Délelőtti légitámadás

Ma délelőtt újabb légitámadás érte Jugoszláviát. A NATO gépei ezúttal Vranje térségét bombázták, a város környékén öt nagyerejű robbanást lehetett hallani. Priština közelében is becsapódás történt.

Újabb Duna-hidat bombáztak

Újabb Duna-hidat romboltak le a NATO gépei hétfő este. Ezúttal Zombornál semmisült meg egy vasúti híd, amely összekötötte Vajdaságot Horvátországgal. A Tanjug hírügynökség szerint a támadás pillanatában forgalom volt a hídon. A szövetséges erők Ništ, Aleksinacot és Újvidéket is bombázták. Niš repülőtere megrongálódott, Újvidéken a hőerőművet érte találat, Aleksinacon öten meghaltak, húszan pedig megsebesültek. 

Iskolákat ért találatok

A köztársasági kormány és az oktatásügyi minisztérium adatai szerint Szerbiában eddig 190 iskolaépület rongálódott meg vagy dőlt romba, ezek közül mintegy 80 általános iskola, 40 középiskola, továbbá 6 főiskola és 15 egyetem. Emellett megrongálódott 6 diákotthon is. 

Nemzetközi összefogás a menekültekért

Már 15 repülőgép ingázik Németország és Macedónia között, hogy naponta 130 tonna segélyt vigyen az albán menelülteknek. Ausztria ötezer hontalan számára rendez be tábort Albániában, ugyanennyi koszovói albánt szállítanak Ausztriába. Izrael gyógyszereket, gyermektáp-szereket és orvosi felszereléseket, Japán pedig ezer sátrat küld. 

Jugoszláv tűzszünet

A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság valamint a szerb kormány döntése alapján a hadsereg az ortodox húsvéti ünnepek alatt nem indít katonai és rendőri akciókat a Koszovói Felszabadító Hadsereg ellen. A NATO óvatosan reagált a hír bejelentésére, továbbra is követeli, hogy Milošević elnök teljesítse a Nyugat követeléseit. A Fehér Házban pedig egyenesen azt közölték, hogy a belgrádi tűzszüneti bejelentés ellenére folytatják Jugoszlávia bombázását. 

Perko érsek Pál pátrárkánál

Pál pátriárka tegnap a szerb pravoszláv egyház Belgrádban levő székhelyén fogadta France Perko belgrádi katolikus érseket. Találkozásuk indítéka az országban uralkodó súlyos helyzet volt. A megbeszélés után Perko érsek kijelentette, hogy találkozásuk oka egyebek között az a segély volt, amelyet két katolikus emberbaráti szervezet küldött a koszovói menekülteknek. 

MIG 29-esek a magyar légtérben

A magyar honvédelmi miniszter megerősítette, hogy húsvét vasárnapján jugoszláv gépek sértették meg az ország légterét. Szabó János szerint a két MIG 29-es csak rövid időre sodródott át. És miután a NATO vadászgépek föléjük repültek, azonnal elhagyták az országa-határt. A miniszter azt mondta, hogy az inciens semmilyen veszélyt nem jelentett Magyarországra, és egy esetleges válaszlépés a háború kiszélesítését eredményezhette volna. 

A JSZK követeli a BT összehívását

A JSZK az ENSZ Biztonsági Tanácsának sűrgős összehívását követelte a NATO agressziója miatt, valamint azért, mert az SFOR-erők felrobbantották a Belgrád-Bar-i vasútvonal egy részét a Boszniai Köztársaság területén. Az SFOR tettét a JSZK külügyminiztériuma a daytoni szerződés legdurvább megsze-gésének nevezte, és úgy értékelte, hogy ezzel megszegték az ENSZ BT összes vonatkozó határozatát. 

Ülést tart az összekötő csoport

A volt Jugoszláviát érintő kérdésekkel foglalkozó nemzetközi összekötő csoport holnap ülést tart Brüsszelben - jelentette tegnap az ITAR-TASZSZ hírügynökség a moszkvai külügyminisztérium jól tájékoz-tatott forrásaira hivatkozva.

Orosz diplomáciai forrásokra hivatkozva az Interfax orosz hírügynökség azt jelentette, hogy a G-8 csoport tagjai, külügymi-nisztériumi politikai igazgatók színtjén, április 9-én és 10-én vitatják meg a JSZK-val kapcsolatos helyzetet Drezdában. 

Újvidék gyászolja hídjait

Újvidék három hídjából már csak egy áll. A várost a szerémségi oldallal már csupán a betonhíd köti össze, de az is megrongálódott, csak a gyalogosok használhatják.

 Tévé-fesztivál

Rettenetes ostor suhog fölöttünk, mégis az az érzésem, hogy ebből a háborúból egyre inkább show-műsort csinálnak. A nyugati tévéoperatőrök lesben állnak, jó időben előkészítik kameráikat, hogy egyenes adásban közvetítsék az amerikai nézők számára a bombabecsapódásokat Belgrád központjában. Belgrád meg szünet nélkül sugározza a nagy rendezvényeket, amelyeken híres sztárok, táncdalénekesek, népi zenekarok, együttesek lépnek fel. Arról akar meggyőzni, hogy az ország népe dalol és táncol, fütyül a szörnyű pusztításra. Aztán jönnek a külföldi híradások a koszovói albánok véget nem érő szenvedéséről, a menekültáradatról. Kész kataklizma, ami az ember szeme elé tárul: százezrek esőben, sárban, éhesen, elrongyolódottan. Belgrád hazafias szellemet sugárzó klipekkel és a világon végigsöprő NATO ellenes tüntetésekkel tromfol rá.

Jugoszlávia bombázását megelőző estén az egyik magyar bemondó a híradó végén azt találta mondani: „És most kezdődhet a tévé-fesztivál”. Talán maga sem gondolta, hogy ez a meglátása milyen telitalálatnak bizonyul.

Egyetlen képsort sem látni, ami nem ilyen, vagy olyan propaganda szolgálatában állna. A háború két szinten folyik: az egyik a hadszíntéren, a másik a médiában. A döntő szó a médiáé. A légiriadók, a bombázások, a felrobbant lőszerraktárak, a folyóba roskadó hidak, a felgyújtott házak, a katonai és rendőri brutalitások, a rock-zenekarok, a kitüntetések, a rendeletek, de még a retek ára is csak dokumentációs anyagként szolgálnak a propaganda számára.

Az emberek ülnek a tévé előtt a képernyőre meredve, és azt hiszik, hogy tárgyilagos tájékoztatásban részesülnek, holott arcátlan hazudozás folyik előttük. A legjobb esetben kifinomultabb propaganda-technikát vetnek be ellenük, hogy rászedjék őket.

Aki több hírforrásból tud tájékozódni, az össze tudja vetni az egymással homlokegyenest ütköző üzeneteket. Sokkal okosabb ugyan nem lesz, de legalább bizonyos fokú lelki önvédelemre tesz szert, vagy cinikussá válik. De az, aki egyetlen hírforrásra van utalva, az naív hiszékenységében kérlelhetetlenül ki van szolgáltatva a politikai kerítőknek és a gátlástalan manipulációnak.

 Lőporos hordó

Hallgatom a belgrádi tévé beszámolóját az éjszakai bombázásokról. A hírek szerint a NATO gépei nemcsak Zemunt és Belgrád környékét bombázták, hanem Ništ, Vranjet, Čačakot és más szerbiai városokat. És falvakat, ahol katonai objektumok vannak. A bombázási célpontok alapján döbben rá az ember, hogy az egész ország tulajdonképpen egy nagy fegyver- és lőszergyár. A szó szoros értelmében véve egy lőporos hordó. Nem hiszem, hogy van olyan település, ahol ne gyártanának valamilyen csavart a hadiipar számára.

Vajon mi szükség volt erre a fegyverarzenálra? Miféle téboly kerítette hatalmába az ország vezetőit, hogy ilyen irdatlan mennyiségű fegyvert halmoztak fel?

És mi pénzt emésztett fel ez az őrület, miközben a lakosság körében egyre nagyobb lett az elszegényedés. Fegyverkezésre ment el több generáció életének a munkája. A Jóisten áldása, hogy ettől a sok kacattól végre megszabadulunk.

Életképek

Hangulatilag sokszor éles kontrasztok követik egymást, attól függően, hogy éppen hol járunk, mit csinálunk, kivel beszélünk. Egyik percben elviselhetetlenül terhes gondolatok telepednek ránk, a másikban, mint a széllel tovatűnő felhők, elillannak, szétfoszlanak a sötét képzetek.

Délután lesétálunk a Tisza partra. Gyönyörű szép tavaszi idő volt. Vidám gyerekzsivaj hallatszott a játszótér felől. A ligetben kakukk szólt. Ki gondolná, hogy itt háború van? A töltésen cserebogarakat láttam, alig tudtam megállni, hogy utánuk ne fussak, mint gyerekkoromban a falu szélén.

Este megint harapós kedvemben vagyok. Nyolc e-mail küldeményem jött vissza. Ugyanakkor valakitől háromszor megkaptam ugyanazt a húsvéti üdvözletet. Jóleső érzéssel nyugtáztam viszont, hogy az Internet szolgáltató elnézést kért a hét végi üzemzavarért.

Egyik kollegám jelzett vissza Budapestről: – „Ez is átjött, nagyon szorítunk Nektek, hogy minél előbb véget érjen ez az elmebajos háború. Szólj, ha bármiben tudunk segíteni”.

Egy másik új e-mail címet küldött, hátha az Ella-rendszer szerverére haragszik a cenzor. De az is lehet, hogy bizonyos kulcsszavakra, ezért azt javasolja, hogy ezentúl óvatosságból csak annyit írjak, hogy még tart a b...zás, a he...zet továbbra is sz...har, meg ilyesmi. Azonnal válaszoltam.

