Eltűntek az albán menekültek

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa szerint a hét végén az albán határnál még tömegesen álló koszovóiakat a jugoszlávok mellékútra terelték. Hétfő óta nem érkeznek menekültek Albániába, s az eddig zsúfolt utakon szinte senkit sem látni.

Koszovó nemzetközi felügyelete

A brit külügyminiszter úgy véli, hogy Koszovót a ramboullet-i békemegállapodásban tervezett három évnél hosszabb ideig kell nemzetközi felügyelet alatt tartani. Robin Cook a parlament alsóházának külpolitikai vitájában azt mondta, hogy Belgrád mindaddig nem ellenőrizheti Koszovó ügyeit, amíg Milošević hatalmon van. 

Rugova Koszovóban marad

Ibrahim Rugova úgy döntött, hogy Koszovóban marad, ahol a gyökerei vannak - közölte a politikus tanácsadója. Adan Merovicsi hozzátette: Rugova feleségével, három gyermekével és legközelebbi rokonaival együtt lakik prištinai házában, ahová március végén a szerb különleges alakulatok állig felfegyverzett néhány tagja is beköltözött. 

Visszatért több mint húszezer albán

A Tanjug jelentése szerint több mint húszezer albán menekült tért vissza tegnap a podujevói falvakba, ahonnan a NATO bombázása miatt menekültek el. A hatóságok felszólítására az albánok menetoszlopban érkeztek Podujevóig, a hatóságok ugyanis szavatolták biztonságukat. 

Bombatalálat érte Milošević pártszékházát

Belgrádban lángokban áll Milošević elnök pártjának székháza, miután két bomba csapódott a toronyházba. A huszonhárom szintes Száva-parti épületben található több magánrádió és televízió. 

Moszkva távolodik Belgrádtól

Hubert Védrine francia külügyminiszter kedden úgy vélekedett, hogy Oroszország egyre távolságtartóbb Belgráddal szemben a koszovói válságot illetően, kiváltképp a NATO esetleges szárazföldi bevonulásának megítélésében. „Hangsúlyozni kezdték, hogy hajlandóak velünk együttműködni” - idézte az AP a francia külügyminisztert. 

Találat érte az utolsó ép újvidéki Duna-hidat

Újvidéken két rakétatalálat érte az utolsó, még ép Duna-hidat, és az vasúti és közúti közlekedésre teljesen alkalmatlanná vált. A NATO gépei az újvidéki olajfinomítót is támadták, a létesítményben hatalmas tűz keletkezett. Találat érte a Fruska gorán levő átjátszó állomást, így az működésképtelen lett. 

Az ENSZ jugoszláv csapatmozgásokról számolt be

Az ENSZ megfigyelők is megerősítették, hogy Horvátország legdélebb csücskében, a Prevlaka-félszigeten jugoszláv csapatmozgások voltak a fegyvermentes övezetben. Horvátország még tegnap tiltakozott a Biztonsági Tanácsnál. Zágrábban közölték, hogy 200-300 katona hatolt be a félszigetre. 

Orosz segély Macedóniába

A rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma 31 tonnányi humanitárius segélyt indított útnak Szkopjéba, hogy enyhítsen a Macedóniába menekült koszovói albánok helyzetén. 

Albánia nem kíván egyesülni Koszovóval

Az albán elnök kizárta a koszovói és a macedóniai albán kisebbség egyesülését Albániával. Rexhep Meidani egy lapnak azt mondta, hogy Nagy-Albánia csak a szer propagandagépezet szüleménye. Az államfő szerint a háború után Koszovóban választásokat kell tartani és protektorátus alá vonni. Az átmeneti megoldás után lehet tárgyalni a politikai megoldásról. 

Amerikai vállalat szállított olajat Jugoszláviába

Az amerikai Texaco Inc. Olajvállalat megerősítette, hogy brit olajfinomítójából benzint szállított Jugoszláviába, három héttel a légitámadások megindítása után. A szállítás ugyan nem illegális, mégis kínos, hiszen pont az Egyesült Államok akar rábírni más országokat a szerbiai olajembargóra. 

Újabb hidakat bombáztak

Újabb hidakat romboltak le a NATO rakétái: teljesen használhatatlanná vált a beškai Duna-híd, így a pancsovai híd maradt az utolsó összekötő szál Belgrád és Vajdaság között. Az AP amerikai hírügynökség szerint egy NATO rakéta eltalálta a Belgrádtól 15 kilométerre fekvő ostružnicai vasúti Száva-hidat. Az orosz ITAR-TASZSZ egy másik Száva-híd bombázásáról is tud, a főváros déli részén levő régi vasúti hídban komoly károk keletkeztek.

Az élet személyessége és a közügyek

Délután felhívott egyik író barátunk, aki hogylétünk felől érdeklődött. Miután közöltem vele a halálhírt, zavartan helyesbített, hogy nem a személyes problémáinkra gondolt, hanem a háborús szituációra. Megértettem a hárítását, hiszen tavaly vesztette el édesanyját, akinek sokkal többet köszönhet szűkebb pátriánk szellemi élete, mint azt gondolnánk. Dehát a múzsák, ápolók, lektorok, szakvéleményezők, gépírók mindig a háttérben maradnak, mintha a mű kész könyvformában pattanna ki a szerző fejéből. Ez a háttérmunka a közfelfogás szerint a szerző személyes életszférájába tartozik, ahogyan minden egyéb gondja-baja, amiről a nyilvánosság előtt talán nem is illik beszélni.

Ez a személyességtől való idegenkedés is a kommunizmus vétke. Az életadó és életvédő közösségek természetesnek tartják, hogy az embert éltető kapcsolatok veszik körül, s minden akkor működik jól, ha mindenki a maga sajátos egyéniségével vesz részt a közösség életében, magyarán ha a szavakat és tetteket a személyesség hitelesíti mindenki részéről. Vagyis a közösségi élet, amit gyakran a közélet szóval szoktunk helyettesíteni, lényegénél fogva nem nélkülözhet bizonyos fokú személyességet. És hogyan is nélkülözhetne, hiszen a legfőbb közösségi cél, hogy az emberek jól érezzék magukat az életben.

Épp ez az, amiről a kommunizmus évtizedeiben megfeledkezünk, s ami miatt ma itt, tisztesség ne essék szólván, de csupán afféle igavonók vagyunk a hatalmat bitorlók szemében. A Balkánról beszélek, ahol egy tollvonással hatályon kívül helyeznek mindenféle alkotmányos jogot és szabadságjogot, ahol erőszakkal lezárják a határokat, elhurcolják a férfiakat, ahol bármikor házkutatást tarthatnak, a küldeményeket felbonthatják, ahol minden nem tetsző szóért hazaárulással vádolhatnak és bezárhatnak. Hát ezért nem lehet a „személyes problémákat” a „háborús szituációtól” különválasztani.

 

Törzsasztal

Valaki figyelmembe ajánlotta a Törzsasztalt az Interneten, ahol állítólag élénk vita folyik Jugoszlávia bombázásáról. A felsrófolt várakozás nagy csalódást okozott. Elmélyült helyzetértékeléseket, politikai elemzéseket, új meglátásokat vártam, helyette rögtönzéseket, szellemesnek szánt megjegyzéseket, kiérleletlen gondolatokat és mindenféle sületlenséget találtam. Íme a jobbak közül egy csokorra való, ékesen példázva, hogy nem minden a technika.

 Az egyik hozzászóló azt írja: – Le a NATO agresszióval! Clintonnak szexuális problémái vannak, ezért bombázásban elégíti ki vágyait.

A másik kontráz neki: – Minden ellentmondásossága ellenére fenntartom, hogy a szerb agydaganat operációját el kell végezni.

Egy harmadik ekként vélekedik: – Helytelen célokért, helytelen eszközökkel vívott háború!

A negyedik meg így sommázza véleményét: – Aki most a szerbek mellett beszél, vagy protestál a béke mellett, az vagy hülye, vagy kétszínű.

Mondom, nem erre gondoltam. Hanem arra, hogy többet tudjak meg a NATO jugoszláviai beavatkozásának okairól, az agresszív nacionalista politika által kiváltott etnikai tisztogatásokról, általában az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásának kötelezettségéről, s hogy a megsértett jogokat miként lehet orvosolni.

Persze ezeknek a kérdéseknek a boncolgatása nem egy ilyen alkalmi véleménynyilvánítási fórumra, hanem nemzetközi békekutató intézetekre tartozik.

A bombázások eredményeként azért valami mintha mozdulni látszana Szerbiában. A Szerb Megújhodási Mozgalom nyilatkozatában úgy értékeli a helyzetet, hogy Szerbiának ugyan nem szabad elvesztenie Koszovót, de minden alkalmat meg kell ragadni a Jugoszlávia elleni agresszió leállítására és a válság politikai megoldására. Ezek ugyan csupán szóvirágok, de mégis csak az a szándék olvasható ki belőle, hogy a szerb nép induljon el a kompromisszumok útján. Ami még az SZMM részéről is nagy elmozdulás a korábbi merev állásponthoz képest.

Lokátorok

Este kivételesen korán, már 11-kor lefeküdtem. Egy ideig még csapkodtam a tévét. Belgrádból II. Alekszij minden oroszok pátriárkája és Milošević találkozójáról készült, elég rossz minőségű felvételeket ismételgették. A feleségem szerint bizonyára golyóálló üvegen keresztül filmezték a szemmel láthatóan nagydobra vert eseményt, nehogy valaki az életükre törjön. Erre nem gondoltam, pedig könnyen lehetséges, mert a történelem tanúsága szerint itt a nagy vezérek ritkán búcsúztak természetes halállal a földi élettől, általában merénylet áldozatai lettek.

Még egy ideig néztem a belgrádi Szent Száva templom előtti téren tartott liturgiát, amelyen nagy tömeg verődött össze.

– Nézd – fordultam a feleségemhez – ezek a végén még visszatérnek Istenhez. Mire csak legyintett:

– Most itt vannak, ezt csinálják, mert ezt parancsolták nekik.

Belátom, hogy igaza van, de azért még szívóskodom egy kicsit.

 – De ez a forma szerinti szenteskedés is jelez valamit.

A feleségem rám hagyta, mire elaludtam.

