Dr. Hódi Sándor köszöntő szavai

A Sellye- Szabó Stresszkutató Intézet megnyitója

 Ada, 1989.11.25.

Kedves Kollégák! Kedves Barátaim!

Régóta várt, nagy jelentőségű nap számunkra ez a mai, ami véget vet a hónapok óta tartó kétségeknek és találgatásoknak. Bejelenthetjük a nyilvánosság számára a Sellye­-Szabó Stresszkutató Intézet megalakulását. E napot vélhetően nem csak a személyi elfogultság teszi ünnepélyessé, hanem maga a tény is, az esemény objektív jelentősége, ami immár a kétkedők számára is kézzel foghatóvá teszi az idők változását. Egy évvel ezelőtt ki mert volna még amerikai magánvállalatról, tudományos intézetről, független szellemi műhelyről ábrándozni. És íme, ennek lehetőségéről, itt ebben az ünnepélyes pillanatban teszünk bizonyságot. Ami már önmagában is a példa erejénél fogva nagy jelentőségű. Ünnepélyessé teszi e napot kedves vendégeink megtisztelő érdeklődése, az a figyelem, ami dr. Szabó Sándor kezdeményezésére irányul. Legfőképpen pedig neves amerikai vendégünknek, a bostoni Harvard egyetem professzorának a személyes megjelenése jelzi, hogy talán nem csak kis városunk szempontjából fontos, jelentős a hely és idő. Hiszen mindenképpen rendkívüli vállalkozásnak kell tekintenünk, hogy Szabó professzor a pénzét nem jelentős profitot ígérő vállalkozásokba kívánja fektetni, ahogy mi a külföldi tőkebefektetőket elképzeljük, hanem oda irányítja, ahová nálunk már szinte nem szánnak semmit. Most, amikor a gazdasági, politikai vállság miatt a kultúra és a tudomány egész rendszerét az összeomlás veszélye fenyegeti, amikor a legjobbak és legtehetségesebbek egy része a távlatvesztés miatt sorjában elhagyja az országot, a Harvard egyetem professzora alapítványt kínál fel számunkra, tudományos intézetet kíván létrehozni a szellemi élet támogatására. Rendkívüli dolgokra persze tudjuk, csak rendkívüli emberek képesek. Szabó professzor nagyságára, nagyvonalúságára vall a nemes felajánlás mellett az a körülmény is, hogy szándékától nem sikerült semmiféle bürokratikus gáncsoskodással elrettenteni. Több mint egy éve annak, amikor Szabó professzor azzal az óhajjal fordult Bostonból szülővárosának illetékeseihez, hogy szeretne egy alapítványt létrehozni a szellemi alkotómunka, a művészetek és a tudományos kutatások támogatására. Egyúttal felajánlotta, hogy saját költségén képtárat és könyvtárat létesítene, és ugyanazon általa felépített épületekbe elhozná a világhírű Sellye János hagyatékának nagy részét is. Felajánlásában kilátásba helyezte azt is, hogy különböző tanácskozások, szimpózionok rendezésében helyünkbe hozná a tudományos élet és a közművelődés legkiválóbbjait, hogy a szellemi kulturális fórum létrehozásával bekapcsolná ezt az egész vidéket Európa és a fejlett világ szellemi vérkeringésébe. Szinte hihetetlen, hogy Szabó professzor felajánlása kezdetben nem talált megfelelő fogadtatásra, mi több, különböző fórumok többször is elutasították kérését. Az idegeneket, a külföldieket kísérő gyanakvás, a reformtörekvésekkel szemben megnyilvánuló még csak nem is leplezett ellenállá, a provinciális látásmód, a kis hivatalnokok és nagy akarnokok sokáig keresztül húztak minden próbálkozást. Nehéz próbatételt jelentet ez mindannyiunk számára. De Szabó professzor a szellem embere, és ismeri viszonyainkat, hiszen innen indult el a nemzetközi tudományos élet fellegváraiba. Bölcsen és higgadtan kivárta az új törvényes rendelkezéseket, amelyek lehetővé tették a magánvállalatok létrehozását, és új formában kínálva fel a régi tartalmakat, kérvényezte önálló intézet megalapítását. Az intézet tehát papírforma szerint létrejött. Papírforma szerint, hiszen az objektum az intézet valamennyi tartalmának otthont adó épület még hiányzik. Noha az adai emberek másfél éve másról sem álmodnak, mint a Sellye-Szabó Intézet minden bizonnyal impozáns épületéről, csak most van folyamatban a város rendjének a módosítása, amely a szükséges telket előlátja. Mindazonáltal, az intézet máris bérel egy szerény irodahelyiséget, így szűk keretek között bár, de megkezdi működését. Működése, ténykedése a pályázati rendszeren fog alapulni. Elsősorban az intézetben való kutatás, és a vállalkozó kedvű kutatók számára különböző projektumokat kínál fel, de nem zárkózik el természetesen azoktól a javaslatoktól se, amelyek beilleszthetők a tudományos profiljába. A kutatásra javaslott témákkal és pályázati feltételekkel kapcsolatos tudnivalókról az érdeklődők a sajtó és más hírközlési szervek útján fognak majd tájékozódni. Végezetül szeretnék név szerint is köszönetet mondani az intézet létrehozásában nyújtott fáradozásáért dr. Čedomir Kovačevićnek, a Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Szövetségi Titkársága titkárhelyettesének, dr. Bálint Bélának, a szabadkai munkabíróság bírójának, valamint az alapítványt előkészítő bizottság fáradhatatlan tagjainak, Tóth Jánosnak, Törteli Ottíliának és a többieknek, de legfőképpen Szabó Sándor professzor úrnak, a szülőföldhöz való ragaszkodás eme nemes és szép gesztusáért.

Köszönöm figyelmüket!

Dr. Hódi Sándor

Ada,

A Selye-Szabó Stresszkutató Intézet igazgatója