– „Az imént bezuhant a postaládámba egy tucat levél, többnyire az én küldeményeim jöttek vissza, de köztük volt a tiéd is. Nagyon megörültem, hiszen napok óta teljes hírzárlat alatt élünk. Egy-két magyar tévéállomást a híradó idején kikapcsol a kábeltévé, a belgrádi mellébeszél, az Internet meg süketet játszik. Nem is tudom hány levelet írtam, a felét el sem tudtam küldeni, a másik fele meg visszajött. Szombat este nyolc levelet indítottam útnak a szélrózsa minden irányába, egytől-egyig mind visszajött. Na ennyit az e-mail-ről.

Hogy máskülönben? Mit mondjak? Az első szabály: nem rohanunk ajtót nyitni, ha csöngetnek. Elsötétítettem a dolgozószobám ablakát. Kinéztem magamnak egy búvóhelyet arra az esetre, ha... Persze ezek az elővigyázatosságok végső soron szódavizet sem érnek. Stílszerűen fogalmazva: annyit érnek, mint a szerbeknek a bombázás.

Mellesleg ebben a szent pillanatban éppen repülők dübörögnek fölöttünk. Este 11 óra van. Nem szólaltak meg a légiriadót jelző szirénák. A dübörgés azt jelenti - ezt már kitapasztaltuk -, hogy néhány perc múlva bombák csapódnak be valahol 100 kilométeres körzeten belül...”

A NATO elutasította a szerbek által meghírdetett tűzszünetet

Brüsszelben hivatalosan is elutasították a szerbek által meghirdetett tűzszünetet. Javier Solana főtitkár szerint a fegyvernyugvás önmagában nem teszi lehetővé az összes menekült biztonságos visszatérését, azt csak a NATO által vezetett nemzetközi katonai erő tudná garantálni. Erről nincs szó a belgrádi kezdeményezésben - hangsúlyozták a NATO központjában, hozzátéve, hogy Milošević jugoszláv elnök annyi ígéretét szegte már meg, hogy nem lehet jóhiszeműséget feltételezni róla. 

A NATO Rugova és Milošević találkozójáról

Brüsszelben hiteltelennek tartják a belgrádi célzást az együttműködésre a mérsékelt albánokkal és Ibrahim Rugovával, akiről továbbra is úgy vélik, hogy nem beszél és cselekszik szabadon. 

A hajnali légicsapások mérlege

A NATO gépei mára virradóra eltalálták a Belgrádtól 140 kilométerre délnyugatra fekvő Lučaniban levő vegyipari üzemet, ahol tűz ütött ki. Két nagy robbanás rázta meg a korábban már többször támadott Pancsovát, és több találat érte a Podgorica közelében levő katonai repülőteret. Nišre húsz bomba hullott, támadás érte Zombor környékét, és a NATO harci gépei ismét bombázták a čačaki Sloboda gyárat. 

Gyásznap Aleksinacon

Aleksinacon ma gyásznapot tartanak a hétfő éjjeli légi csapások tizenkét halálos áldozatának emlékére. A NATO-gépek tucatnyi házat romboltak le ebben a városban. 

Vérengzés Libincben?

Egy koszovói albán menekült szerint jugoszláv rendőrök legalább 130 koszovói albánt végeztek ki a Peć melletti Libinec településen. Gani Bushati elmondta, a szerb rendőrök 130-150 embert tuszkoltak be egy istállóba, majd golyózáport zúdítottak rájuk Bushati vádjait független források nem erősítették meg. A férfi szerint rajta kívül még hárman élték túl a vérengzést. 

Nem tartózkodhatnak jugoszláv hajók amerikai felségvizeken

Az Egyesült Államok megtiltotta a jugoszláv hajóknak, hogy kikössenek amerikai kikötőkben, sőt még azt is, hogy amerikai felségvizeken tartózkodjanak. A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője az intézkedést részben azzal indokolta, hogy védekezni akarnak a szabotázsakciók és a kémkedés ellen. Másrészt az amerikaiak ezzel is fokozni akarják a Milošević-rendszer elszigetelését. 

Jugoszlávia lezárta az albán határt

Jugoszlávia szerdán hajnalban lezárta az Albánia felé vezető morinai és Qafee Prushit-i határátkelőt. A rendőrök lezárták a Koszovó és Macedónia közötti Jaznicét is. Macedónia és Albánia közben megállapodott abban, hogy Görögországon át Albániába szállítják a Macedóniába menekült koszovói albánok egy részét. A szkopjei hatóságok tízezer menekültet szállítottak akarata ellenére Albániába és legalább ugyanennyiről nem lehet tudni, hogy hova kerültek a macedón-jugoszláv határról. 

Közvetítene az ENSZ főtitkár

Kofi Annan ENSZ-főtitkár kész felajánlani békítő közbenjárását a NATO és Szerbia között dúló konfliktusban. A főtitkár ezt az után közölte, hogy az Emberi Jogi Bizottság előtt népirtással vádolta meg Szerbiát. A politikus közölte, az ENSZ-nek nincsenek különleges javaslatai a konfliktus megoldására. A világszervezet a menekültek sorsának rendezését tekinti legfontosabb feladatának, azt, hogy biztonságban visszatérhessenek otthonaikba. 

Milošević elengedi az amerikai katonákat

 Milošević jugoszláv elnök felajánlotta, hogy átadja a ciprusi görög hatóságoknak a jugoszláv fogságba esett három amerikai katonát - közölték athéni és ciprusi források. Az amerikai katonákat a ciprusi hatóságok később szabadon bocsáthatják. Az Egyesült Államok üdvözölné, ha a katonák visszanyernék szabadságukat. 

A NATO-bombázás célja a JSZK megszállása

Slobodan Milošević szövetségi elnök tegnap fogadta Gennagyij Szeleznyovot, az orosz duma elnökét, aki Nikolaj Riskovval, a parlament tagjával érkezett Belgrádba.

Milošević vendégeinek rámutatott, hogy a NATO azzal a céllal bombázza Jugoszláviát, hogy megszállja, habár a NATO igyekszik meggyőzni a nemzetközi közvéleményt, hogy a bombázásoknak az a célja, hogy megakadályozzák az általános humanitárius katasztrófát Koszovóban. 

Élő lánc az újvidéki hídon

Újvidék legtekintélyesebb polgárai: tanárok, művészek, értelmiségiek, egyetemisták és fiatalok tegnaptól testükkel védik éhhel-nappal az újvidéki hidat, az egyetlent, amely még megmaradt a NATO bombázásai után. 

 Kasza bírálta Orbánt

Kasza József, a VMSZ elnöke erélyesen bírálta Orbán Viktort, a magyar kormány elnökét, valamint a magyar parlament döntését, hogy a NATO-bombázók rendelkezésére bocsátották a légteret és katonai repülőtereket. A hat parlamenti párt képviselőivel nemrég tartott megbeszélése alkalmával Orbán cinikusan azt mondta: „A NATO oldalán nemcsak katonai hatalom áll, hanem a történelem és az emberi igazság is”.

„Egy szuverén állam felelősségteljes kormányfője soha nem mondana ki ilyesmit, hanem a véleményét megtartaná magának” - jelentette ki Kasza a Kossuth rádiónak. Értékelése szerint Magyarországnak ebben a konfliktusban kívülállónak kellett volna maradnia, mint amilyen Görögország. 

Nyoma veszett a menekülteknek

Nyoma veszett több mint tízezer menekültnek, akiket katonai szakértők szerint a szerbek élő pajzsként akarnak felhasználni. Washington felkérte Moszkvát, hogy közvetítsen a koszovói válság megoldásában - írta az Izvesztyija című moszkvai napilap. A KFH naponta mintegy ezer embert toboroz, sokszor erőszakkal verbuválják a katonákat.

Úgy látszik Belgrádnak az a sorsa, hogy áprilisban megbombázzák. A szerb tévé reggeli műsorában felidézi az 1941 április 6-i bombázást, egy kalap alá véve az akkori fasiszta támadást és a mostani „genocid” NATO-bombázást.

Ha már így áll a dolog, megnézem, milyen célpontokat ért az éjjel találat. Előbb azonban a tévé klipek jönnek, amelyeken sisakos katonák menetelnek, a jugoszláv légierő gépei hasítják az eget, és az önfeledten éneklő, tapsoló tömeg zászlókat lobogtatva élteti a szabadság védelmezőit.

A klipek után a kitüntetésekről szóló beszámoló következik, ezúttal több mint 300-an kaptak különböző érdemrendet bátor és hősies magatartásukért. Mivel itthon nagyon rögös az igazság útja, nem tudni, hogy az érdemrendek mennyiben függnek össze a nyugati hírügynökség által közölt újabb rendőrségi és katonasági gaztettekkel.

Még mindig nem a bombázásról szóló hírek következnek, hanem a mezőgazdasági munkáról szóló beszámoló. A földművesek a súlyos körülmények ellenére több mint 130 000 hektáron vetettek gabonát. A napraforgó és a szója vetését most kezdik, a tervezettnél várhatóan nagyobb területen. A cukorrépa a tervezett területnek több mint 90 százalékán földbe került. A magántermelők és szövetkezetek is dicséretet kapnak.

Kell a termény, jobban mint bármikor. A teherautók viszik a tavalyi termés maradványait most is Szerbia felé. A szomszédos raktárhelyiség elöl reggel indult nehéz terhével egy nyerges-vontató. Sokan nem értik, hogy a Duna-hidak lerombolása fölött milyen gyorsan napirendre tértek a vajdaságiak. Pedig csak arról lehet szó, hogy nem akarják túlbeszélni a dolgokat.

A bombázásokról viszont semmi hír még mindig.