Hajnali kettő körül nagy zajra ébredtem. Szinte remegett az épület a repülők dübörgésétől. A robajból ítélve eléggé alacsonyan repülhettek. Az is átvillant az agyamban, hogy talán a város szélén levő szerencsétlen katonai öntödét veszik célba, amelynek közelében a napokban nyomravezetőt találtak. Lokátoroknak nevezik ezeket a kis szerkentyűket, amelyeket állítólag a felderítő gépekből dobálnak le a bombázásra kiszemelt célpontok közelében. Mint hajnalban kiderült, a Szerb Szocialista Párt székházát érte két találat, az újvidéki vasúti hidat bombázták, az olajfinomítót és a Fruska gorán levő tévé átjátszó állomást bombázták. Amire abból is következtetni lehetett, hogy a helyi kábeltévén reggel megszűnt négy szerb tévécsatorna működése, amelyek Milošević pártházában székeltek. Az egyik történetesen Milošević lányáé volt, az elnöki család szűkebb baráti köréhez tartozó Karić fivérek tulajdonát képezte. Az egyetlen csatornán arról győzködte egy főokos a szerb népet, hogy aggodalomra semmi ok, mindenképpen győzni fogunk. Ez megnyugtatott.

 

Segélyszállítmányt visz a német vonat

Magyarország NATO nagykövete cáfolta, hogy köze lenne bármiféle, Jugoszlávia elleni szárazföldi hadművelethez annak a vonatnak, amely Németországból Magyarországon, Románián és Bulgárián át Macedóniába tart.

A szerelvény humanitárius feladatokat ellátó katonákat és eszközöket szállít - mondta Simonyi András.  

Megérkeztek az Apacsok Albániába

Némi késéssel, de végül megérkeztek az első Apacs helikopterek Albániába. Az amerikai helikoptereket a jugoszláv harckocsik ellen akarják majd bevetni. Az amerikai gépeket korábban mindig csak szárazföldi csapatok támogatásával alkalmazták. 

Belgrád nem tárgyal

Belgrád továbbra is kizárja, hogy külföldi katonák jöjjenek Koszovóba, és hogy a polgári megfigyelők között ott legyenek a NATO-tagállamok. A belgrádi vezetők kínaiakat, oroszokat és a harmadik világ képviselőit fogadnák el ellenőrző szerepben. A polgári megfigyelők jelenlétét is csak abban az esetben, ha a NATO a bombázást beszüntetné. 

Romokban a Milošević rezidencia

A belgrádi televízió az éjszakai NATO támadás után arról számolt be, hogy reggel négy óra körül bombatalálat érte Milošević elnök rezidenciáját. A Belgrád legelő-kelőbb városrészében lévő épület romba dőlt, Milošević elnöknek azonban nem esett bántódása, mert sem ő, sem a családja nem tartózkodott az épületben. 

Solana a szárazföldi támadásról

A NATO-főtitkára felhatalmazta a szövetség katonai vezetőit, hogy vizsgálják meg, lehetne-e szárazföldi hadműveletet indítani Koszovóban. Javier Solana azt mondta, a jugoszláv kormányban tudatosítani kell, hogy semmilyen lehetőség sincs kizárva. A főtitkár ugyanakkor úgy vélte, hogy a légi csapások hatásosak lesznek, és a NATO még messze van attól, hogy eldöntse, megtámadja-e Jugoszláviát szárazföldi erőkkel. 

Csernomirgyin Miloševićtyel tárgyal

Megérkezett Belgrádba Csernomirgyin volt orosz miniszterelnök, azzal a feladattal, hogy elősegítse a tárgyalásos rendezés újbóli megkezdését, a NATO-támadások leállítását. 

Magyarázat Szabadka bombázására

Magyarország magyarázatot kapott a NATO-tól a Szabadkát ért bombatámadás ügyében, ám úgy érezzük, hogy a jövőben nagy óvatosságot kell tanúsítani a konkrét célpontok kijelölésénél - jelentette ki kedden Budapesten Martonyi János magyar külügyminiszter, aki levelet küldött ez ügyben Kasza József polgármesterhez. 

A cél a JSZK elpusztítása

A Szerb Megújhodási Mozgalom tegnap úgy értékelte, hogy a NATO célja Jugoszlávia és népei rendszerszerű megsemmisítése. A párt véleménye szerint erre utalnak a NATO-erők tegnap hajnali támadásainak célpontja is. A NATO legújabb bűncselekményeinek végre meg kell mozgatniuk a világ értelmes erőit, hogy leálljon az agresszió és hogy találjanak politikai megoldást a jelenlegi válságra - áll a közleményben. 

A pápa levele Alekszeij pátriárkához

II. Pál pápa levelet intézett II. Alekszeij orosz pátriárkához, amelyben az üzente, hogy a keresztények kötelessége elítélni az erőszakot, az etnikai tisztogatásokat és az üldözéseket. Mindazok, akik a béke evangéliumát vallják, fel kell hogy emeljék hangjukat az ilyen bűncselekmények ellen, áll a pápa levelében. A levelet Alekszeij pátriárkának belgrádi látogatása során adták át.

Károk, veszteségek

Az elmúlt csaknem egy hónap alatt 500 civil vesztette életét, s négyezerre tehető a sebesültek száma. Félmillióan maradtak munka nélkül a gyárak lebombázása miatt, a menekültek száma (Koszovón kívül) milliókra tehető. Csak Belgrádot négyszázezer ember hagyta el a légicsapások elől menekülve. Tizenegy hidat teljesen megsemmisítettek, 14-et megrongáltak, 6 főútvonalat, 12 vasúti pályaudvart tettek használhatatlanná. Az anyagi kárt harmincmilliárd dollárra teszik. Kár ért még több vasútállomást, iskolát, katonai objektumot, civil létesítményt. 

Csernomirgyin Belgrádban

Milošević fogadta az orosz elnök jugoszláviai válsággal foglalkozó különmegbízottját, aki különleges javaslatokat hozott magával a jugoszláviai tragédia megoldására. Az orosz kezdeményezést támogatják más FÁK-tagországok vezetői is, akiket az elmúlt napokban látogatott meg.

Háború az Interneten

 Az Internetnek eddig nagy hasznát vettem, most egy újságcikk nyugtalanná tett. Az újság szerint az Eunet Jugoslavija, az Internet egyik hazai providere közleményt adott ki, amelyben rámutatott arra a sajátságos médiumháborúra, amit a hazai Internet-tagok folytatnak a hálózaton keresztül. A nagyszámú üzenetet, amit „nem megfelelő helyre” küldenek az Interneten, könnyen „nemkívánatos tartalommá” nyí1váníthatják, amely megszegi az Internet bontonját, s reális veszély fenyeget, hogy Jugoszláviát lekapcsolják az Internetről. Ennek elkerülése érdekében a közlemény arra figyelmezteti a honi internetezőket, hogy az e-mail üzenetek ne legyenek sértőek és kötekedő hangneműek. Ugyanakkor bizonyos biztonsági szempontokra is figyelmeztet: „Vigyáziunk kell, mert minden e-mail üzenet, amit ismerőseiknek küldenek, valószínűleg valahol feljegyzésre kerül, pillanatnyi vagy utólagos elemzésre. Ügyeljenek ezért, hogy ne kompromittálják az ideiglenesen külföldön dolgozó jugoszlávokat”. Az Interneten való kommunikáció egyébként sem tekinthető bizitonságosnak. „Ne közöljenek részleteket arról, mely épületeket ért bombatalálat, milyen fokú rongálódás jött létre, mikor érte találat és hasonló információkat. Ezek igazi csemegét képeznek a NATO-kémek számára, különösen, ha rendszeresen és ingyen kapják az ilyen információkat” - áll a közleményben.

Az idézett részletek alapján, még a jóhiszemű emberekben is felmerül a gyanú: vajon nem éppen fordított a helyzet? Nem arról van szó, hogy a jugoszláv kormány készül lekapcsolni az országot a világhálóról a teljesebb hírzárlat érdekében? Vagy az Eunet-Yu védi saját üzleti érdekeit, és csakugyan attól tart, hogy a nyugati eminens személyiségek részére küldött mocskolódó e-mail levelek miatt lekapcsolják Jugoszláviát az Internetről?

 Akármi is áll a dolog hátterében, a világhálóról való lekapcsolás roppant kellemetlenül érintene. A veszélytől tartva mindenesetre lehívtam a postám, és elküldtem néhány levelet, amíg lehet.

Tiltakozik a VMSZ

 Reggel az egyik szomszéd azzal fogadott az udvaron, hogy a Kasza: „jó beolvasott odaát azoknak”. Arra a levélre gondolt, amelyet a VMSZ elnöke küldött Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének, Orbán Viktornak, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének, Martonyi Jánosnak, Magyarország külügyminiszterének, Javier Solanának, a NATO főtitkárának, az Európa Parlamentnek és Szabadka testvérvárosainak. Íme a levél.

– „Tisztelt Uraim!

Eddigi együttműködésünk során meggyőződhettek róla, hogy Szabadka többnemzetiségű, multi-konfesszionális és multikulturális közösség, amely az évszázados együttélés során kiépített kölcsönös tolerancia igen magas szintjével dicsekedhet. Ugyancsak ismeretes Önök előtt, hogy Szabadka a demokratikus átalakulás támpontja az országban, amelyben élünk. Mindezek után semmiképpen sem érdemelte meg azt a sorsot, amely 1999. április 15-éről 16-ára éjjel, a NATO légierejének támadása során érte. A robbanás többnemzetiségű közösségünk sűrűn lakott részén óriási anyagi károkat okozott. Csak Istennek köszönhetjük, hogy nem voltak emberáldozatok is.

Szabadka súlyos sebeket kapott. Szabadka hatalmas károkat szenvedett. A NATO légiereje az évszázadokon át kialakított együttélést bombázta, és ezt senki semmivel sem igazolhatja.

Szabadka mindig a békéért szállt síkra, a felgyülemlett etnikai ellentétek békés, erőszakmentes rendezését szorgalmazta.

Felhívjuk a világ közvéleményét, hasson oda, hogy szűnjön meg a rombolás. Önöket is arra kérjük, kapcsolódjanak be ebbe az akcióba. A kiút ebből a helyzetből csakis a tárgyalóasztalnál kereshető és található meg. Követeljük, hogy szűnjön meg a háború, az agresszió, a rombolás. Ne engedjék, hogy az ártatlan polgárok szenvedjenek. Megértésükben bízva, tisztelettel: Kasza József polgármester”.

