megalakulása és egy új vajdasági magyar érdekszövetség létrehozására tett kezdeményezése kapcsán

Új szervezetekkel lesz gazdagabb a vajdasági magyarság. Az egyik a múlt szombaton megalakult Magyarok Világszövetsége Jugoszláviai Országos Tanácsa (MVSZ JOT), a másik pedig az alakuló vajdasági magyar érdekszövetség, amelynek kezdeményező bizottsága szerdán jelentette be szándékát. Milyen céllal hozzák létre, milyen szerepet és feladatokat vállalnak majd magukra ezek a szervezetek, s milyen a viszonyuk a VMDK-val? Erről kérdeztük dr. Hódi Sándort, aki elnöki tisztet tölt be az MVSZ Jugoszláviai Országos Tanácsában, és tagja az új érdekszövetség kezdeményező bizottságának.

– Az integratív érdekvédelmi szervezetként elképzelt, a többszólamúságra esküdő vajdasági magyar szövetség létrehozásának kezdeményezése újrakezdést vagy „munkamegosztást” jelent a vajdasági magyarság érdekvédelmében és politikai képviseletében?

– A két szervezet megalakulásának időbeni egybeesése pusztán a véletlen műve. Az MVSZ országos tanácsát néhány hónappal, a vajdasági magyar szövetséget pedig néhány évtizeddel ezelőtt létre kellett volna már hoznunk. Most a VMDK zentai közgyűlését követően egyszerűen halaszthatatlanná váltak ezek a feladatok.

Az MVSZ Jugoszláviai Országos Tanácsának létrehozását a Világszövetség más országos tanácsaihoz hasonlóan az a törekvés hozta létre, hogy a Vajdaságban élő magyarságot az anyaországban és a világon szétszórtan élő magyarsággal társadalmi, gazdasági, kulturális vonatkozásban összekösse. Az országos tanácsok létrehozása a Magyarok Világszövetsége közgyűlésének és választmányának a határozata alapján megy végbe, amelynek eredményeként a Világszövetség jellege, vezető-irányító struktúrája jelentősen megváltozik. Az MVSZ Jugoszláviai Országos Tanácsának megalakításával, amelyet a Világszövetség jugoszláviai tagjai és tagszervezetei hoztak létre, a határon túli magyarság struktúrája tulajdonképpen kiépült. Hátra van még az MVSZ magyarországi megyei szervezeteinek a megalakítása.

Kapcsolatok az egyetemes magyarsággal

– Milyen kapcsolatot tud kialakítani ez a szervezet az anyaországgal?

Az Országos Tanács létrehozásával az itt élő magyarság szorosabb és közvetlenebb kulturális, gazdasági, információs kapcsolatba kerül az anyaországgal és a világban szétszórt magyarsággal. Az MVSZ információs rendszerének kiépítésével, az MVSZ budapesti hivatalának és egyes országokban a helyi irodák számítógépes felszerelésével közvetlenül rákapcsolódhatunk a magyar adatbankra, s ennek a fontosságát aligha szükséges hangsúlyoznunk. Az információs rendszer kiépítése mellett az MVSZ Elnöksége közel 40 szakbizottságot hozott létre a Magyarok Egészségügyi Társaságától a Vállalkozó Magyarok Társaságáig. A Magyarok Világszövetségének igen fontos szerep jut az EXPO-ra való felkészülésben és a honfoglalás 1100. évfordulója ünnepségsorozatának megszervezésében. Az Országos Tanács révén bekapcsolódhatunk ezeknek a jelentős eseményeknek a szervezésébe, esetleg történelmi helyszínnel szolgálhatunk bizonyos rendezvények számára. Nem kevésbé fontos szerepet vállal az MVSZ annak a nemzetpolitikai programnak a kidolgozásában, amely a társadalmi szervezetek szerepét vizsgálja a kitűzött célok megvalósításában.

– A Zentán megalakult szervezet pártoktól és kormányoktól független szervezetnek vallja magát; számít azonban a tagság kialakulására. Milyen tevékenység vár a szervezetben tagságot vállaló emberekre?

– Az anyaországgal és a világ magyarságával való sokrétű kapcsolatok kiépítése és az együttműködés mellett az országos Tanács fontos feladatának tekinti a vajdasági magyarság önszerveződési folyamatának: a különböző polgári egyesületeknek, szervezeteknek, szakmai csoportosulásoknak, baráti köröknek a megalakítását és azok támogatását. Ezenkívül a Tanács elsőrendű feladatának tekinti, hogy megismertesse a Bácskában, Bánságban, Szerémségben és az ország más részein élő magyarok helyzetét, életét, gondjait Kis-Jugoszláviában és a nagyvilágban. Ezzel szoros összefüggésben az MVSZ őszre tervezett közgyűlésére szeretnénk egy átfogó kimutatást készíteni helyzetünkről, társadalmi és kulturális szervezeteinkről, a sajtóról, gazdasági nehézségeinkről, politikai törekvéseinkről stb. Szorgalmazzuk egy vajdasági magyar hírügynökség létrehozását is. A JOT tagjaira tehát sokféle feladat vár. Az MVSZ Országos Tanácsának pedig tagja lehet mindenki, aki magyarnak vallja magát és elfogadja az alapszabályt. De tagjai lehetnek a szövetségnek jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyesületek is.

Felkészítés a politikai szerepvállalásra

– Mi lesz a szerepe a leendő érdekszövetségnek?