Nincs engedély

Tegnap délelőtt elmentem a Városházára utána nézni, el tudnék-e jutni a Világszövetség küldöttgyűlésére Budapestre. Kiderült, hogy az engedélyről nem községi szinten döntenek. Az illetékes katonai szervek pedig mit se törődnek azzal, hogy a civil életnek milyen kötelezettségei vannak.

Fejbólintással tudomásul veszem azt, amire amúgy is számítottam és nem erőltetem. Ésszerűtlen lenne. Még a községi vezetők se tudnak senkiről, aki kapott volna engedélyt.

A Humanista Párt felhívása

Épp azon bosszankodom, hogy milyen sok szerencsétlen felhívás lát napvilágot az újságokban, amikor bekapcsolva a számítógépet egy e-mailen érkezett felhívás vár rám.

– „Háború Európában. Az Egyesült Államok arroganciája és az európai képmutató szövetségesei új háborút robbantanak ki a Balkánon.

Az Európai Humanista Pártok elítélik az Egyesült Államok durva arroganciáját, mellyel - figyelmen kívül hagyva a nemzetközi tiltakozást - háborút hirdetett Jugoszlávia ellen. A nemzetközi alapelvek durva megsértésével, ezúttal a Biztonsági Tanács beleegyezésének alibije nélkül, az Atlanti Szövetség megmutatja valódi fegyveres szerepét az észak-amerikai érdekek és a fegyverkezési verseny szolgálatában, mely szerep az utóbbi években jelentősen megerősödött.

Az Egyesült Államok ismét megpróbálja elkendőzni azt a tényt, miszerint nem kerestek békés és diplomáciai megoldást egy évekkel ezelőtt kezdődött etnikai konfliktusra. Most fegyveres megoldásra hagyatkoznak, humanitárius indokok mögé bújva.

Ez a döntés nem fogja megoldani a Koszovóban élők helyzetét, csak súlyosbítani fogja az ellentétet, és még több halálhoz és szenvedéshez, valamint a konfliktus előre nem látható kiterjedéséhez vezet.

Ezért követeljük:

– a NATO Jugoszlávia elleni katonai támadásának azonnali leállítását

– az ENSZ sürgős beavatkozását, békehadtestek Jugoszláviába küldését a konfliktus megállítására

– a párbeszéd újrakezdését a békés megoldás megszületéséig nemzetközi, pártatlan közvetítők részvételével, akik a konfliktusban álló mindkét fél jogait tiszteletben tartják...”

Aláírás: „Riczu Júlia, a Humanista Internacionálé magyarországi képviselője”.

Szürke alapon elég rosszul olvasható a szöveg, így kétszer is megnézem, jól látom-e: Európai Humanista Pártok vagy Európai Kommunista Pártok? Humanista Internacionálé vagy Kommunista Internacionálé?

Nem tudom elképzelni, hogy miféle szervezet lehet, de a hangvételből ítélve - nem kér, nem javaslatokat terjeszt elő, nem elvárásokat fogalmaz meg, hanem követelményeket támaszt a NATO-val szemben - csak arra tudok gondolni, hogy olyan személyek gyülekezete lehet, akiktől a hatalmi szó nem idegen.

Azt sem értem, hogy ha ez humanista szervezet, miért nem ejt egy árva szót sem a koszovói humanitárius katasztrófáról, a földönfutóvá tett albánokról, a rendőrség és a katonaság tortúráiról. Gyanús ez nekem.

De érkezett egy személyesebb hangvételű levél is, aminek jobban örültem. A mindent átitató propaganda miatt már csak a személyes üzeneteknek van hitele.

– „Iszonyatosan keserves ez az egész – tudom persze, hogy innen könnyebb jóval, mint onnan, mégis nagy melankóliába csúsztam, ahogy peregni kezdtek ott az események. A jól ismert emberi közöny persze itt úgy távolítja a dolgot, mint a média híreit szokás, mintha mindez egy másik világban zajlana. Ha nem veszed rossz néven megmutatnám a leveled egy-két ismerősömnek, érzékeltetve mindebből valamit. Isten adja, hogy vége legyen ennek mihamarabb, kerüljön el ez az egész kiliasztikus borzadály benneteket - és minket is!

Az e-mail (helyi lelemény szerint: Emil) kapcsolatunk járhatónak látszik. Baráti üdv. KB.”

Nagyon kedves levél érkezett e-mailen Finnországból is: – „Krisztus feltámadott, Halleluja! így énekelték eleink, így állunk meg mi is a húsvét üzenete, a feltámadás ígérete előtt. Féltő szeretettel gondolunk a délvidéki véreinkre, gyülekezeteitekre, templomaitokra, otthonaitokra, fiataljainkra. A Húsvét boldogságát, reményét, örömét, erejét és hitét kívánjuk a kedves Hódi családnak, szeretettel.”

Nem sokat késlekedünk a válasszal: – „Húsvéti jókívánságaikat, együttérzésüket, reménykeltő soraikat hálása köszönjük, innen - a költő szavait idézve -, „a háborúba ájult Szerbiából”. „Bombázórajok húznak el fölöttünk”, ami teljes képtelenségnek tűnik Európában, órákkal a 20. század vége előtt. Aggodalmunk napról napra nő, látván az önpusztítás alább nem hagyó megnyilvánulásait.

Nem így képzeltük, terveztük el az idei húsvétot. Ám ami ez alkalommal nem sikerült, reméljük, hamarosan nyugodtabb körülmények között sor fog kerülni rá. Bízunk a helyzet minél előbbi megnyugtató rendezésében, akarunk hinni az értelmes, civilizált jövő ígéretében, a krisztusi tanításban: Krisztus feltámadott, halleluja! Szeretettel köszöntjük Önöket”

Az éjszaka sötétje

Este 11 óra körül kimenő vonalat kapok és elküldök néhány levelet. Aztán kinézek a teraszra. Már vagy 20 perce hallom a repülőgépek dübörgését. Az ég csillagos. Valahol a közelben egy bagoly huhog. A város a derengő holdfényben kísérteties látványt nyújt.

Az ezoterikus pszichológia szerint az a benyomás, amit a világról alkotunk, nem egyéb mint a mi kiárasztott érzéseink visszaverődése. Az éjszaka olyan, mint a visszhang: a lélek nyugalmát vagy riadalmát tükrözi vissza. Amikor úgy érezzük, hogy az egész világ reménytelenül fekete, az történik velünk is mint a tintahallal, mikor sötét festékanyagot fecskendez ki testéből maga körül, hogy eltűnjön üldözői szeme elől. Ez a ködfejlesztés nagyon jellemző azokra az emberekre, akiket állandóan valamilyen nagy fekete bánatóceán vesz körül. És csak gubbasztanak, várva, hogy hátha valaki egy csodalámpával megkeresi, és kivezeti a fényre őket. Minő tévedés! A fényt, ami után sóvárogunk, nem mások hozzák. Bennünk rejlik! Akinek a lelkében nincs belül napsütés, azon mások sem tudnak segíteni.

Újabb NATO-légicsapás Belgrádban

Csütörtökre virradóra találat érte Belgrád központi, sűrűn lakott negyedében a hadsereg parancsnokságának egyik épületét. A jelentések szerint a támadásnak nincs halálos áldozata. Légicsapások voltak több városban, Újvidéken, Nišben, Kragujevacon, Čačakon, Kraljevon, Ćupriján. A szerda esti-csütörtök hajnali támadás során 60 NATO gép szállt fel az olaszországi Aviano légitámaszpontról. A jelentések szerint az akcióban résztvettek az Adriára érkező Roosevelt repülőgép-hordozó gépei is. 

Lelőttek egy NATO gépet

Nagy robbanás hallatszott délelőtt Pristinában. A NATO korábban bejelentette, hogy a nap 24 órájában fogja támadni a jugoszláv katonai célpontokat. A NATO elismerte, hogy elveszítette egyik pilóta nélküli felderítő gépét Koszovó felett az éjszakai légicsapásokban. Az Észak-Atlanti Szövetség szóvivője ugyanakkor megerősítette, hogy valamennyi pilóta által vezetett repülőgépe visszatért a támaszpontokra. 

Milošević tárgyal Rugovával

Slobodan Milošević megegyezett Ibrahim Rugovával, a koszovói albánok mérésékelt vezetőjével abban, hogy kidolgoznak egy megállapodást, amely elősegíti a koszovói menekültek hazatérését és átmeneti kormány létrehozását a tartományban - mondta az orosz parlament alsóházának elnöke. Gennagyij Szeleznyov azután nyilatkozott a Ferihegyi repülőtéren, hogy Belgrádban tárgyalt Milošević elnökkel. 

Oroszország nem száll be a balkáni háborúba

Az orosz elnök megerősítette, hogy Moszkva a jövőben sem szállít fegyvereket Jugoszláviának és nem bonyolódik bele a balkáni konfliktusba. Borisz Jelcin Moszkvában beszélt erről, mielőtt Igor Szergejev védelmi miniszterrel tárgyalt. 

Feltételek Belgrádnak

Öt vezető nyugati állam külügyminiszterei tegnap közölték, hogy a jugoszláv és a szerbiai kormány által kihirdetett egyoldalú tűzszünet „nem képez elégséges alapot” ahhoz, hogy Koszovóban megvalósuljon az a cél, amelyet a nemzetközi közösség fogalmazott meg.

Az amerikai, brit, német, francia és az olasz külügyminiszter tegnap Bonnban kiadott közös közleményben hangsúlyozta: a JSZK javaslata nem ad választ öt kérdésre. Egyebek mellett arra, hogy a belgrádi hatóságok egyetértenek-e az összes harci cselekmény leállításával, ezenkívül egyetértenek-e a katonaság, a rendőrség és a félkatonai alakulatok visszavonásával, meg a külföldi békeerők telepítésével. 