Egy polgármesternek kötelessége felemelni szavát, ha veszélyeztetve látja azok anyagi és személyi biztonságát, akik erre a tisztségre megválasztották. Jogos a felháborodása a bombák okozta károk miatt, viszont részrehajlónak tartom a tiltakozó levél szövegét, amely egyoldalúan csak a NATO-t marasztalja el az előállt helyzetért. De tartalmilag több kifogás is felvethető.

– A levél Szabadkát történelmileg mint többnemzetiségű, „multikonfesszionális és multikulturális” közösséget mutatja be, és nem mint szabad magyar királyi várost, amiként azt illene, ha már a múltra utalás történik. Ezekkel az aktuálpolitikai frázisokkal, hogy „multikonfesszionális és multikulturális”, a levél nemcsak Szabadka hiteles történelmi múltját tussolja el, - hanem jelenét is. Nevezetesen azt a körülményt, hogy a nagyarányú folyamatos betelepítés ellenére a város még mindig magyar többségű, magyar önkormányzattal az élén, amely saját hatáskörén belül messzemenően tiszteletben tartja a többi nép jogait, és sikerült megőriznie a békét.

 Ezek olyan tények, amelyeket nem kellene elkendőzni, viszont „a nemzetek közötti tolerancia igen magas szintjével” nem ildomos dicsekedni, hiszen, bár a lakosság többsége magyar, az állami hivatalokban, üzletekben többnyire nem tudnak vagy nem akarnak magyarul beszélni.

 A város „multikonfesszionális és multikulturális” jellegének hangsúlyozása azért is káros, mert az gyakorlatilag a magyar kultúra háttérbe szorulását és elsorvadását jelenti. Napjainkban ezekben a frázisokban él tovább a jugoszlávság eszméje, amely a magyarság asszimilációját szolgálta a múltban, és azt szolgálja ma is.

Nem szerencsés az a megállapítás sem, hogy a NATO légiereje „az évszázadokon át kialakított együttélést” bombázta. Nem azt bombázza, hanem azokat a katonai létesítményeket, amelyek ma egy népirtó rendszert szolgálnak.

Végezetül, de nem utolsó sorban, Szabadka úgynevezett „multikonfesszionális és multikulturális” jellege vajon miért jelentene bármiféle kivételezettséget a bombázásokat illetően más városokkal és falvakkal szemben? Óvakodni kellene az efféle diszkriminatív kijelentésektől. Nem tudom, hogy ki volt a levél megfogalmazója, de súlyos hibákat ejtett, és nem öregbítette a VMSZ hírnevét.

 

Jóváhagyták a szárazföldi csapatok bevetését

Bill Clinton amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök jóváhagyta azt a döntést, hogy a NATO frissítse fel, igazítsa hozzá a megváltozott körülményekhez a szárazföldi csapatok bevetésének tervét - jelezte csütörtökön a Fehér Ház, hangsúlyozva egyúttal, hogy mind Washington, mind pedig London hisz a légicsapásokra alapozó stratégia sikerében. 

Újabb összecsapás a jugoszláv-albán határon

Újabb tűzharc volt a jugoszláv-albán határon szerb fegyveresek és albán határőrök között - jelentették az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői. A feszültség növekedésével egyre gyakoribbak az ilyen összecsapások Belgrád és Tirana között. 

Milošević és Csernomirgyin rendezési terve

6 pontos rendezési tervben állapodott meg Miloševićtyel az orosz elnök megbízottja, aki közölte, hogy a jugoszláv elnök az ENSZ égisze alatt, orosz részvétellel elfogadja a nemzetközi jelenlétet Koszovóban. A NATO csúcstalálkozóra gyülekező politikusok visszafogottan fogad-ták a megállapodás hírét. A részletek ismerete nélkül ezt nem tekintik áttörésnek a koszovói válság megoldásában. 

Washingtoni NATO-ünnep

A jugoszláv konfliktus és a menekültkérdés lesz a találkozó első témája. A küldöttségvezetők zárt tanácskozáson döntik el, hogy hivatalosan is engedélyezik-e a szárazföldi csapatok bevetését. A csúcs idejére a háború vezérkara Washingtonba tevődik át. Itt tartják majd a NATO napi sajtóértekezleteit is. A csúcs és a valódi háború alatt - korábbi tervek alapján - számítógépes, szimulációs békefenntartó hadműveletet is lejátszanak. A szárazföldi parancsnokság Székesfehérvárott lesz.  

A szerb tévé székházát ért NATO-légicsapás

Belgrádban halálos áldozata is van annak a NATO-légicsapásnak, amely a szerb tévé székházát érte, de még nem tudni pontosan, hány ember életét követelte a támadás. Egy fiatal férfi biztosan meghalt, egy jugoszláv magántévé mintegy 10 halottról beszél, a CNN amerikai hírtelevízió pedig a belgrádi hatóságokra hivatkozva azt jelentette, hogy 15-en vesztették életüket. Mivel a szerb tévé napi 24 órában sugározta adását, valószínűleg sokan lehettek az épületben, amely a CNN szerint teljesen romba dőlt. A szerb tévé három csatornájának egyike sem fogható és a műholdas adás is szünetel. A NATO gépei hajnalban televíziós átjátszó állomásokat és egy, a Száván átívelő hidat is bombáztak. 

Orosz különmegbízott tárgyal a NATO-vezetőkkel

 Az orosz elnök balkáni különmegbízottja kész tárgyalni a NATO vezetőivel a jugoszláviai háború befejezéséről. Cserno-mirgyin, aki tegnap 9 órás tárgyalás után némi engedményre bírta rá a jugoszláv elnököt, akár már holnap hajlandó útra kelni, hogy találkozzon a szövetség képviselőivel. A NATO politikusai fenntartással fogadták a megállapodást, mivel abból nem derül ki, hogy a szerbek külföldi katonákat is beengednek-e Koszovóba.  

Magyarországról nem indulhat szárazföldi hadművelet

Magyarország közvetlen katonai módon nem fog részt venni a NATO esetleges szárazföldi hadműveletében, s területét sem bocsátja ilyen célokra rendelkezésre - szögezte le tegnap Szent-Iványi István, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. 

Csapás négy irányból

A Panorama című olasz hetilap szerint a NATO stratégái egy négy irányból végrehajtandó szárazföldi hadművelet terveit dolgozták ki: két csapás Albánia felől, kettő pedig Macedónia irányából történne. Az első vonalban angol és német harckocsik haladnának, amerikai helikopterek fedezetével. Az albán-macedón-koszovói hár-mas határ térségében 90 harckocsi sorakozott fel, illetve tucatnyi rakétaállás létesült.

Tony Blair kevesli az orosz közvetítő eredményeit

A brit miniszterelnök kevesli azokat az engedményeket, amelyekre az orosz balkáni különmegbízott vette rá a jugoszláv elnököt. A NATO mindenesetre kitart követelései mellett, Belgrádnak ki kell vonnia hadseregét és félkatonai erőit Koszovóból, és lehetővé kell tennie, hogy a koszovói menekültek nemzetközi erők felügyelete mellett visszatérhessenek.  

Ismét sugároz a belgrádi tévé

Hat órával azután, hogy a NATO harci gépei csapást mértek a belgrádi tévészékházra, ismét sugározza műsorát a szerb állami televízió. A NATO központban megerősítették, hogy a szövetség gépei támadták a tévészékházat, és hozzátették: a jugoszláv államfő katonai gépezetének agyára mértek csapást.

A külügyminiszter válaszlevele

A Magyar Szó április 21. száma közli Martonyi János külügyminiszter válaszlevelét a VMSZ tiltakozó levelére.

– „Hivatkozással vasárnap délelőtti telefonbeszélgetésünkre, valamint a mai napon kelt levelére, engedje meg, hogy a magyar kormány nevében ismételten sajnálatomat és együttérzésemet fejezzem ki amiatt, hogy 1999. április 15-én a késő esti órákban egy célt tévesztett lövedék szabadkai lakóházakat rongált meg, s ennek következtében több személy könnyebb sérülést szenvedett.

Szeretném leszögezni, hogy az Észak-Atlanti Szövetség vajdasági és koszovói célpontokat bombázó harci gépei nem Magyarországról szállnak fel, sőt a magyar légteret biztosító NATO-gépek is olaszországi támaszpontokról indulnak és feladatuk végeztével oda térnek vissza. Ebből következik, hogy a Jugoszláviát bombázó szövetséges gépek nem magyarországi repülőtereken állomásoznak. Így Magyarország még közvetve sem vesz részt az ország ellen intézett légitámadásokban.

A NATO politikai és katonai vezetésének figyelmét minden alkalommal felhívtuk Magyarország és a vajdasági magyarság különleges helyzetére, és kértük, hogy elkerülhetetlen döntéseik alkalmával mindezt vegyék figyelembe.

A vajdasági és ezen belül a szabadkai katonai objektumok elleni támadások nem a városok és polgári célpontok ellen irányulnak. A NATO álláspontja szerint nem engedhető meg egy, a magyar határ közeli védett zóna” kialakítása, jóllehet ez lenne a legmegfelelőbb a polgári lakosság számára. A jugoszláv hadvezetés ezt a védettséget kihasználva oda vonhatná össze élő erőit és harceszközeit, ami leginkább az ott élő lakosságot veszélyeztetné.

A NATO jugoszláviai akciójának célja a koszovói albánok elüldözésének megakadályozása, a békés rendezés kikényszerítése és a demokratikus változások alapfeltéte-leinek megteremtése mellett egy félelem nélküli polgári lét körvonalainak biztosítása, ami egész Jugoszlávia és a többnemzetiségű Vajdaság érdeke is.

Tudatában vagyunk annak, hogy a vajdasági magyarság történelmének egyik legnehezebb időszakát éli. Veszélyeztetett helyzetére a magyar kormány a jövőben is minden lehetséges fórumon felhívja a figyelmet.

Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy elismerésemet fejezzem ki a jövőben is szülőföldjén megmaradni és boldogulni akaró vajdasági magyarságnak kitartásáért. A magyar kormány nevében biztosíthatom arról, hogy e céljaik eléréséhez a továbbiakban is minden lehetséges segítséget megadunk”

Martonyi válasza disztingvált, kimerítő és körültekintő. Érzésem szerint talán magyarázkodóbb is a kelleténél. Nem biztos, hogy háború esetén a magyar diplomácia vezetője köteles mindent a nyilvánosság orrára kötni. Mindenestre lecsendesítette a felajzott kedélyeket.

