A tudás határai
Hódi Sándor könyvének bemutatója

    Ada község napja alkalmából a Szarvas Gábor könyvtárban bemutatták dr. Hódi Sándornak A tudás határai című könyvét. A könyvbemutató különféle élményekkel szolgált a jelen levő közönségnek. Az elején a Musica Humana kamarakórus négy kórusművet adott elő, majd felváltva következtek a könyvből felolvasott szemelvények és az Árgyélus együttes produkciói. A felolvasók Gruber Enikő, Török Flóra és Varga Imola voltak. A szerző vetítéssel kombinált előadást tartott a könyvében feldolgozott témákról. Ezek voltaképpen töprengések az emberi lélekről.
    Van-e tiszta tudomány? – teszi fel a kérdést Hódi, majd megállapítja, hogy az, amit tudományos igazságnak nevezünk, nem abszolút érvényű, hanem a tudósok többségének aktuális hiedelme. Ezután a nyelvi manipuláció jelenségére hívta fel a figyelmet, mondván, hogy a sajtó negatív képet fest rólunk, emberekről, ahelyett, hogy az emberei szellem teremtő erejét mutatná be. A tudás egyébként is tiltott gyümölcs a társadalomban már a biblikus időktől kezdve. Ezért jelenhetett meg az ész kultusza és az a tévhit, hogy a tudás mindenre gyógyír lehet. A tudás illúziókat rombol, hideg és zord, hajlamos arra, hogy háttérbe szorítsa az olyan emberi értékeket, mint a szeretet. A tudás miatt valójában kiszorultunk a Paradicsomból.

Az Árgyélus együttes a bemutatón

    Dr. Hódi Sándor ebben a könyvében több érdekes témát feszeget, többek között foglalkozik az ún. planetáris tudattal, a nyelv és a lelkiállapot viszonyával, a mítoszokkal és a kultúrákkal, az élet céljával és értelmével, az irigység hajtóerejével, a gonoszsággal, a hatalom igézetében levéssel, a bűnbakkereséssel stb.
    A szerző szerint nekünk magunknak kell az igazságot megteremtenünk. Az ember különben is rendet próbál tenni maga körül, vagy így vagy úgy. Csakhogy ez nem mindig sikerül. Sok-sok olyan gondolat adódik, amelyben nem találunk értelmet. A kudarc rossz érzést szül, megjelenik a szorongás. Ez azonban csupán saját képzeletünk terméke. Sorsunk pedig a képzeletünktől, a szellemi energiánktól függ. Arra kell törekednünk, hogy a magunk erejéből pozitív irányba mozduljunk el.
    A könyvben számos magvas megállapítást oszt meg a szerző az olvasóval: Önámítással nem lehet megoldást találni a problémákra.; Tele vagyunk félelemmel, de többnyire nem attól félünk, amitől kellene., A nyomorúságot maguk az emberek okozzák. stb. Egy történelmi feladatra is felhívja a figyelmet, amely szerint boldogulásunk érdekében az emberi gonoszságot kellene kordában tartani.

Dr. Molnár Csikós László