Módosulhat a nemzetközi béketerv

A francia külügyminiszter, Hubert Védrine egy tegnapi rádiónyilatkozatában elmondta, hogy a koszovói válságban közvetítő hathatalmi összekötő csoport, a legfejlettebb ipari országokat és Oroszországot tömörítő G-8, valamint a NATO új tervezetet készül kidolgozni Koszovó autonómiájára vonatkozóan. Az új tervezet alapja is a rambouillet-i egyezségterv lenne, de a nyugati hatalmak nem zárkóznak el annak bizonyos módosításaitól. A várható változásokat azonban a francia diplomata nem részletezte.

Jugoszlávia nem fogadja el a külföldi csapatok jelenlétét

Jugoszlávia a meghirdetett tűzszünet ellenére sem fogadja el a területén külföldi csapatok jelenlétét - közölte kedden a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője. Nebojša Vujović az ABC tévétársaságnak kijelentette, hogy Belgrád ellenez minden olyan akciót, amely aláásná területi egységét és szuverenitását. 

A duma fegyverszállítást szorgalmaz

Az orosz törvényhozás alsóháza - gyakorlatilag megismételve a felsőház korábbi felhívását - tegnap orosz fegyverszállításokat szorgalmazott Jugoszlávia számára. Az állami duma nagy többséggel elfogadott, ajánlás jellegű határozatában arra szólította fel Borisz Jelcin orosz elnököt és a kormányt, hogy vizsgálja meg a fegyverek, harci technika és fegyveralkatrészek Jugoszláviába szállításának lehetőségeit, és „tegye meg a szükséges intézkedéseket”. 

Az Adriai-tengerre érkezett az orosz felderítő hajó

Az Adriai-tengerre érkezett a Liman nevű orosz felderítő hadihajó, amely a múlt héten futott ki az orosz katonai vezetés utasítására a Fekete tengeri Szevasztopolból.

Az elektronikus megfigyelő rendszerrel felszerelt Liman feladata az - írta a német DPA hírügynökség az orosz Interfaxra hivatkozva, -, hogy figyelemmel kísérje a NATO katonai akcióit Jugoszlávia felett és körül, s erről tájékoztassa Moszkvát. 

Tüntetés Moszkvában a NATO-akciók ellen

A Kreml közelében többezer ember tüntetett a NATO légicsapásai ellen, a koszovói válság békés megoldását szorgalmazva. A megmozdulást Jurij Luzskov moszkvai polgármester választási moz-galma, az Otyecsesztvo szervezte. A Gennagyij Zjuganov vezette kommunisták az utolsó pillanatban lemondták a részvételüket, noha előzőleg megállapodást kötöttek a közös fellépésről. A tüntetésen részt vettek a Moszkvában dolgozó jugoszláv polgárok is. 

 Rendkívüli segély a menekülteket befogadó államoknak

Az Európai Unió összesen 250 millió euró (270 millió dollár) rendkívüli segéllyel támogatja a koszovói menekültválság keze-lését - jelentette be Brüsszelben az EU végrehajtó szervének két felelőse.

Emma Bonino és Hans van den Broek főbiztosok elmondták, hogy a 250 millió euróból 150 millió természetbeni juttatások révén közvetlenül a menekültekhez jut majd, míg 100 milliót a környező országok kapnak, elsősorban Albánia, Macedónia és Crna Gora. A támogatásának az a célja, hogy ne engedjék megingatni az említett államok stabilitását. 

Az orosz elnök üzenete

Borisz Jelcin tegnap arra szólította fel a fejlett ipari államok (G-7) vezetőit, hogy ne vessék el „látatlanban” a jugoszláv kezdeményezéseket, hanem a javaslatokra előítéletektől mentes választ adva a rendezés feladatát a katonák kezéből a politikusokéba adják át. A Kreml sajtószolgálatának jelentése szerint az orosz elnök üzenetében arra figyelmeztetett, hogy napról napra tragikusabbá és fenyegetőbbé válik a jugoszláv helyzet, a menekültek problémája pedig katasztrófává terebélyesedett. 

Reggel megpróbáltam megnézni a 7 órás híreket, de a kábel-tévé nem sugározta.

Nyolc körül A. L. érdeklődött telefonon Budapestről, hogy milyen változások vannak. Egyike azoknak, aki rendszeresen hív, és első kézből próbál meg tájékozódni a helyzet alakulásáról. Már több mint tíz évvel ezelőtt átfogó tanulmányt írt a vajdasági magyarságról. Tudtommal sem itt, sem odaát nem jutalmazták különösebben a fáradozását. A magyar pártok egyikének a kongresszusára sem kapott még meghívót, beleértve a valamikori egységes VMDK-t is. Bánt ez a figyelmetlenség, hiszen nagyon kevés szakember foglalkozik a vajdasági magyarsággal.

 A tájékoztatás egyébként kölcsönös: én a háború itteni, ő meg az ottani vonatkozásait összegezi pár szóban.

Kasza kijelentésével kapcsolatban az a véleménye, hogy Magyarország helyzete egészen más, mint Görög-országé: nem tudta volna magát olyan mértékben távol tartani a konfliktustól, amennyire tette ezt a hagyományosan szerbbarát ország. Annak a meglátásának örülök, hogy az 1992-es autonómia-tervezetet tartja a majdani tárgyalásokon a kívánatos rendezési alapnak. Megígéri, hogy ennek érdekében lobbizni fog.

Levél az MVSZ elnökségéhez

Fél 12 körül Dobos László hívott a Magyarok Világszövetségéből. Nem annyira az országban uralkodó állapotok iránt, mint inkább személyes hogylétünk felől érdeklődött. Aztán a véleményemet kérte: legyen, ne legyen közlemény, és a helyzettel kapcsolatban mit és hogyan terjesszen a küldöttgyűlés elé?

– Ez idő tájt semmiféle közleménnyel sem tudtok javítani helyzetünkön, ártani viszont igen, ezért a magam részéről azt javasolom, hogy nem kell feleslegesen nyilatkozni – mondtam neki. Kategorikus válaszom talán nem volt épp kedvére való, de elfogadta érveimet, azzal, hogy a küldöttgyűlés részvevői megkapják az MVSZ elnökségnek írott levelemet, amit tegnap este küldtem el e-mailen.

– „Tisztelt Elnök Úr! Kedves Barátaim! Most már egészen bizonyos, hogy az április 8-i küldöttgyűlésen, nem tudok részt venni. A katonaügyosztálytól nem kaptam kilépési engedélyt. Bizonyára értesültetek arról, hogy a hadiállapot bevezetése miatt a katonaköteles férfiak csak a minisztérium javaslatára kiadott külön engedéllyel utazhatnak külföldre. Kilépési engedélyt kivételes esetben - ha azt „honvédelmi érdekek vagy más igazolt okok” megkövetelik - a Jugoszláv Katonaság vezérkarának illetékes szerve ad ki, amire tudomásom szerint itt a községben még nem volt precedens. Gyakorlatilag tehát - a 18 és 60 év közötti férfiak - mindannyian foglyok vagyunk.

Persze ez idő tájt korántsem csak a külföldi utazás hiánya jelenti számunkra az egyetlen problémát... Az elhúzódó bombázások kezdik megviselni az emberek idegeit, akik alig tudnak úrrá lenni félelmükön.

Hallgatjuk a híreket, amelyek mind kevésbé jutnak el hozzánk. A szerb tévéállomások többségét már lebombázták, a magyar tévé állomásokat pedig - köztük a Duna Tévét - a híradó idejére kikapcsolják.

Bár aggodalmunk napról-napra nő látván a pusztítást és önpusztítást magunk körül, mindenki nagyon bátran és nagyon fegyelmezetten viseli hátán ezt a kegyetlen ostorcsattogást.

Nagy türelemre és bölcsességre van most szükségünk, hogy átjussunk a túlsó partra. Amennyire lehet, ki kell maradnunk ebből a buliból. Nem kell pattogni és feleslegesen nyilatkozgatni. Inkább imádkozzatok értünk, majd mi szólunk, ha valamiben segítségre szorulunk.

Bízunk a helyzet mielőbbi megnyugtató rendeződésében, és egy értelmes, civilizált világ ígéretében. Köszönjük, hogy féltő szeretettel gondoltok ránk, és sok sikert kívánunk a Világszövetség Küldöttgyűlésének munkájához.”

Iskolák mint kaszárnyák

Sokáig nem ment a fejembe, miért kellett a gyereket március végén kicsapni az iskolából? Ha „az ország munkával és termeléssel védekezik, s mindenkinek saját munkahelyén kell megadnia hozzájárulását az ország védelméhez”, ahogyan ez a szerb kormány közleményében áll, akkor vajon miért zárták be kapuikat az iskolák? Miért kaptak a „hadiállapot megszüntetéséig” szabadságot a diákok?

A hivatalos indoklás az, hogy az ártatlan gyermekek életét kívánják megvédeni a NATO brutalitásától, amely belgrádi állítások szerint elsősorban civil létesítményeket bombáz. Ennek egyik bizonyítéka, mondják, hogy a NATO harci gépei már vagy 200 iskolát lebombáztak.

Nincs emberfia, aki bevenné ezt a maszlagot, hiszen mindenki tudja, hogy a NATO katonai létesítményeket és stratégiai célokat bombáz. Aztán ma leesett a tantusz. Ha az iskolákra bombák hullanak, az csak azzal magyarázható, hogy a kaszárnyákból átvezényelték a katonaságot az iskolákba. Nem beszélve az oda rejtett haditechnikáról.

Aztán az egyik ismerősöm, akit behívtak tartalékosnak megnyugtat, csakugyan így van. Az iskolákban vannak elszállásolva, és hogy „túljárjanak a NATO eszén”, a különböző egységek naponta helyet cserélnek egymással.