Most úgy látszik, hogy mindenki levelet ír. A VMSZ levelénél hangvételében bátrabb és tárgyilagosságában egy fokkal jobb a szerb értelmiségiek minap megjelentetett levele. Ez a nyílt levél ugyanis a bombázások miatt nemcsak a NATO-t, az Európai Unió és az USA vezetőit marasztalja el, és szólítja fel az erőszak megszüntetésére, hanem Slobodan Milošević elnököt is.

Az aggódó szerb polgárok közleményeként címzett levél elítéli a NATO rombolásokat, amelyek végső következménye a polgári áldozatok mellett a „jugoszláv társadalom kulturális és gazdasági alapjainak a megsemmisítése”. Persze a levél sem mentes képmutató melldöngetéstől: – „Mi, akik életünket az alapvető demokratikus értékek védelmének szenteltük, és akik hiszünk az általános törvényes normákban, mélységesen aggódunk amiatt, hogy azokat a NATO megszegi és diszkvalifikálja” – áll a közleményben, amely sajnos ugyanezeket az „alapvető demokratikus értékeket” elfelejti számon kérni a belgrádi rezsimen. Az „aggódó szerb polgárok” szemmel láthatóan még mindig kettős mércével mérnek – „amit szabad a Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek”.

A nap híre, hogy romokban hever a Milošević család dedinjei villája. Tegnap hajnali négykor lőtte szét a NATO az elnöki rezidenciát. A Milošević család az utóbbi időben nem lakta a kertes villát, így inkább figyelmeztető jellege volt a csapásnak.

Két tűz között

A nyugati magyarság egy részét igen intenzíven érdekli a vajdasági magyarság helyzetének alakulása. Olykor igen lobbanékony hangulatban vannak, és igen intenzív levelezést folytatnak. Ebben a vonatkozásban az egyik Svédországban élő barátunk is fáradhatatlannak bizonyul.

– „Fogadjátok őszinte részvétemet, s adjon az Isten erőt, hogy el tudjátok viselni az édesanya hiányát és a gyászt.

Martonyi János kijelentéseivel kapcsolatban gyökeresen megváltozott a véleményem. Szerintem két tűz között van a jelenlegi magyar kormány: egyensúlyozni kényszerül egyfelől a felizgatott magyar közvélemény - amely valljuk meg őszintén, igen passzív szemlélője a jugoszláviai fejleményeknek, és egyben fütyül a vajdasági magyar kisebbségre -, másfelől Belgrád között, amely árgus szemekkel figyel minden egyes magyar kormánykijelentésre

Nem tudom, hogy olvasod e Webbes Zoli oldalán lévő vitafórumot, amely néha igen borotvaéles, a színvonala azonban változó. Hol fenn, hol lenn! Eddig két magyarországi írt a Fórumba. Az egyik egy „pacifista fikusz”, aki első levelében még lángoló magyarérzelmével megtévesztett, de a többiben már leszerbezett bennünket, és inkább a saját problémáit taglalta. A másik viszont egy vagány pécsi „valaki”, a szemtelenségig leereszkedő, néha nyíltan sértegeti a „fajtánkat”. Pl. szerinte mi alacsonyabb rangsorolásba kerülnénk Magyarországon, mint a „szabolcsi cigány bunkók” stb. Ennyit az anyaországiakról és a hozzáállásukról! ... Úgy, hogy most már én is másként látom a dolgokat. Tudom, hogy nem mondhat (ti. a magyar kormány) akármit, mert elszabadulhat a pokol Vajdaságban...

A nap folyamán a NATO folytatta a támadásokat Batajnica, Valjevó, Belgrád, Újvidék, Szabadka környéki célpontok ellen. Csütörtökön délután három óra után - Adán is jelezték a légiriadót - négy hatalmas robbanás rázta meg Újvidéket. A rakéták a már korábban megrongálódott vasúti betonhidat találták el, amely súlyosan megsérült, de még ezek után is állva maradt.

NATO csapatok Magyarországon

Brit katonai szakértők szerint a NATO-nak Magyarországra is kellene katonákat telepítenie, hogy egy esetleges szárazföldi támadásnál megossza a szerb erőket. A brit elemzők egy tekintélyes londoni újságnak elmondták: azzal, hogy Szlovákia a NATO rendelkezésére bocsátotta vasútvonalait, nagyon jó összeköttetés alakult ki Dél-Magyarország és Németország között, márpedig német földön állomásozik a szövetség fő szárazföldi ereje. 

Amerikai szárazföldi egységek Albániába

Az amerikai védelmi miniszter utasítására harckocsikat, páncélozott szállító járműveket és tüzérségi ütegeket küldenek a jövő héten Albániába. William Cohen arra is parancsot adott, hogy több mint 5 ezerre növeljék az Apacs helikoptereket őrző katonák számát.  

Csapdahelyzetben

 A vajdasági magyarság sorsát illetően Martonyi János úgy nyilatkozott a CNN televíziónak: azok az emberek csapdahelyzetben vannak, érdekeikre Magyarországnak különösen ügyelnie kell, de az is tény, hogy a Vajdaságban a magyarok mellett több más nemzetiség is él nagy számban. 

A szombat hajnali NATO-csapás

Legalább 25 rakétát lőttek ki a NATO gépei szombat virradóra Nišre, a közelében pedig leromboltak egy hidat. Prištinát öt robbanás rázta meg pénteken este. A NATO gépei Gračanicán, Laplje Selón és Veterniken is támadtak célpontokat.  

Martonyi a CNN-ben

 A magyar külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak adott nyilatkozatában is egyértelműen visszautasította, hogy a NATO Magyarország területéről szárazföldi hadműveleteket folytasson Jugoszlávia ellen. Martonyi János álláspontját azzal indokolta, hogy Magyarország alapvető érdekei, sőt a NATO fellépés eredeti céljai is sérülnének egy ilyen akcióval. A magyar külügyminiszter egyúttal biztosította a szerb nemzetet, hogy Magyarország barátjának tekinti, és a lehető legszorosabb kapcsolatokat kívánja ápolni a majdani demokratikus Szerbiával. 

NATO-nyilatkozat: nincs menedék Miloševićnek

A NATO kizárólag a koszovói etnikai tisztogatáshoz kapcsolódó célpontokat támad, ám a jugoszláv vezetés nem találhat menedéket - jelentette ki a NATO európai főparancsnoka és a szövetség főtitkára Washingtonban.

Közös sajtótájékoztatóján Wesley Clark és Javier Solana arról beszéltek, hogy minden kijelölt célnak katonai jelentősége van. A támadások az etnikai tisztogatást tervezők, előkészítők vagy kivitelezők ellen irányulnak. Sem a tábornok, sem a főtitkár nem reagált arra, hogy több NATO-tagország képviselője is bírálta a szerb televízió elleni támadást. 

A NATO Jugoszlávia elleni támadásainak új szakasza

Megkezdődött a NATO Jugoszlávia elleni támadásainak új szakasza. Miközben a szárazföldi haderő bevetéséről éles vita folyik, a légierő és a haditengerészet mellett az amerikai hadsereg is megjelent a térségben. A jövő héten már 5350 katona állomásozik a térségben. Közben Wesley Clarc tábornok szabad kezet kapott a célpontok kiválasztásában. Ő pedig elindította a repülőgépeket a televíziós adók, transzformátor állomások és Miloševič rezidenciái ellen. Ezzel a támadás új szakasza kezdődött meg.  

Ma nyugdíj!

A Szerbiai Nyugdíjbiztosítási Alap tájékoztatása szerint a bankok ma kezdik meg a januári nyugdíjak első résznek a kifizetését. Az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy sikerül-e összegyűjteni a pénzt, vagy netán a jövő hétre kell halasztani a kifizetést. Végül is megerősítették a hírt, hogy szombaton minden nyugdíjas igényelheti járandóságát. 

Románia is csatlakozik az olajembargóhoz

Románia sem enged át kőolajat a területén Jugoszláviának, de Bukarest megkéri az árát az embargó betartásának, sőt az egész délszláv válság okozta veszteségekért szeretne kárpótlást kapni. A kőolajembargó igen költséges lesz az egész országra nézve, de remélhetőleg megfelelő kompenzációt kapunk - mondta Andrei Plesu külügyminiszter, aki jelezte, hogy az embargó miatt meg kell erősíteni a határ őrizetét. 

Jugoszlávia tiltakozása

Jugoszlávia jegyzékben tiltakozott az ellen, hogy Románia lehetővé tette a NATO számára az ország légterének használatát. A dokumentumban hangsúlyozta, hogy a döntés következményeiért Bukarestet terheli minden felelősség. A román légierő szóvivője szerint a NATO gépei feltehetőleg május 1-től veszik igénybe a román légteret. Jelenleg még tárgyalnak a NATO képviselőivel a légtér használatáról. 

Bagoly mondja verébnek

 A Magyar Szó keretes cikkben közöl egy igen figyelemre méltó nyilatkozatot a Tanjugtól. A Jugoszláv Baloldal egyik kiválósága, a párt igazgatóságának a titkára Milošević családi rezidenciájának a lerombolását úgy értékeli, hogy az a legszégyenteljesebb fegyveres támadás a háborúzás történetében. Véleménye szerint a NATO-erők azért lőttek az elnökre és családjára, „mert meg akarják semmisíteni azt, aki a szabadságot, a függetlenséget, a szabad és független Jugoszláviát szimbolizálja”. Ám az ilyen merénylet, teszi hozzá, eleve sikertelenségre van ítélve.

Ivan Marković a továbbiakban hangsúlyozza: „ha nem tudjuk felfogni, akkor bele kell nyugodnunk abba, hogy Amerika élén egy bolond ember áll, az emberiség minden katasztrófáját a bolondok, a frusztrált és deviáns személyek idézték elő. Céljaik eléréséhez hasonló bolondokat találnak, vagy megvesztegetnek egyes nyomorultakat, de azt már nem tudjuk megérteni és igazolni sem, hogy egyes népek ezt tűrik”

Nos, ez a megnyilatkozás önmagáért beszél, aligha kíván kommentárt.

De mégis. Ha eltekintünk a szavakban megnyilvánuló nyers brutalitástól és a fröcskölő gyűlölettől, az ember alig tud szabadulni attól az érzésétől, hogy mind ez csupán ravasz cselfogás. Az az állítás ugyanis, hogy az emberiség minden katasztrófáját a bolondok, a frusztrált és deviáns személyek idézték elő”, akik céljaik eléréséhez „hasonló bolondokat találnak”, vagy „megvesztegetnek egyes nyomorultakat”, szóról-szóra stimmel, csak éppen a címzéssel van a baj.