Jellegében és törekvéseiben hasonló keretszervezet az újonnan megalakuló magyar érdekszövetség is, azzal a különbséggel, hogy az nem (csak) a Világszövetség vajdasági tagjait és szervezeteit igyekszik tömöríteni, hanem az itt élő magyarság valamennyi intézményét, szervezetét, beleértve a magyar történelmi egyházakat is. Mindkét szervezet célja a magyarság integrálása a közös érdekek alapján, illetve különböző feladatok, problémák megoldása kapcsán.

A vajdasági magyarságnak, ellentétben a Kárpát-medencében élő más magyar kisebbségekkel, korábban nem volt olyan gyűjtő szervezete, szövetsége, amely a nemzeti érdekek védelme és a nemzeti célok érdekében integrálta volna a magyarságot. Nem volt olyan keretszervezetünk, amely a nemzedékek sorát felkészítette volna a közéleti és politikai szerepvállalás művészetére. A nemzeti alapon történő szerveződés, mint tudjuk, nálunk egészen 1989-ig főbenjáró bűn volt. 1989-ben, a VMDK megalakításával, minden előzmény nélkül mindjárt a politikai képviseleti rendszer kiépítésébe kellett belevágnunk, ami a terhek alatt, úgy tűnik, csődöt mondott. Persze a politikai képviseleti rendszer kiépítése Kelet-Közép Európában mindenütt felemás eredménnyel járt, a volt Jugoszlávia területén pedig egyenesen katasztrófával végződött. Nem sikerült sem a releváns társadalmi érdekeket kifejezésre juttatni, sem a népesség többségét bekapcsolni a társadalmi átalakulási folyamatokba. Az elmúlt évtizedek építkezési munkája, úgy látszik, másutt is hiányzik. Annál inkább megnő most a polgári szerveződés jelentősége és súlya.

Decentralizált szervezet szuverén egyénekkel

– Az MVSZ JOT magalakulásával pont kerülhet-e a VMDK-n belül a vajdasági magyarság számára az Illyés Alapítvány által jóváhagyott segélyek kapcsán napvilágra került ellentétek végére? Milyen lesz a kapcsolat a VMDK-val?

Az MVSZ JOT létrejötte ilyen szempontból nem játszik semmiféle szerepet sem, ennélfogva aligha tesz pontot a VMDK-n belül kirobbant ellentétek végére. Az ellentétek más természetűek. A zentai közgyűlésen nyilvánvalóvá vált, hogy a VMDK nem képes kettős szerepkört betölteni: egyidejűleg pártként funkcionálni és érdekszervezeti feladatokat ellátni. Egyfelől ezt az ellentétet kell feloldani új érdekszövetség létrehozásával. Másfelől magát a VMDK-t is alkalmassá kell tenni megújulásra, a vajdasági magyarság tényleges érdekeit kifejező és képviselő politikai szerepvállalásra.

A zentai közgyűlést követően nyilvánvalóvá vált, hogy a VMDK nem képes ezt a kettős szerepkört egyidejűleg betölteni. Egyes pártvezérek szerepzavaráért és a politikai kultúra hiányáért most nagy árat kell fizetnünk: a VMDK a vajdasági magyarság integrálása helyett még azt is szétverte, amivel rendelkeztünk. A legsúlyosabb csapást az amúgy is erőtlen magyar önszerveződésre mérte. És ha a közeljövőben nem sikerül a VMDK-t megreformálnunk, talpra állítanunk – ami a gyakorlatban az alkalmatlan vezetők szélnek eresztését jelenti –, óhatatlanul felőrli, szétzúzza saját maradék szervezeti struktúráját is.

A vajdasági magyarság egészének érdekeit átfogó és felvállaló érdekszövetség létrehozásával vélhetően új helyzet áll elő. Lehetőség adódik azoknak a gazdasági, kulturális, művelődési, oktatási stb. programoknak a kidolgozására és realizálására, amelyekkel a VMDK vezetője nem tudott (meg se próbált!) megbirkózni. Márpedig az itt élő magyarság megmaradása, fellendülése elképzelhetetlen a polgári társadalom kiépülése, a különböző intézmények, szervezetek, műhelyek, értelmiségi csoportok tevékeny és közvetlen részvétele nélkül.

A vajdasági magyar szövetség pártoktól és kormányoktól független szervezet kíván lenni. Az elképzelésünk az, hogy a szétzilált, közösséggé sohasem szerveződött vajdasági magyarság integrálása érdekében egy decentralizált szövetséget hozunk létre szuverén egyénekkel és tagszervezetekkel. A szövetségnek tagja lehet minden természetes személy, aki magyarnak vallja magát vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely elkötelezett a magyarság mellett.

Ami pedig a VMDK és az új magyar szövetség viszonyát illeti, ezzel kapcsolatban azt lehetne mondani, hogy a vajdasági magyarság politikai érdekképviseletére a továbbiakban is feltétlenül szükség van, s ezt a feladatot politikai szervezetnek kell ellátnia, de hiánypótló szerepet töltene be egy szövetség, amelynek sikerülne a magyarság különböző szervezeteit közös érdekszervezetbe tömöríteni. A magyarságnak ugyanis a politikai képviselet mellett számos egyéb igénye és szükséglete van. Egyik legfőbb érdeke például a gazdasági, kulturális, szellemi fellendülés, ami nem kis mértékben a polgári kezdeményezéseken alapuló szervezeteken múlik. Illetve azon, hogy a magyarság mérvadó személyiségei és a különböző szervezetek képviselői a magyarság ügyének egybefogása érdekében szót tudnak-e érteni egymással. A esernyőszervezetként elképzelt vajdasági magyar szövetség erre kínál majd módot és lehetőséget.

 Friedrich Anna és Sebestyén Imre: Magyar Szó, 1994. május 19.