A gyerekek persze felhőtlenül boldogok. A szülők nem annyira. Amíg ők a munkahelyen vannak, a gyerekek az utcán csatangolnak. Az eredmény miatt nem kell aggódniuk, mivel a diákok „magas fokú hazafias öntudatról” tettek tanúbizonyságot (nem tiltakoztak a tanítás szüneteltetése miatt) mindenki megelégedésére szolgáló osztályzatot kap. Aki tehette, átíratta a gyerekét Magyarországra.

A hatodik csapás

Tegnap este, illetve ma hajnalban a hatodik csapást mérte a NATO légiereje Újvidékre. Ismét az olajfinomító volt a célpont. A Fruška gora térségét is bombázták. Az éjszaka újabb támadás érte Zombor környékét és a batajnicai repülőteret. A legsúlyosabb légicsapás azonban Nišre zúdult, az újság szerint 23 rakétát lőttek a városra. Ismét támadás érte a lučani vegyi üzemet, 11 rakéta találta el. Több hatalmas robbanás rázta meg Belgrádot. De a čačaki Sloboda gyár és Priština sem úszta meg az éjszakát. Priština belvárosában a postát érte találat.

Elképesztő napról-napra ilyen híreket olvasni az újságból, és közben az élet nem áll meg. Talán még elképesztőbb a belgrádi vezérkar konoksága.

– „Honvédelmünk minden rendelkezésére álló lehetőséget kihasznál ahhoz, hogy megvédje az államot és területét, amelyen már többször is legyőzte a többszörösen túlerőben levő hódítókat.” A „gonosztevők által hazánknak okozott veszteségek növekvése” nyomán még jobban „megszilárdul eltökéltségünk, hogy megvédjük jogainkat a szabadságra a független államban” - áll a katonai vezérkar közleményében.

Ijesztő az az elvakultság, amely olyasmit ad egyesek szájába, hogy a NATO „tehetetlen abban, hogy a távolból való gyáva gyilkoló technológiájával legyőzzön bennünket”.

Vajon hány tonna bombának kell még erre a szerencsétlen országra hullani, hány hidat, repülőteret, fegyvergyárat, üzemanyag-tárolót, laktanyát, hőerőművet, minisztériumi épületet, áramelosztót, ipari létesítményt kell még lebombázni ahhoz, hogy ez a vezérkar más belátásra jusson?

Időjárásjelentés

Este fél tizenegy körül Évi telefonált. Az iránt érdeklődőt, hogy mi újság, hogyan alakul a helyzet, mi várható? Nem szerettem volna, hogy valamelyik bűvös szó miatt megszakadjon a vonal, ezért virágnyelven válaszoltam.

– Előreláthatóan javulás várható, de gyors frontátvonulásra persze még nem lehet számítani. A rossz idő délebbre húzódott, Szerbia fölött beborult, Koszovóban ólmos eső hullik. Szórványosan Vajdaságban is várhatóak csapások, a Tisza mentén azonban a kilátások jók, vihar vagy jégverés nem-igen várható.

 – Ej Apu, a kilátásokat illetően egy hete is pontosan ezt mondtad – csattant fel a hangja. Aztán nevetve teszi hozzá: – Akár Aigner Szilárd időjárás-jelentését hallanám. Te még túl is teszel rajta.

Hogy kedvemben járjon, felsorolja, hogy ki mindenki érdeklődött irántam. Én meg közlöm vele, hogy holnap reggel meglátogatja az anyja, aminek nagyon megörül.

A feleségemmel minden nap sétálunk egy órát. Télen-nyáron teszünk egy kört a Tisza-part felé, vagy rossz idő esetén bent a városban. Ezen a szokásunkon a háború sem tudott változtatni. Ma már igazi tavaszi nap volt. A park tele van sokféle énekes madárral, amelyek gyönyörűen trilláznak.

Éjjel 11 órakor menetrendszerűen megérkeztek a repülőgépek. Dübörgésüket hallva kiálltam a teraszra. A légiriadó ezúttal is elmaradt, a békák viszont a Tisza-menti árterületen olyan hangosak kuruttyoltak, hogy ideáig hallatszott. A város alszik. Két fiatal ballag az utcán hazafelé.

Két lelőtt NATO-vadászgép

Az éjjel ismét bombázták Belgrádot. Találat ért egy katonai és egy polgári repülőteret. Orosz hírügynökségi források szerint a szerb légvédelem válaszolt a támadásra és lelőtte a NATO két vadászgépét. A NATO szóvivője elismerte, hogy az elmúlt két nap támadásai civil áldozatokat is követeltek. 

Újabb koszovói menekültek

 Másfélezer koszovói menekült át hajnalban Jugoszláviából Albániába, miután a szerbek váratlanul megnyitották a morinai határátkelőt. Olasz hírügynökségi jelentés szerint a szerbek ágyúkat és harckocsikat vezényeltek a határállomás közelébe.

Jelcin egy új világháború lehetőségétől tart

Borisz Jelcin orosz elnök azt kérte a nyugati országoktól, hogy ne kényszerítsék Moszkvát katonai akcióra, mert biztos, hogy az európai háborút, de akár világháborút is jelentene. A válság megoldására amerikai-orosz külügyminiszteri találkozó lesz Oslóban a jövő kedden Koszovó ügyében. 

Tárgyalások Rugovával

A Tanjug hírügynökség szerint a szerbek ismét tárgyaltak Rugovával. A jugoszláv és a szerb miniszterelnök-helyettes állítólag Prištinában folytatott megbeszélést Rugovával arról, hogyan lehetne véget vetni a koszovói válságnak. A tárgyalás hírét független források nem erősítették meg. 

A tegnap esti bombázások

A NATO repülői az este eltalálták a jugoszláv állami televízió egyik koszovói átjátszó állomását, Prištinától északra. Eddig ezzel biztosították az állami tévéadások közvetítését a tartomány egész területén. Az Észak-Atlanti Szövetség légiereje mára virradóra Belgrád külső kerületeire mért csapást. Több robbanás hallatszott a batajnicai és a surčini repülőtér felől. 

Harcok az albán határon

Kiújultak a harcok a szerb erők és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg között a koszovói-albán határon. A délelőtti összecsapásokról az összeurópai biztonsági szervezet tiranai szóvivője számolt be. Múlt hét végén a jugoszláv kormány bejelentette, hogy az ortodox húsvét idején nem fogja támadni a koszovói fegyvereseket. 

Délelőtti újabb légicsapások

Jugoszláv források szerint a NATO délelőtt légicsapásokat hajtott végre a koszovói célpontok ellen. A Tanjug arról számolt be, hogy a NATO gépei a Koszovó Polje-i vasútállomást bombázták, találat ért egy raktárat, három robbanás hallatszott Prištinában, és rakéták csapódtak be egy kolostor környékén is. 

Solana pontosítja a román nyilatkozatot

A NATO-főtitkára szerint a jugoszláv elnöktől függ, hogy lesz-e fegyverszünet, leállítják-e a Jugoszlávia elleni légicsapásokat. Javier Solana ezt hangoztatta, amikor tegnap este telefonon tárgyalt a román államfővel, aki azt javasolta, hogy az ortodox húsvét idejére hirdessen tűzszünetet az Észak-Atlanti Szövetség. 

150 jugoszláv célpontot ért találat

A NATO Jugoszlávia elleni légicsapásai lerombolták a nem mozgó célpontok felét, további 40 százalékát pedig erősen megrongálták - jelentette ki Klaus Naumann, a szövetség katonai tanácsának német elnöke. A NATO szóvivője arról számolt be, hogy a légicsapások kezdete óta mintegy 150 célpontot ért találat. Mára virradóra a rossz időjárás miatt négy támadási hullámból hármat el kellett halasztani, ugyanakkor amerikai és brit hajókról több manőverező robotrepülőt lőttek ki szerb célpontokra. Találat érte a prištinai távközlési és rádióközpontot, az egyik szerb hadiszállást és egy fegyverraktárt. 

Nem ért célt a ciprusi elnök küldetése

A ciprusi elnöknek nem sikerült kiszabadítania a jugoszláv fogságból a három fogva tartott amerikai katonát. Milošević az egyre súlyosbodó légicsapások miatt nem engedte szabadon a katonákat. 

Blair: nem kizárt a szárazföldi csapatok bevetése

A brit kormányfő elégedett a NATO-légicsapások eredményével, ugyanakkor nem zárta ki, hogy szárazföldi erőket küldenek Jugoszláviába. Tony Blair erről akkor beszélt, amikor José Maria Aznar spanyol kormányfővel tárgyalt. Azt mondta, hogy még akkor is tanulmányoznak minden lehetőséget, ha a szárazföldi beavatkozás alapvető nehézségeket vet fel. 

Száznegyvenezer menekült Macedóniában

Macedóniában jelenleg 140 ezer koszovói menekült tartózkodik - jelentette be tegnap Szkopjéban Pavle Trajanov macedón belügyminiszter.

Elmondta, hogy eddig bizonyíthatóan 120 ezer menekült érkezett, és mintegy 30 ezer lehet azoknak a száma, akikről nincsenek hivatalos adatok. Megerősítette, hogy a menekültek közül 10 ezret már átszállítottak Albániába. Beszámolt arról, hogy csütörtökre virradóra mintegy 2 ezer új menekült érkezett Koszovóból Macedóniába. 

Koszovóban nyugalom van?