„A lányomnak mondom, hogy a menyem is értsen belőle” esetével állnánk szemben?

Az ember szinte hajlandó lenne megesküdni rá, hogy igen, bizonyára erre megy ki a játék, de én azért kétlem. Sokkal valószínűbb, hogy inkább a „bagoly mondja verébnek” esete forog fenn. Beleértve a zárómondatot is: „nem tudjuk megérteni és igazolni sem, hogy egyes népek ezt tűrik”.

Az önmagát beteljesítő jóslat

A társadalomlélektan egyik jól ismert jelensége az önmagát beteljesítő jóslat. Ez a jelenség azon a viselkedési szabályszerűségen alapszik, hogy egy helyzet meghatározása - függetlenül annak helytállóságától - segít a meghatározás valóra váltásában. Megfigyelések és kísérletek sokasága igazolja, hogy azok a diákok, akiket tanáraik (vaktában) okosnak nyilvánítanak, vagy a szülők csodagyereknek tartanak, csakugyan szorgalmasabbá válnak, okosabbnak bizonyulnak azután, míg azok a gyerekek, akiket lehülyéznek, ostobának tekintenek, a cimkézésnek megfelelően fognak viselkedni. Az előzetes feltevés utóbb valósággá válik. Ilyen vonatkozásban a szavaknak rendkívül nagy jelentőségük van. Azok a nők, akikről azt mondják, hogy gyönyörűek, ettől szinte kivirulnak és megszépülnek, míg azok, akiket csúnyának tartanak, és ezt szemükbe is mondják, elhanyagolják magukat, nőiességük elhervad.

Ne fesd az ördögöt a falra, mert megjelenik - tartja a közmondás. Ki hinné, hogy ennek a felismerésnek komoly valóságalapja van. A veszély megidézése az első lépés annak megvalósulása felé. Amikor a szerbek tíz évvel ezelőtt a nagy kelet-európai társadalmi átalakulások idején rendszerváltás helyett a szocialista-nacionalista vonalra szavaztak, a politikusok azzal a beszéddel gyújtották lángra a tömegeket és állították maguk mellé, hogy a szerbeknek össze kell tartaniuk, mert a világ összeesküdött ellenük. Éjt nappá téve sorolták, fodrozták, ki mindenki esküdt ellensége a szerbeknek, mígnem xenofóbiássá (idegengyűlölőkké) nem váltak.

Ez a romantikus hazugság olyan mélyen átitatta a szerbek lelkét, hogy a későbbiek során kizárólag ez a helyzet-meghatározás vált viselkedésük és politikai stratégiájuk alapjává. Ennek az idegengyűlöletnek az eredményeként csakugyan szembekerültek a világgal. A jóslat beteljesült. A téves helyzet-meghatározás olyan viselkedést váltott ki, amely elkerülhetetlenné tette a más népekkel való konfrontálódást. És ez az ellenséges érzület a legfőbb akadálya ma is a kijózanodásnak. Tartani lehet attól, hogy amíg a szerbeknek ez a téves helyzetmegítélése meg nem változik, addig viselkedési politikájuk sem változik meg. A hamis érzület tükrében minden igazság hatástalanná válik. Sokan, tévesen, azt hitték, hogy a bombázás azonnali befolyással lesz a szerbek tudatára és érzületére, holott csak abban erősítette meg őket, amit tévesen előfeltételeztek, nevezetesen, hogy a világ összeesküdött ellenük. És egyre nehezebb meggyőzni őket ennek az ellenkezőjéről.

 

Farkasok és bárányok

Állnak az emberek az utcán hosszú sorokban. Híre ment, hogy ma fizetik a nyugdíjat. Mármint a januári nyugdíjak első részét. Az áprilisi szemerkélő esőben várakozó emberek csendesek, elnyűttek, kopottak, lerongyolódottak. Egyiket-másikat jól ismerem közülük: gyűrött arcú régi elvtársak, akik a diktatúra minden formáját hűségesen kiszolgálták. Most azt várják, amire rászolgáltak. Jussukat, amiért éberen őrködtek, nehogy esetleg más irányt vegyenek az országban az események, mint ahova vezettek. Munkájuk „eredményes” volt: sikerült időben leleplezniük és félretenniük a józan hangokat megpendítő „ellenséget”, és most itt vagyunk. Célba értünk. Itt a sor végén. A bank ajtaja még zárva. Bizonytalan, hogy lesz-e nyugdíj. Majdnem mindegy, hiszen amit adnak, a koldus alamizsnának is kevés. A sorban állók türelmesen várakoznak. Nem beszélnek egymással. Hallgatnak. Együtt álldogálnak a farkasok és a bárányok. Egyaránt becsapottnak érzik magukat. Itt álldogál néhány régi elvtárs is azok közül, akik nem is olyan régen a maguk négy elemijével a „nép ellenségét” történetesen bennem látták. Azonnal szimatot kaptak: miféle autonómiáról, kisebbségi jogokról és társadalmi változásokról beszélek!? Egyből kiszúrtak. A többit hagyjuk. A feljelentések, felmondások, meghurcoltatások mindig helyben történtek, nem a belgrádi kormánypalotában. Mindenütt azok a helyi „kilúgozott agyú” elvtársak végezték el a másként gondolkodók kiszelektálását , akik most türelmesen várják életjáradékukat. És akik ma sem veszélytelenek! Az ellenségkép ott él a zsigereikben: gyanús mindenki, aki ki akar lépni a sorból, ami a pusztulás felé masírozik. Vagy nem áll a sorban. Ha egyszer vége lesz a háborúnak, Hágában majd feláldoznak néhány bűnbakot. A farkasok azonban, ne feledjük, itt állnak a sorban, együtt a bárányokkal.

Magyarországról is indulhatnak légitámadások

A magyar külügyminiszter szerint nem lehet kizárni, hogy a NATO Magyarország felől indít majd légitámadásokat Jugoszlávia ellen. Martonyi János a NATO washingtoni csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón ésszerűnek nevezte, hogy a védelmi szövetség az eddiginél intenzívebben használja majd a magyar repülőtereket. Magyarország éppen azért támogatja a légicsapások fokozását, hogy a NATO-nak ne kelljen szárazföldi akciókat fontolgatnia. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy harcoló magyar alakulatok bevetése semmiképpen sem jöhet szóba. 

Nincs tévé Jugoszláviában

Jugoszláviában vasárnap hajnal óta nem fogható a tévé adása, a központi rádió más frekvencián sugározza URH-adását. A NATO ugyanis lerombolta a Belgrád melletti tv-átjátszó állomás áramellátását biztosító berendezését. A NATO gépei tegnap támadták Niš iparnegyedét, ahol tűz ütött ki. Találatot kapott a lučani vegyi üzem is.  

„Szárazföldi támadás szükséges”

A Neue Zürcher Zeitung szerint a szövetségnek mindenképpen sikerre kell vinnie balkáni szerepvállalását. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha a NATO nem halogatja a szárazföldi akció megindítását. Ha Washington sokáig habozik, könnyen kerülhet vesztes helyzetbe. 

Jelcin és Clinton tárgyalt

A koszovói válság és az orosz elnök különmegbízottjának belgrádi tárgyalása volt a fő témája Borisz Jelcin és Bill Clinton másfél órás telefonbeszélgetésének. Részleteket egyelőre nem tudni. Jelcin már hétfőn is beszélt az amerikai elnökkel és megerősítette, hogy Oroszország nem sodródik bele a jugoszláviai háborúba, és nem küld újabb hadihajókat a térségbe. Primakov ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy ha a NATO szárazföldi akcióba kezd, Moszkva felülvizsgálja kapcsolatait a szövetség tagállamaival. 

Vajdaságban továbbra is fogható a Jugoszláv Televízió

A belgrádi tévészékház bombázását követően szünetelt a Szerb Televízió adása Vajdaságban is, majd vasárnap délután rosszabb minőségben ismét fogható volt. Eközben az Újvidéki Stúdió folyamatosan sugározta adását, a szokásos gyermekműsort láthatták a nézők. 

Segélyszállítmányok a térségbe

Albániába 16, Macedóniába 8 tonna segély érkezett az elmúlt 24 órában a menekültek támogatására. A legnagyobb mérvű NATO-aggodalom továbbra is a Koszovóban rekedt, de otthonából elűzött embereket övezi, akiknek a számát a NATO mintegy félmillióra teszi. 

Újabb támadás

A NATO gépei ismét súlyos csapást mértek a Koszovó területén etnikai tisztogatást végző és előrenyomuló szerb erőkre, közölte a szövetség szóvivője. Jamei Shea megerősítette azt az információt, hogy az utánpótlás a jugoszláv hadsereg számára egyre nehezebb. 

Az UCK részt venne a szárazföldi támadásban

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg tagjai az albániai Kukesben felajánlották, hogy részt vesznek a NATO esetleges szárazföldi akciójában. A koszovói albán gerillaszervezet tagjai követelték, hogy a NATO fegyverezze fel őket. Az albán szakadárok szerint a NATO elkerülhetné a nagyobb emberveszteséget, ha a terepet jól ismerő albánok is részt vennének a szárazföldi hadműveletekben. 

Döntés május végén?

Nagy-Britannia és az Egyesült Államok úgy határozott, hogy a jövő hónap végéig elhalasztják a döntést a szárazföldi megszálló erők Koszovóba történő bevetéséről.

A The Guardian című brit napilap értesülése szerint miközben a NATO-tervezők zöld jelzést kaptak arra, hogy felvázolják egy 60 ezer fős NATO-erő bevetésének terveit, a szövetség arra készül, hogy május végén Brüsszelben külügyminiszteri szintű találkozót tart, amelyen áttekintik a légitámadások eredményeit, mérlegelik a szárazföldi hadműveleti terveket, és végső döntést hoznak a támadásról. 

Körvonalazódik az orosz béketerv

Balkáni orosz béketerv körvonalazásáról beszélt tegnap Viktor Csernomirgyin volt orosz kormányfő, de részleteket nem közölt Moszkva elképzeléseiről. Az orosz politikus az általa létrehozott Otthonunk Oroszország mozgalom kongresszusán mondott beszédet. 

Amerikai újabb harci gépeket küld

A CNN hírtelevízió katonai riportere pedig úgy tudja: az Egyesült államok újabb 300 repülőgéppel erősíti meg a NATO légierejét.