A jugoszláv kormány tegnapi ülésén leszögezte, hogy a szerb kormánnyal kiadott közös közlemény alapján a biztonsági erők Koszovóban beszüntették a terroristaellenes offenzívát, így a déli tartományban nyugalom uralkodik. „Ennek alapján, valamint Slobodan Milošević szövetségi elnök és Ibrahim Rugova koszovói albán vezető találkozójának nyomán beindult a Koszovóból kitelepült, többnyire albán lakosság visszatérésének folyamata. Egyes külföldi médiumok ennek ellenére továbbra is hamis képet próbálnak alkotni a humanitárius katasztrófáról” - áll a közleményben. 

Milošević fogadta Thürmer Gyulát

Slobodan Milošević, a JSZK elnöke tegnap fogadta Thürmer Gyulát, a magyarországi Munkáspárt elnökét. Thürmer elítélte a NATO Jugoszlávia elleni agresszióját, és Milošević elnöknek tolmácsolta pártja tagjainak támogatását és szolidaritását Jugoszlávia népe és vezetősége iránt - közlte a belgrádi média.

Az államelnök szerint „tragikus hiba” lenne, ha Magyarország megengedné, hogy a NATO Jugoszlávia elleni tervének eszközeként használja fel.

Milošević elnök kijelentette, hogy a JSZK-ban élő magyar nemzeti kisebbség a két országot összekötő híd, és kétségkívül a két szomszédos ország baráti viszonya fejlődésének a tényezője.

Reggel Évát kikísértem a buszhoz. Néhány utas álldogált az autóbuszállomáson, főként csencselő asszonyok. Férfi egy szál sem. Hazafelé ballagva máris magányosnak kezdtem érezni magam. Azon morfondíroztam, hogy mi a fenét keresek itt ebben a városban és ebben az országban? Aztán azon nyugtalankodtam, hogy a határon nem lesz-e valamilyen fennakadás. Három óra körül telefonált Éva, hogy szerencsésen megérkezett, az utazás során nem volt semmi probléma.

Rémhírek

A hírek cenzúrázása, a magyar tévéhíradók kikapcsolása meghozta eredményét. Az utcán megjelentek a rémhírek. Egyik ismerősöm újságolta, hogy tegnap éjjel Szabadkát bombázták, és hogy a Dunán már egyetlen híd sem áll. Hamar kiderült, hogy rémhírről van szó, amit mások is hallottak.

Aztán olyan hírek keltek szárnyra, hogy a Szerbiában harcoló katonai és rendőri alakulatok a koszovói albánok után a vajdasági magyarokat fogják elűzni otthonaikból. Utánanéztem a hírforrásnak. Az egyik távoli ismerőstől származott, aki - miért, miért nem -, állítólag lent járt Koszovóban. Az illető a magyarok körében arról ismeretes, hogy a Szerb Szocialista Párt tagja, a VMSZ jelöltjével szemben indult a legutóbbi választáson, de alul maradt. Jutalmul kinevezték igazgatónak. Korábban egy ideig „nagy magyar” volt, addig, amíg a VMDK segítségével ösztöndíjat szerzett gyerekeinek magyarországi tanulmányaikhoz. Azt megelőzően a Jugoszláv Kommunista Szövetség tagja volt. Tapasztalataim szerint ezek az örökösen helyezkedő, kétszínű, labilis személyek a legnagyobb rémhírterjesztők.

Támogatóink

Délelőtt S. F. telefonált Ausztráliából. A hangja tele volt aggodalommal. Azt mondta „mindenről értesülve vannak, mindkét fél részéről”, - már ami a jugoszláviai helyzetet illeti. Jelezte, hogy a Kosztolányi Diáksegélyezőnek és egy padéi kulturális egyesületnek küldtek támogatást. Nagyon szívükön viselik sorsunkat. Elsősorban nekik köszönhetően tudunk most Interneten tájékozódni a világban, ami a jelen esetben létfontosságú számunkra.

Rendeletek

Kedves ismerőseink áthívtak egy pálinkára. Hamarosan terítékre került minden rossz hír, tulajdonképpen ezeket akarták megbeszélni.

A legújabb rendeletek értelmében ezután a házkutatáshoz nem kell semmiféle engedély. Ha a közeg részéről felmerül a gyanú, hogy valaki a „JSZK államberendezése és biztonsága” ellen tevékenykedik, vagy a „Jugoszláv Katonaság elleni és a JSZK büntetőtörvényben meghatározott bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható”, netán vétett az „emberiesség és a nemzetközi jog” ellen, midenféle bírósági meghagyás nélkül bárhol megmotozható, és házkutatás végezhető nála. Az eljáráshoz az érintett személy beleegyezésére nincs szükség, a házkutatás távollétében is elvégezhető.

Ha belegondolunk, bizony ez eléggé hajmeresztő. Ezek az intézkedések a sztálinizmus legsötétebb időszakát idézik. A rezsim a diktatúrák legsötétebb arcát öltötte fel, hogy félelemkeltéssel, rémuralommal, a helyzet ura tudjon maradni.

A háziasszony hüledezésére azonban hangosan csak annyit mondok:

 – Eddig is azt tettek, amit akartak.

A polgárok megfélemlítéséhez hozzátartozik az is, hogy a vizsgálati fogságot ezután a rendőrség rendeli el, s az előzetes letartóztatásban levő személy 30 napig vizsgálati fogságban tartható, ami további öt hónappal meghosszabbítható. A vádlottnak joga van a vádirat átvételétől számítva 24 órán belül fellebbeznie, de ennek semmi értelme, ugyanis a fellebbezés nem befolyásolja a főtárgyalás levezetésére megszabott határidőt. Ez magyarán azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás a bíróság kezéből a rendőrség kezébe került át, s mindenkit, aki pisszenni mer, börtönbe fognak dugni.

A szövetségi kormány a múlt vasárnapi ülésén a munkaviszonyról szóló törvényre vonatkozóan is rendeletet hozott, melynek értelmében minden foglalkoztatott köteles elvégezni a rábízott feladatot. Ha a rábízott munkát nem végzi el, vagy pedig - és itt van a kutya elásva! - megindokolatlanul nem jelenik meg a munkahelyén, egyszerűen megszűnik a munkaviszonya.

Vége van tehát a bujkálásnak. Annál is inkább, mivel a rendelet értelmében háborús állapot idején a 14 évesnél idősebb személyek részére kötelező az azonnal, de legkésőbb 24 órán belüli be- és kijelentkezést, a tartózkodási hely- valamint lakcím változások bejelentése.

A rendelet értelmében 30 napos börtönbüntetéssel sújtható az a személy, aki nem jelenti be vagy ki az állandó tartózkodási helyét, vagy lakcímének megváltozását vagy a be- és kijelentkezéskor hamis adatokat használ.

Vége van a rendezvényeken való pusmogásnak, a „rendszer elleni szervezkedésnek és áskálódásnak” is. A rendelet értelmében ezután nyilvános összejövetelt kizárólag csak az illetékes állami szerv előzetes jóváhagyása alapján lehet tartani, függetlenül az összejövetel jellegétől, és attól, hogy zárt helyiségben vagy szabad ég alatt tartják-e. Azt a jogi személyt, amely nyilvános összejövetelt hív össze vagy tart meg 200 ezer dináros pénzbírsággal büntetik. (Figyelem, ez ma nagyon nagy pénz!) Ugyanezért a szabálysértésért a felelős személyt vagy magánszemélyt 10 ezer dináros pénzbírsággal vagy 60 napig terjedő börtönbüntetéssel sújtják.

Nincs tehát több tanácskozás, összejövetel, civil diskurzus. Az ország vezetősége szemernyit sem bízik a saját állampolgáraiban. Mindent vasmarokkal próbál kézben tartani és ellenőrizni. Nyilvános összejövetelt csak az állami szervek hívhatnak össze.

A szerbiai belügyminisztérium ugyanakkor kijelölhet olyan területeket és helyeket, ahol a polgárok csak külön engedéllyel járhatnak, tartózkodhatnak vagy lakhatnak.

Nem sok jót sejtet az rendelet sem, amelynek értelmében újabban 14 éves kortól személyazonossági igazolványt kell készíteni, és hogy a rendőrségi egységek keretében alkalmazni lehet a 16. életévüket betöltött tanulókat.

A rendelet értelmében, „amikor az ország védelme és biztonságának érdekei szükségessé teszik”, a meghatalmazott személy felnyithat leveleket vagy más küldeményeket, ha alapos a gyanú, hogy bűncselekményről van szó. Bűncselekménynek számít a „nemzeti, vallási vagy faji türelmetlenség kinyilvánítása, az állami szervek katonai, politikai és gazdasági intézkedései elleni vélemény kinyilvánítása, amivel gyengíthetik az ország védelmének egységét”.

Ebbe aztán a tapson kívül minden belefér. Mivel a hallgatás, az állami rendezvényektől való távolmaradás is véleménynyilvánításnak számít, a munkakönyvével játszik az, aki a nagygyűléseken nem vesz részt, vagy rossz képet vág az egészhez.

Ezek az intézkedések magukért beszélnek. Céljuk egyrészt a polgári lakosság megfélemlítése, másrészt a hétpróbás gazemberek mindenben szabad kezet biztosítottak maguknak. Ezek a rendelkezések, bár a háborús helyzettel vannak indokolva, valójában a kommunista diktatúra lényegéből fakadnak. Ilyen már volt a történelemben.

Vendéglátóim szemmel láthatóan meg vannak rettenve, és ki vannak borulva. Mivel az ördög sosem alszik, véleményemet megtartom magamnak, és megismétlem azt, amit az imént mondtam:

– Alapjában véve eddig is így volt minden: a gyűléseket be kellett jelenteni, a leveleket felbontották, akit akartak börtönbe zártak. Legfeljebb a menekültek be-és kijelentkezését nem vették olyan szigorúan.