A tömegek hatalma

Van valami szemforgató hazugság a nép feddhetetlenségének és ártatlanságának mítoszában. E szerint a mítosz szerint a nép mindig áldozat, aki szenved, mert a gonosz emberek - királyok, grófok, hadurak, pártvezérek és mindenféle más sehonnani bitang ember – becsapják, megkínozzák, kizsákmányolják. A makulátlan tiszta lelkű nép meg csak tűr és szenved. Arról nem szól a fáma, hogy vajon miért hagyja magát a nép az orránál fogva vezetni, s miért tűri ezt az örökös zsarnokoskodást felette?

Az okos emberek persze sosem hittek ebben a mítoszban, amelynek a kegyelemdöfést Gustave Le Bone műve adta meg a század elején. Ez a klasszikussá vált munka 1895-ben jelent meg először, azt megelőzően nem volt egyetlen összefoglaló munka sem, amely a tömegek lélektanával foglalkozik.

Ezt a lelket, a tömegek lelkét, amely mindig jelentékeny szerepet játszott a népek életében, de sohasem olyan nagy mértékben, mint napjainkban, Gustave Le Bone ízekre szedi könyvében. Elmélyült munkájának summázata az, hogy a modern társadalmak eltömegesedésével a tömegek tudattalan tevékenysége lép az egyének tudatos tevékenységének a helyére. Más szóval a nép sorsának alakulásáért korántsem kárhoztathatóak csupán a vezetői, hanem sokkal inkább a tömegek ösztönéletének a következménye.

„A társadalmi jelenségeket együtt kell tanulmányozni a néppel, mely azokat teremtette” - mondja Le Bone, hozzátéve, hogy az egyes nemzetek lelkét nem lehet hirtelen átalakítani, mert erre csak az idő képes. A lelket nem változtathatják meg a vezetők, az intézmények, a rendelkezések, mert ezek belőle származnak.

Néha úgy tűnik, hogy a népek lelkében valamilyen titokzatos erők kapnak lángra, amelyek a józan ésszel ellentétes viselkedésre késztetik őket. Ami azzal magyarázható, hogy a gondolatokat, érzelmeket, szokásokat nem lehet egységükben felfogni és nem lehet előre látni kölcsönhatásuk eredményét. A látható társadalmi jelenségek mögött ezernyi láthatatlan szándék és öntudatlan törekvés rejlik, amit csak felszínesen lehet gazdasági és politikai elemzésekkel megközelíteni.

 Amikor magyarázatot keresünk arra a társadalmi kataklizmára, ami a Balkánon előállt, nem árt, ha politikai szempontok mellett, amelyek csak a felszínen észlelhető hullámokat veszik alapul, a mélyben zajló történésekkel is foglalkozunk. Annál inkább, mivel pl. a népirtás nem kizárólag szerb specialitás. A tömegek lelki világa mindenhol rendkívül alantas, s a tömegek befolyása alá kerülő társadalmak roppant alacsony értelmi állapotról tesznek tanúságot. A kérdés inkább az, hogyan lehet ezt a folyamatot mederben tartani? Illetve, hogy milyen veszéllyel jár a természet kiforgatása: a tömegekkel való manipulálás?

Szerbia megtorpanása

Le Bone szerint a nagy társadalmi zavarok, amelyeket általában gazdasági és politikai változásokkal szoktunk magyarázni, valójában a népek gondolkodásában végbemenő mély átalakulásnak a következményei.

Az új életfeltételeknek megfelelő gondolatvilág kialakításának útját állják a régi vallásos, politikai és társadalmi nézetek, amelyeken nem lehet egyszerűen túllépni. A múlt eszméi, noha félig megsemmisültek, még nagyon erősek, az új eszmék pedig, amelyekkel helyettesíteni kellene őket, még csak kialakulóban vannak. Ez a folyamat mindig fájdalmas és súlyos konfliktusokkal jár az egyéni életszervezés szempontjából: kíméletlen harccal, bukásokkal és felemelkedésekkel jár. De sokkal súlyosabb helyzet áll elő akkor, ha az elévült eszmék túlélik magukat, ha a konfliktus tömegméretűvé válik, és a régi hiedelemvilág romjai egész népeket temetnek maguk alá.

Szerbia 1989-ben nem kívánt a kelet-európai társadalmi változások útjára állni. A tömegek hatalma volt az egyetlen erő, ami a változásokat ideig-óráig megállította, annak árán, hogy a továbbiakban a tömegek céljai és tudattalan világa vált az események meghatározójává. Jóllehet sokan azt gondolják, hogy Milošević babonázta meg a szerb népet, a helyzet ennek a fordítottja. A tömeg szándékához igazodva, azt meglovagolva tudta megőrizni hatalmát. De nemcsak ő, az elmúlt tíz évben egyetlen szerb politikus sem volt képes kivonni magát a szerb tömegek hatalma alól. Nem tudott szuverén egyéniségként szembehelyezkedni a Szerbiát vesztébe sodró folyamatokkal.

A kommunizmus konzerválási kísérlete vezetett a mai lelki anarchiához. Azok a népek, amelyek, ha félve, ha olykor vissza-visszatáncolva is, de a társadalmi változások útjára léptek, ma már mind az Európai Közösség felé törekszenek, egy sem azon van, hogy a folyók visszafelé folyjanak.

Bár a tömegeknek általában csak a rombolásra van erejük és késztetésük, történelemformáló szerepük nem mindenütt korlátozódik a rombolásra és bűnözésre. A történelem ritka pillanataiban vannak hősies tömegmegmozdulások is. A magyar történelemben erre szép példák vannak.

Nem kizárt, hogy miután a tömegek itt is elősegítik a kommunizmus összeomlását - ne feledkezzünk meg róla, hogy jelenleg nemcsak hadiállapot, hanem hadikommunizmus van! -, szerencsés esetben utóbb azok az erkölcsi erők kerekednek felül, amelyek ösztönszerűleg újra az emberi civilizáció útjára vezetik majd Szerbiát. 

 

Szorul a hurok

 A cseh, a szlovák, a román és a bolgár parlament is jóváhagyta a légtér használatát a NATO részére. Az Észak-Atlanti Szövetség így immár korlátlanul használhatja a Jugoszláviával szomszédos országok légterét, amiért viszonzásul biztonsági garanciákat ad, Szlovákia és Csehország a légitere után az ország szárazföldi területét is átengedte a NATO-nak. A szomszédos országok egységes fellépése nagy nyomás Belgrádra, hiszen látnia kell, hogy a kör bezárult, egérfogóba került. Elvi egyetértés született a Jugoszlávia elleni olajembargó ügyében is, amelynek értelmében tilos lesz a kőolajszármazékok exportja „bárkinek a JSZK-ba”. Ha a szomszédos országok csatlakoznak a tilalomhoz, és sikerül elvágni a fegyveres erők kőolaj-utánpótlását, a háborúnak hamarabb véget lehet vetni. Egyes amerikai katonai szakértők azonban úgy vélik, hogy ezt a célt hónapok múlva sem sikerül elérni, mivel „a Balkánon pompásan megfér egymás mellett a háború, a válság és az üzlet”.

Romokban az utolsó Duna-híd is Újvidéken

Újvidéken hajnalban az utolsó Duna-hidat is teljesen lerombolták a NATO gépei. Ezzel a városban megszűnt a közúti és a vasúti forgalom a Duna két partja között. Jugoszláv Internet használók híre szerint két robbanás rázkódtatta meg Zombort. Újabb légicsapás érte Valjevo környékét is. 

Belgrád pert indít a NATO-tagállamok ellen

Belgrád pert indít a hágai Nemzetközi Bíróságon minden NATO-tagállam ellen, amely részt vesz a Jugoszlávia elleni agresszióban - áll a Tanjug által nyilvánosságra hozott közleményben. Az eljárást azon nemzetközi kötelezettségek megszegése miatt indítják, amelyek tiltják erő alkalmazását egy másik állammal szemben, tiltják egy másik állam szuverenitásának, valamint az egyének alapvető jogainak és szabadságjogainak megsértését.  

Magyarországról induljanak a szárazföldi csapatok

Brit lapértesülés szerint az amerikai védelmi minisztérium szakemberei azt javasolják, hogy a NATO egy Magyarországról indított szárazföldi támadással foglalja el Belgrádot, és így távolítsa el a hatalomból a Miloševič-féle szerb vezetést. A Guardian Fehér Házi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a páncéloshadosztályokkal indított támadás ötletét támogatja a NATO európai erőinek a főparancsnoka, Wesley Clarc tábornok is. A terv kiötlői szerint csak ezen a módon lehetne elkerülni azt, hogy Miloševič az iraki Szaddám Huszeinhoz hasonlóan a konfliktus befejeződése után is hatalmon maradjon. 

Vuk Drašković szerint a szerb kormány hazudik

Tegnap este a szerb miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott egy TV interjúban, hogy véleménye szerint a kormány hazudott a polgároknak, amikor azzal biztatott, hogy Oroszország egy esetleges katonai konfliktus esetében a szerbek mögé áll. Drašković elmondta, hogy a szerbek még azelőtt beleegyeztek volna Koszovó függetlenségébe, mielőtt azt az albánok felvetették volna. Szerinte nem kell attól tartani, hogy az esetlegesen visszatelepülő albánok megtorlást fognak követelni. Véleménye szerint a kormány akkor is hazudik, amikor elhiteti az emberekkel azt, hogy győzhetnek a NATO ellen. 

Magyar légtérhasználat

A magyar honvédelmi bizottság alelnöke szerint a 93 százalékos többséggel jóváhagyott országgyűlési határozat egyértelműen fogalmaz: a NATO gépei korlátozás nélkül használhatják a magyar légteret és a repülőtereket. Kovács László közben bejelentette, az MSZP kezdeményezi a honvédelmi, a külügyi és a nemzetbiztonsági bizottság összehívását, hogy a kormány tájékoztatást adjon, milyen következményekkel jár egy Magyarországról induló bombázás hazánk és a vajdasági magyarok biztonságára. 

Szigorítják a Jugoszlávia elleni szankciókat

Az Európai Unió megszigorítja a Jugoszlávia elleni szankciókat. Jugoszláv és szerb kormánypénzeket fagyasztanak be külföldön, kiterjesztik a kormányzati és magánszektor exporthitel-tilalmát és a befektetési tilalmat. Az Unióba való beutazás tilalmát kiterjesztik a jugoszláv kormány képviselőire és a kormányhoz közelálló üzletemberekre is.  