A férfi mérgesen káromkodik. És ezzel számos pontjában megszegte máris a rendelkezést, különösen azokat a passzusokat, amelyek a „türelmetlenség kinyilvánítására”, és „az állami szervek intézkedései elleni véleménynyilvánítás tilalmára” vonatkoznak.

Tekintettel arra, hogy vendéglátóm párthovatartozása alapján a „hatalom emberének” számít, a rendszer oszlopos tagja, eperohamát látva egy kicsit megkönnyebbülök: az a gyanúm, hogy gondok lesznek ezeknek a rendeleteknek a betartásával.

A pálinka végül elmaradt.

A belgrádi tévé híreiben az első helyen szerepelt Thürmer Gyula jugoszláviai látogatása. A Munkáspárt elnökét Slobodan Milošević is fogadta. Thürmer a belgrádi látogatásával látszólag borsot tört az Orbán-kormány orra alá, valójában a szerbek szemében ellensúlyozta Magyarország NATO-barát politikáját. A vajdasági magyarság szempontjából nem volt rossz húzás, jóllehet azt hallottam, hogy a Munkáspárt elnökét odahaza azzal vádolják, hogy látogatásával „veszélybe sodorta” a vajdasági magyarságot. Itt viszont a meleg baráti fogadtatás kapcsán az a kósza hír kelt szárnyra, hogy bizonyos pénzügyi tranzakciók is szóba kerültek.

400 bevetés az éjszaka

Az amerikai védelmi minisztérium adatai szerint az éjszaka legalább 400 bevetést hajtottak végre jugoszláviai célpontok ellen a NATO harci gépei. Nemcsak épületeket, hanem katonai járműveket, lőszerraktárakat, kisebb célpontokat is lőttek. Találat ért egy üzemanyag-raktárt Belgrád közelében. Becslések szerint a jugoszláv üzemanyagkészletek 20 százaléka megsemmisült az elmúlt két hétben. A NATO gépei bombázták a kragujevaci Zastava-gyárat is. 

Washington hiteleket ajánl Moszkvának

Washington felkérte Moszkvát, hogy közvetítsen a koszovói válság megoldásában. Al Gore arra kérte Primakovot, hogy gyakoroljon nyomást Miloševićre a tárgyalások felújítása érdekében. Mindez elősegíthetné a válság rendezését, és enyhítené az orosz-amerikai kapcsolatokban támadt feszültséget. A Kreml hitelekre is számíthat - írja az Izvesztyija. Az orosz pénzügyminiszter szerint legalább 7 és fél milliárd dollár hitelt várnak a Nyugattól adósságaik törlesztésére. 

A szerb lakosság védi a hidakat

Jugoszlávia-szerte élőláncot alkotva védelmezik az emberek a még épen maradt hidakat. Belgrádban a Száván átívelő hidat kétezer ember védte, köztük Momir Bulatović miniszterelnök és Vojislav Šešelj miniszterelnök-helyettes. Az összegyűltek egymás kezét fogva hazafias dalokat énekeltek. Szintén ezrek védték testükkel az újvidéki és a pancsovai hidat is. Arról nem szólnak a jelentések, hogy a kragujevaci Zastava gyárat, amelyet az éjjel földig romboltak, ezúttal védték-e a munkások, miként azt korábban ígérték. 

Blair szerint Koszovó el fog szakadni

A brit kormányfő szerint a Koszovóban zajló etnikai tisztogatások után egyre kisebb az esély, hogy a dél-szerbiai tartomány Belgrád ellenőrzése alatt maradjon. Toni Blair erre a BBC-nek adott interjújában figyelmeztette Milošević jugoszláv elnököt. Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár-külügyminiszter szerint Jugoszlávia határainak a fenntartása mellett, de nemzetközi protektorátus alá kell helyezni a tartományt. 

Megtelt menekülttáborok

Már csak néhány ezer szabad hely van a macedóniai menekülttáborokban, ahová egy nap alatt összesen ötszáz tonnányi segély érkezett. Albániába olyan sok adomány jött a koszovói menekülteknek, hogy az ország legnagyobb repülőtere nem tudta fogadni a gépeket. Az albán televízió arról beszélt, hogy a koszovói hegyekbe menekült albánok tízezreit fenyegeti éhínség. 

 Egész napos harcok a jugoszláv-albán határon

Tegnap este is folytatódtak az összecsapások a jugoszláv-albán határon. Az Európai Szervezet megfigyelői szerint egy éve, mióta ők ott vannak, ez az első eset, hogy egész napos harcok voltak a határon. Heves harcok folynak a tartomány közepén is, két nagyváros, Mitrovica és Podujevó környékén, ahol mintegy 70 ezer menekült van körbezárva. Közben a prištinai független egyetemi szervezet fölszólította tagjait, hogy minél többen álljanak be katonának a Felszabadítási Hadseregbe. A szerbek is toboroznak, a jugoszláv államfő ma orosz tábornokokat és kozák vezetőket, atamánokat fogadott. 

Cáfolat az orosz ellenlépésekről

A Kreml cáfolta a duma elnökének bejelentését, miszerint Borisz Jelcin parancsot adott volna arra, hogy az orosz atomrakétákat irányítsák a Jugoszlávia elleni támadásban részt vevő NATO-országokra. Szeleznyov nyilatkozata nagy vihart kavart, annak nyomán a brit külügyminiszter azonnali felvilágosítást kért az orosz kormánytól. Az orosz állami televízió szerint Jelcin elnök azt mondta: nem hagyja belerángatni Oroszországot a háborúba, de a szárazföldi hadműveletek új helyzetet teremtenének. Az pedig nemcsak európai, hanem világháborúhoz is vezethet. 

Albright - Ivanov találkozó

James Rubin, az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken bejelentette: Madeleine Albright amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter kedden Oslóban megbeszélést folytat egyebek közt Koszovó kérdéséről.

A szóvivő elismerte: az oroszok mélységesen nem értenek egyet azzal, hogy a NATO erőt alkalmaz Jugoszláviával szemben. Másfelől azonban - tette hozzá - az Egyesült Államok és Oroszország egyaránt részt vállalt abban a folyamatban (a nemzetközi összekötő csoport munkájában), amely a diplomáciai rendezést célozta meg. 

Az ENSZ-főtitkár üzenete Belgrádnak

Kofi Annan sürgette a jugoszláv vezetést, egyezzen bele, hogy nemzetközi katonai erőt vezényeljenek Koszovóba a visszatérő menekültek védelmére, valamint annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség ellenőrizhesse: Belgrád betartja-e ígéreteit. 

Reggel nyolckor Éva telefonált Budapestről. Elszállásolta magát a hotelban. A Világszövetségben egyébként a szokásos cirkusz van. Megint le akarják váltani Csoóri Sándort. Elkeserítő állapotokról számolt be.

Magyar nyilatkozatok

A Magyar Szó - A vajdasági magyarok nincsenek veszélyben címen - közli Martonyi János magyar külügyminiszter nyilatkozatát: – „Magyarország többször hangsúlyozta a jugoszláv vezetés felé, hogy elvárja: tartsa távol a konfliktust a vajdasági magyaroktól”.

Az újság szerint hasonló értelemben nyilatkozott Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára az egyik budapesti fórumon. –„A vajdasági magyarok maximálisan számíthatnak Magyarország odafigyelésére és támogatására” - mondotta. Megítélése szerint a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú a józan ítélőképesség megőrzése Vajdaságban. Ez - mint mondta - a magyar közösség megmaradásának a záloga lehet. Majd annak a reményének adott hangot, hogy a vajdasági magyarság ezt a konfliktust túl fogja élni.

Orbán Viktor, magyar miniszterelnök kijelentése a fenti nyilatkozatoknál borúlátóbb: – „Magyarországnak fel kell készülnie azoknak a menekülteknek a befogadására, akik megindulhatnának Jugoszlávia északi részéből”, mondotta. Véleménye szerint az egykori Jugoszláviában „minden kisebbség előbb vagy utóbb konfliktusba kerül a szerbekkel”. Ennek ellenére a vajdasági magyarok el akarják kerülni ezt a konfliktust, de - mint hangsúlyozta - „ez nemcsak tőlük függ”.

A vajdasági magyarok hallgatják, olvassák, értelmezik és összevetik a különböző magyar nyilatkozatokat, és nem tudják, hogy ezek után megnyugodhatnak vagy még inkább féljenek.

Milyen játék folyik?

Ma pravoszláv nagyszombat van, amiről semmi sem árulkodik. Piaci nap van, szerbek, magyarok egyaránt nézelődnek, vásárolnak, semmi szokatlan nincs rajtuk.

Találkoztam egyik szerb kolleganőmmel, akivel korábban együtt dolgoztam egy pszichológiai kutatási programon. Kíváncsi voltam rá, hogyan látja ő a dolgokat, hiszen a szerbek politikai kérdésekben nagyon elfogultak, minden hivatalostól eltérő álláspontra érzékenyen reagálnak.

Legnagyobb meglepetésemre a kolleganő oldott volt, és minden feszélyezettség nélkül kifejtette véleményét a NATO-ról és a belgrádi politikáról. Szerinte a NATO abban tévedett, hogy nem bírta kivárni a változásokat, amelyek szükségszerűen bekövetkeztek volna a növekvő szegénység és elégedetlenség miatt. Példának okáért itt van ő, aki pszichológusként annyit sem keres, hogy abból ki tudná fizetni a lakás havi bérét, noha a háborús körülményekre aló tekintettel a tulajdonos 30%-kal olcsóbban számolja fel neki a lakbért. Ráadásul egyszerre csak a fizetés felét kapják kézhez, de azt is több hónapos késéssel.

Ezt a helyzetet igen megalázónak tartja, hiszen felelősségteljes munkát végez. Egyre azon töri a fejét, hogy otthagyja, nem dolgozik tovább, mert akkor legalább nem növeli az adósságát.