Csernomirgyin Strassbourgba készül

Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök különmegbízottja valószínűleg szerdán utazik Strassbourgba és beszámol az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének a múlt heti belgrádi megbeszéléseinek eredményeiről.

Csernomirgyin azt mondta, hogy Milošević elnökkel folytatott megbeszélései során sikerült bizonyos eredményeket elérnie, ám a részletek továbbra sem ismeretesek.  

Szlovénia jóváhagyta légterének használatát

Szlovénia engedélyezte a NATO repülőgépei számára, hogy a JSZK elleni akciók során használják a szlovén légteret - közölte vasárnap a NATO.

Szlovénia tiszteletben fogja tartani a Jugoszlávia elleni kőolajembargót - jelentette ki Janez Drnovšek szlovén miniszterelnök vasárnap a NATO washingtoni csúcsértekezletén. 

II. Alekszij üzenete Miloševićnek

Milošević jugoszláv elnök vasárnap megkapta Moszkva és minden oroszok pátriárkájának személyes üzenetét, amelyben II. Alekszij méltatja kettejük április 20-i belgrádi megbeszéléseit.

II. Alekszij pátriárka a bombázások azonnali leállítását követelte, megállapítva, hogy „a Miloševićtyel folytatott megbeszélései során ismertetett álláspontok reális alapot képviselnek a koszovói békés politikai rendezéshez”. 

Győzött a szerb igazság

 Reggel pontosan hatkor menetrendszerűen megszólalnak a légiveszély megszűntét jelző szirénák.

– Szerbia dolgos népe, munkára! – szólok a feleségemnek, aki még aludni próbál. – Nézzük, mi történt az éjszaka? - mondom, és bekapcsolom a tévét. Az a csatorna, ahol az egyetlen igaz és hiteles állami tévéadót szoktuk nézni, fekete, mint a szurok.

– Na, ezeket lebombázták! – mondom a feleségemnek, aki közben fölkelt és kávét főzött magának. Átkapcsolok az egyik magyar adóra. Szörnyű sapkájában Vujity Tvrtkót látom, amint egy szőke szerb démonnal beszélget, akiről kiderül, hogy az éjszaka folyamán lebombázott szerb állami televízió vezető személyisége. Éppen azt fejtegeti, hogy „a szerb tévé győzött a NATO fölött”. A „szerb igazság győzött”, amit a NATO, lám, nem volt képes elviselni. Ezért ilyen tisztességtelen eszközökhöz folyamodott, bombát dobott az épületre. Az igazságot azonban, nevezetesen, hogy a szerb nép békésen és szeretetben élt együtt az albánokkal mindaddig, amíg a NATO a szerencsétleneket el nem üldözte, nem lehet a világ előtt eltitkolni. Mint ahogyan azt sem, hogy a kisebbségek Jugoszláviában (a koszovói albánok és a vajdasági magyarok, meg mind) nagyobb jogokkal rendelkeznek, mint bármely kisebbség a világon. Vujity Tvrtkónak egy arcizma sem rándul. Le a kalappal előtte! Talpig úriember. Arra, hogy a szerb határőrök a nagy igazság védelmében Horgosnál alaposan helybenhagyták, még csak utalás sem történik. A szőkeség viszont beszél, beszél, egyre csak mondja a magáét. Hazudik, mint vízfolyás. Mintha a belgrádi tévében lenne.

– Ezek nem ismerik a szavak jelentését – veti közbe a feleségem. – Ha a macska megeszi a papagájt, akkor a papagáj győz.?

– Mért, a minap Bulatović kijelentette, hogy Szerbia legyőzhetné a NATO-t, de nem akarja – válaszolom neki.

– Lehet, hogy iskolázatlan a szerb nép, de talán mégsem kellene az orránál fogva vezetni – mondja erre a feleségem.

Száguldó vadbarmok

Valahányszor átmegyek a zebrán, mindig akad egy száguldó félőrült, aki csaknem elgázol. Nyomja a gázt a szerencsétlen, mint akinek elment az esze. Mennyi bátor ember! Persze, zömében férfiak. Amúgy férfiasan a volán mögött. Nem nyavalygunk, taposs bele! Bezzeg, ha a hatalomról van szó, alaposan be van mind szemetelve. Nincs az a gyalázatos rendelkezés, amit szó nélkül tudomásul nem vesz. Ellopja a kormány a bankból a megtakarított pénzét? - Ott egye meg a fene. Újabb adóterhet raknak a nyakába? Tűr és fizet. A frontra hurcolják a fiát, vejét, vagy őt magát? - Engedelmeskedik. Több hónapra lezárják az országhatárt körülötte? - Pisszenést sem hallani. Szétbombáztatják körülötte az országot? - Csendben kussol.

Ezek a „keménykötésű” férfiak tűrnek, hallgatnak, engedelmeskednek. No, de ha egyszer a volán mögé kerülnek, vége ennek a gyáva meghunyászkodásnak. Akkor aztán megmutatják, kivel van dolga a világnak. Repül a tolla annak, aki nem vigyáz. A gyáva ember így kompenzálja szolgalelkűségét. És a felnagyított veszély elől így rohan a vesztébe, amit ő maga szabadságnak vél. Ennek a sérült magatartásnak a következtében az elmúlt hetekben a közutakon többen vesztették életüket, mint a bombázások követeztében.

Megszigorítások

 A hadiállapotra való tekintettel a vállalatok és gazdálkodók kötelesek ötnaponként elszámolni a forgalmi és jövedelmi adót, és azt két napon belül befizetni az államkasszába. A rendelet külön kiemeli, hogy azok a polgárok, akik nem törlesztik az adót, vagy ki akarják játszani az adófizetést, vagy csak feledékenységből nem tesznek eleget kötelezettségüknek, szigorú büntetésben részesülnek. Semmiféle fellebbezéssel sem odázható el az adó kifizetése. Ha az adós nem fizet, a pénzügyi felügyelőség elkobozza az ingóságot. A rendelet szerint az adós jelenléte nélkül is elvégezhető az ingóság összeírása. A jegyzőkönyv ellen fellebbezésnek helye nincs, az elkobzott vagyon két napon belül eladható. Az adóhátralék ellenében eltulajdonítható a forgóeszköz, a legszükségesebb munkaeszköz, a nyersanyag és a félkész termék. Nemcsak az adókerülés miatt fizethetnek nagy árat a vállalatok és magánvállalkozók, hanem a törvény egyéb kitételeinek a megszegése miatt is. A rendelettel a pénzügyőrség sokkal nagyobb hatáskört kapott az eddigieknél, jóllehet eddig is elkobzott mindent, ami a kezébe került. A dokumentáció nélküli árut azonnal elkobozzák és elrendelhetik a bolt vagy a vállalat bezárását. A pénzügyőrség ezt a drákói szigort alkalmazza akkor is, ha a termékeknek a megszabottnál magasabb az áruk, vagy a napi bevételt nem fizetik be a kasszába.

Ismerős világ. Az ötvenes években már átéltük egyszer mindezt. Jöttek az adóbehajtók rekvirálni. Összeírták a varrógépet, a rádiót, a tehenet, a disznókat.

A Singer-varrógép jegyzékbe vétele miatt mi gyerekek elkezdtünk torkunk szakadtából sivalkodni. A Mama azon varrta a ruháinkat, bár lerongyolódásunkat nem győzte tempóval. A mogorva, számunkra idegen nyelven beszélő emberek, csak ránk néztek és legyintettek. Hagyták a varrógépet. A rádiót a Tata, mielőtt jöttek volna, megbütykölte. Rossz, mondta. Most fogja kidobni. Csavargatták, azt is hagyták. Körülnéztek az ólakban, de a disznót lehajtottuk az ugarba és a hátsó lábánál fogva kikötöttük egy karóhoz. Ott turkált, legelészett, míg érte nem mentünk. A tehenet meg körbe raktuk szárral hátul a fészerben. Egyfolytában azon rettegtünk, nehogy bőgni kezdjen. Nagy szemekkel nézett ránk, érezte, hogy nem mindennapi dolog történik. Okos jószág volt, csendesen kérődzött, míg a vész el nem múlt.

Többnyire azonban kevésbé ilyen vidámra sikeredett a látogatás. Vittek, amit értek. Egyszer egy kehes kismalacra is szemet vetettek.

– Ki hitte volna, hogy ezek az idők még visszajönnek? - mondtam a feleségemnek. Bár ne tettem volna, mert megijesztettem.

– Mi közünk van nekünk ehhez? Menjünk innen a csodába – mondta dühösen.

– Semmi okunk idegeskedésre: – próbáltam nyugtatgatni – se cégünk, se tehenünk, se jövedelmünk. Csak könyveink vannak. Azokat meg úgy sem akarja olvasni senki.

Amerikai külügyminiszter-helyettes Moszkvában

A jugoszláv válság rendezési lehetőségeiről tárgyal Moszkvában Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes. Előbb Ivanov orosz külügyminiszterrel folytatott csaknem egyórás eszmecserét, majd Csernomirgyin balkáni különmegbízottal találkozott. A megbeszélésen az orosz békekezdeményezésen kívül elsősorban a NATO Jugoszlávia elleni olajembargója került terítékre.  

Folyamatos a gázszállítás Jugoszláviába

A Gazprom orosz gázipari óriáscég szóvivője bejelentette, hogy folyamatos az orosz földgázszállítás Jugoszláviába. Belgrád 3 millió köbmétert kap most is naponta ebből az energiahordozóból, Ukrajnán és Magyarországon keresztül.  

Ismét bombázták a pártpalotát

A NATO egyik tisztviselője megerősítette, hogy a szövetség harci gépei ismét eltalálták a belgrádi televízió egyik adótornyát. A beszámoló szerint azt a tornyot érte találat, amely Miloševič pártszékházának a tetején állt. Az Észak-Atlanti Szövetség a szerb állami televíziót olyan propagandaeszköznek tekinti, amely jelentősen segíti Miloševič hatalmát, és hozzájárul a háború elhúzódásához. 

Nő a dezertőrök száma

A brit külügyminiszter szerint egyre több a jugoszláv katonaszökevény, hetente százak hagyják ott a hadsereget. Robin Cook meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt mondta, hogy a szökni akaró katonák és a különleges rendőri erők már többször összetűztek, és a jugoszláv elnöknek egyre nagyobb gondot jelent a mozgósítás, a tartalékosokat erőszakkal tudják csak a bevonulásra kényszeríteni. 

Jugoszláv engedmények?

A jugoszláv miniszterelnök-helyettes először beszélt arról, hogy Belgrád kész elfogadni egy olyan béke-megállapodást, amelynek keretében külföldi békefenntartók érkezhetnének Jugoszláviába. Vuk Drašković azt is mondta, hogy úgy hiszi, ez Slobodan Milošević elnök nézete is. Milošević eddig elutasította a külföldi csapatok jelenlétét Koszovóban. 

Lezuhant egy Apacs helikopter

Albán légtérben végzett gyakorlórepülés közben lezuhant az egyik Apacs típusú amerikai katonai helikopter, amelyből 24-et vezényeltek a térségbe a jugoszláv haderő elleni légi csapások hatékonyabbá tétele érdekében. A fedélzeten tartózkodó személyzet mindkét tagja csupán könnyebb sérüléseket szenvedett, és el tudott menekülni a helikopter közeléből, mielőtt az felrobbant. A balesetet emberi hiba okozta. 

Folyami hajón menekült az albánok egy csoportja

Folyami hajóval vágott neki a tengernek a koszovói menekültek egy csoportja. A 35 méter hosszú bárkát, amelyen 234 ember zsúfolódott össze, az olasz parti őrség vette észre és a bari kikötőbe kísérte. A bárkán főleg nők és gyermekek voltak. Éjszaka összesen 800 menekültet gyűjtöttek össze a dél-olaszországi partok mentén. A római kormány attól tart, hogy a Koszovóból elűzött százezrek többsége Olaszországban keres majd menedéket.  

Lesz-e Marsall-terv?

A koszovói háború után a Balkán gazdasági újjáépítésének költségei elérhetik a 30 milliárd dollárt - vélekedtek az Európai Unió illetékesei, az európai gazdaság kilátásokról összeállított és a világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő G7 számára hétfőn átadott tájékoztatásban.

A délkelet-európai újjáépítési program szükségessége az elmúlt hét végén Washingtonban tartott NATO-csúcson is megfogalmazódott, és most a G7 tagállamainak feladatként kell kitűzniük maguk elé az ehhez való hozzájárulást.  

Drašković:Közöljék az igazságot

Vuk Drašković, a szüvetségi kormány alelnöke vasárnap este síkraszállt az ENSZ-védnökség alatt álló nemzetközi erők Koszovóba telepítéséért, és meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszország és a NATO elkötelező rezolúciót fogad el, amelynek nyomán megszűnik a Jugoszlávia elleni agresszió.

Felszólította az állami vezetőséget, hogy közöljék az igazságot a néppel arról, hol található Szerbia és mivel áll szemben. Egyes szerbiai erőket és egyéneket „háborús állapotok közötti politikai nyerészkedéssel” vádolt meg.  

Szigorítják a JSZK elleni szankciókat

Az Európai Unió megszigorítja a Jugoszlávia elleni szankciókat. Erről már döntést hoztak szakmai szinten, és ezt a külügyminiszterek még a hétfői nap folyamán megerősítik - közölték diplomáciai források.

Világszövetségi vendégek

Nagy izgalommal vártuk a Világszövetség küldöttségét. Fél 11-re jelezték érkezésüket. Több órás várakozás után felhívtuk Budapestet: - mi van a küldöttséggel? Tíz órakor elindultak, mondták. Kínos volt a dolog: ott loptuk a napot négy teljes órán át, mire megérkeztek. Eluntuk magunkat, megéheztünk, de azért örültünk. Elvégre mégis csak szerencsésen megérkeztek. Vissza is küldhették volna őket a határról, vagy bekísérhették volna őket valamelyik rendőrösre, ilyen időkben bármi megeshet. De simán ment minden, mindössze annyi történt velük, hogy az országhatáron a jugoszlávok kirámolták őket. Az MVSZ elnökségi üléséről készült 25 oldalas jegyzőkönyvet, amit jegyzőkönyv-hitelesítőként aláírásra hoztak nekem, gondosan lefénymásolták.

Kíváncsiak lévén, hogy mi szél hozta őket, át is adtam a szót vendégeinknek, akik beszámoltak az MVSZ legutóbbi viharos küldöttközgyűléséről. Miután úgy éreztem, hogy elegendő időt és teret szenteltünk ennek a témakörnek, teljesen lerágtuk ezt a csontot, óvatosan megpróbáltam a szót a helyzetünkre terelni. Mondom, hátha hoztak részünkre valamit, ne húzzuk az időt. De nem. Tévedtünk, nem hoztak, és különösebben nem is akartak semmit. Körülnézni jöttek, tájékozódni, szippantani egyet Szerbia háborús levegőjéből. Azt sem kérdezték meg tőlünk, hogy miben szenvedünk hiányt, miben lehetnének segítségünkre? Jómagam erre fel sem figyeltem, azonban később ezt a többiek, akikkel vártuk őket észrevételezték. Nem ok nélkül, hiszen mi is az utolsó csepp benzinnel kocsikáztunk át Zentára kedves vendégeink tiszteletére. Mi tagadás, abban a hiú reményben, hogy nemcsak visszakapjuk ezt a benzint, hanem ezen felül is kapunk még egy keveset.

Miután a beszélgetés során az erre történő finom utalások nem jártak eredménnyel, szégyenszemre meg kellett kérdeznem, hogy ki tudnának-e bennünket segíteni valamennyi benzinnel? Legalább annyival, hogy haza tudjunk menni. Nem tudtak. Szegeden tankolhattak volna ugyan, de erre nem gondoltak.

Másfél hónapja mást sem hallani a hírekben, csak azt, hogy a NATO éjjel-nappal bombázza az olajfinomítókat, üzemanyag-raktárakat, és benzinhez aranyért sem lehet hozzájutni, de ez a körülmény elkerülte kedves vendégeink figyelmét, amikor hozzánk indultak.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy egy órát kínlódtunk, hogy a félig üres tartályt megcsapoljuk, de aztán az üres kannákat visszavittük a fészerbe. No sebaj, majd legközelebb. Május végén talán majd újra jönnek, és akkor majd valamilyen megoldást találunk, mondták. Május végén? Nem lehetne egy kicsit hamarabb? - néztünk tágra meredt szemmel egymásra Hol van még május vége? Nekünk most kellene egy kis üzemanyag a JOT hivatalos ügyeinek intézéséhez.

– Hát nem sok gyakorlati érzékkel rendelkezik ez a Világszövetség –, jegyezte meg később valaki megnyúlt arccal. A Világszövetségnek a nemzet ügyeivel kell foglalkoznia, tromfoltam le magamban, nem ilyen „piszlicsár” dolgokkal. Átfogó nemzetstratégiát kell kidolgoznia, amely különböző cselekvési alternatívákat lát elő, ha valamelyik nemzetrész olyan kutyaszorítóba kerül, mint amilyenben történetesen mi vagyunk. Vendégeinktől azonban megtudom, hogy a közgyűlésen nem maradt idő a stratégiai koncepció megvitatására, mert a „kurucok” és a „labancok” megint összecsaptak.

Sehogy sem megy a fejembe, amit egyébként tapasztalatból tudok, hogy a társadalmi szervezetek rendre működésképtelenné válnak a belső viszályoktól. De nem szívesen nyugszom bele, hogy a Világszövetség is osztozzon ezek sorsában, és ne tudjon felülemelkedni ilyen dolgokon.

A magam részéről például semmi akadályát sem látom annak, hogy a Világszövetség feltérképezze a világmagyarság helyzetét, részletes és alapos helyzetértékelést készítve a magyar közvélemény és a magyar kormány számára.

Ismeretes például, hogy milyen nagy bakot lőttek odaát a bombázások kezdetén a menekülttáborok ügyében. Hetekig másról sem esett szó, mint hogy küszöbön a nagy menekültáradat Vajdaságból, akik aztán ilyen-olyan költségbe verik Magyarországot. Ezzel szemben mi történt? Egy hónapja bombázzák Jugoszláviát, azon belül Vajdaságot, ennek ellenére a magyarok mind egy szálig itt maradtak. Vajon a magyar kormány miért nem fordítja ezt a megtakarított pénzt a vajdasági magyarság helyzetének megszilárdítására?

Visszatérve vendégeinkre: főként az érdekelte őket, hogy mi az itteni magyarok véleménye Csurka István kijelentéséről.

Itt is többféle ember van, többféle vélemény elhangzik. Vannak, akik felhördültek: hogy képzeli, hogy beleszóljon a mi dolgainkba? Mi jut eszébe, hogy ilyesmivel előálljon? Velük ellentétben a másik póluson ott vannak azok, akik úgy gondolják: végre van egy ember, aki nevén nevezi a dolgokat, és szívből támogatják az általa javasolt megoldást. És aztán itt is van centrum, akik azt tartják, hogy Magyarország egy szabad ország, mindenki elmondhatja véleményét. Csurka István a szavazópolgárok több mint 5 százalékát képviseli, joga is, kötelessége is pártjának álláspontját kifejteni. Úgy, ahogyan más pártvezéreknek is.

A gondot a magunk részéről inkább abban látjuk, hogy a sajtó, vagy ha úgy tetszik, a média aktívan politizál, jóllehet erre vonatkozóan nincs mandátuma, egyetlen képviselővel sem rendelkezik a parlamentben.

Amúgy borús, esős idő volt, és valahogyan csak haza jutottunk. A benzinkérdést is megoldottuk a „segíts magadon, az Isten is megsegít” alapon.

 

Beperelték az Országos Tanácsot

A tegnapi napunk egyébként is balul kezdődött. Reggel telefonált az ügyintézőnk a Magyar Házból, hogy bírósági idézés érkezett a JOT részére. Bálint Antallal, aki a szervezet jogi ügyeit szokta ellátni, utánanéztünk a dolognak. Kiderült, hogy a zentai adóügyi hatóság jelentette fel az Országos Tanácsot. Hosszas szaladgálás után sikerült a félreértést tisztázni és a peres eljárást megakadályozni. Az ürügy az volt, hogy a szervezet nem fizette be az adót a tulajdonában levő ingatlan után, holott nem rendelkezik semmiféle ingatlannal. Az adóügyi hatóságon egy távoli ismerőssel találkoztunk, aki végül is segített abban, hogy ennek a szerencsétlen ügynek pontot tettünk a végére.

Tovább