Nos, tehát szerinte várni kellett volna a bombázásokkal, mert a rezsim már megérett a változásra. Egyébként éppúgy tisztában van vele, mint én, hogy a NATO nem a szerbeket bombázza, nem tartja őket ellenségnek sem, csak a rezsimen és a politikán kíván változtatni. Aminek az a kockázata, hogy a rezsimet még jobban megszilárdítja, a térséget meg destabilizálja.

Meglepetten hallgattam, annyira nem érződött rajta az állami média befolyása. Itt van egy szerb, aki fesztelenül beszél ezekről a kérdésekről, és ráadásul pontosan úgy látja a helyzetet, ahogyan jómagam is. Olyannyira, hogy azon élcelődtünk, mi lenne, ha mi is élő lánccal védenénk a Barának nevezett helyi szennyvízcsatornán levő hidat a NATO-bombáktól.

Aztán szakmai kérdésekre terelődött a szó. Hajlamosnak mutatkozik arra, hogy írjunk egy közös tanulmányt a háborúval kapcsolatos manipulációról, összevetve a különböző stratégiákat, mint pszichológiai „játékokat”. Eldicsekszik vele, hogy most fejezett be egy kurzust, és a különböző szerepjátékokban otthon érzi magát.

– Remek – mondom – és ebben a helyzetben, amelyben vagyunk, vajon milyen játék folyik?

Elneveti magát, zavarba jön, aztán elismeri, hogy most megfogtam. Az lenne a dolgunk, hogy erre a kérdésre választ találjunk.

Cenzúra az Interneten

H. A. jelentkezett S. O. S. jelzéssel Svédországból. Nagyon nyugtalan, írja. – „Az Interneten olvastam, hogy a be- és kifutó drótposta-leveleket cenzúrázzák. Jó lenne, ha jelentkeznétek néhány sorral, mivel küldtem egy csomó levelet, s idegesít, hogy megkaptátok-e, vagy a nyakukra léptek? Maradok baráti üdvözlettel. A.”

Megnyugtattam, hogy a leveleit megkaptam, és szombat este válaszoltam rájuk. Ismét jelentkezett. Ezt a levelet ugyan megkapta, a korábbiakat azonban még mindig nem, küldjem el neki újra. Elküldtem. Nem kapta meg, ezért újra reklamált. Megint elküldtem, de ezúttal én nem kaptam választ. Kezd a drótposta egy kicsit az idegeimre menni. Idegesít, hogy a küldemények nem érnek mindig célba. Idegesít, hogy cenzúrázzák a leveleimet. Idegesít, hogy magyarországi kollegáknak csak munkaidőben lehet jelentkezni, holott nekem inkább a hét vége és az esti órák felelnek inkább meg, mert akkor kapok kimenő vonalat. Főként azonban az idegesít, hogy vannak személyek, akikkel egyáltalán nem tudok kapcsolatot teremteni.

Azt is különösnek tartom, hogy a telefax készülékünk egyik napról a másikra elnémult. Pontosabban, csak másolatokat hajlandó készíteni. Korábban is előfordult már. Egy hétig nem használtuk, telefonálás közben azonban üzengettünk a lehallgatóknak, hogy a készüléket használaton kívül helyeztük, mert rossz. Egy idő után magától megjavult.

De nemcsak bennünket idegesít, másokat is próbára tesz ez a helyzet. Az egyik ismerős lány elmondta, hogy az apja kikapcsolta az Internetet, nehogy a végén még valami bajuk származzon belőle. Attól félnek, hogy esetleg a hatóság „ellenséges tevékenységgel” vádolja meg őket, olyasmivel például, hogy a jugoszláviai helyzetet rossz színben feltüntető híreket böngésznek az Interneten.

 Ezek a jelek már arra utalnak, hogy a szigorú rendelkezések nyomán kezd a görcs beleállni az emberek szívébe. A kelleténél is elővigyázatosabbak, nehogy okot adjanak felelősségre vonásra.

Nem indulhat Macedóniából szárazföldi támadás

Macedónia nem egyezik bele, hogy a NATO az ország területéről indítson szárazföldi támadást Koszovóba. Kiro Gligorov elnök egy török napilapnak beszélt erről. Macedóniában jelenleg 12 ezer NATO katona állomásozik, de békefenntartói feladatokat látnak el. 

Brit és amerikai csapatok indulnak a térségbe

Újabb brit repülőgép-hordozót vezényeltek az Adriai-tenger térségébe, hogy támogassa a Jugoszlávia ellen fellépő NATO-erőket. A bejelentés előtt Tony Blair brit kormányfő telefonon egyeztetett Clinton elnökkel arról, miként lehetne intenzívebbé tenni az Észak-Atlanti Szövetség hadműveleteit. A 20 ezer tonnás Invicible hét harci gépet, tíz helikoptert és 1200 katonát szállít. Néhány órával korábban Washingtonban azt közölték, hogy további 82 amerikai repülőgépet telepítenek Európába. 

Szombat éjszaka újabb támadás

A légicsapások 18. éjszakáján sem maradt el a bombázás. Koszovóban a prištinai repülőteret és a város peremkerületében levő vasútállomást lőtték. A szerb televízió szerint családi házakat is lebombáztak, és civilek is megsebesültek. Nagy károkat okozott a légicsapás Pećen és Đakovicán, ahol katonai és polgári célpontokat egyaránt ért találat. 

Újabb menekültek Albániába

 Továbbra is a koszovói albánok ezrei igyekeznek átlépni a jugoszláv-albán határt. Az olasz hírügynökség jelentése szerint az éjszaka 2500-an érkeztek a morinai határátkelőhöz, ahol tegnap csaknem 2000 mentek át Albániába. A határnál mintegy három kilométeres sorban állnak a menekültek, és lassan halad előre a menekültek tömege. 

Vuk Drašković tárgyalna

Vuk Drašković jugoszláv miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy Belgrád kész mielőbb politikai megállapodást kötni Ibrahim Rugovával a koszovói albánok mérsékelt vezetőjével. A politikus egy francia lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy Jugoszlávia ahhoz is hajlandó hozzájárulni, hogy külföldi erők szavatolják az egyezség biztosítását. Mint kifejtette, Belgrád beleegyezne Koszovó demilitarizálásába, ha az nem vonatkozna a határon állomásozó egységekre, és megadná a legnagyobb autonómiát a koszovói albánoknak. Mindez azonban csak Szerbia keretein belül képzelhető el. 

Vannak eredmények

Így nyilatkozott Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök, aki Ivanov külügyminiszterrel és Szergejev véderőminiszter együtt több mint hatórás tárgyalást folytatott Slobodan Milošević jugoszláv elnökkel. Primakovék Belgrádból Bonnba utaztak, hogy találkozzanak Schröder kancellárral, az Európai Unió soros elnökével. 

A jugoszláv javaslatok nem elégségesek a koszovói válság megoldásához

Gerhard Schröder német kancellár Primakov orosz miniszterelnökkel folytatott egyórás tárgyalásai után kijelentette: a Primakov által közvetített jugoszláv javaslatok nem nyújtottak elégséges alapot a koszovói válság megoldásához. A NATO változatlan erővel folytatja a jugoszláv célpontok elleni légitámadásait - mondta Schröder újségírók előtt. 

Jelcin a NATO-ról

A jugoszláv válság újból bebizonyította annak megalapozottságát, hogy Oroszország következetesen elutasítja a NATO keleti irányú bővítését - hangsúlyozta Borisz Jelcin orosz elnök a szövetségi gyűléshez intézett éves üzenetében. 

Újabb rendelet

Életbe lépett a jugoszláv kormány rendelete a hadiállapot ideje alatti áruforgalom szabályozásáról. 

Dallal és tánccal a háború ellen

Belgrádban megtartották a „Pesma nas održala” elnevezésű koncertsorozat harmadik rendezvényét. Újvidéken a Szabadság téren óriási tömeg tiltakozott a NATO-agresszió ellen. 

A hírműsorok cenzúrája Vajdaságban

Vajdaság több községében a kábeltévék levették a műsorról a Duna Televízió, a TV2 és más magyar televízióadók műsorát. 

Senki sem ismeri a menekültek pontos számát

A koszovói menekültek humanitárius katasztrófájával kapcsolatban a káosz a legnagyobb gond, és az, hogy teljes mértékben hiányoznak a megbízható információk, jelentette ki tegnap reggel Jiri Dienstbier, az ENSZ emberi jogi különmegbízottja azt követően, hogy kétnapos látogatást tett Macedóniában.

A cseh diplomatát Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa küldte a Balkánra, hogy adatokat gyűjtsön a menekültekről és az emberi jogok megsértéséről. A menekültek számát illetően a 600 ezres szám, amit a világszervezet tett közzé, mindössze egy becslés, amely több tízezerrel lehet több és kevesebb is, vélte Dienstbier. 

A honi magyar média

Forgatom a vajdasági magyar sajtót. Amióta Keszég Karcsi váratlan halálával a Napló megszűnt, tulajdonképpen nincs ellenzéki magyar újság. Nincsen olyan fórum, amely helyet adna esszéknek, tanulmányoknak, helyzetelemző írásoknak, politikai publicisztikának, amelyben hangot kapnának a kialakult helyzettel kapcsolatos vélemények, ellenvélemények vagy fenntartások. A szűk terjedelemben megjelenő magyar nyelvű lapok a barométer pontosságával jelzik a politikai kurzus változásait. Pontosan jelzik, milyen szelek fújdogálnak, olykor azonban a sorok között, burkoltan hangot adnak fenntartásaiknak is. Nincsenek könnyű helyzetben az újságírók, hiszen a Magyar Szó kellő támogatás hiányában a lét peremén van, az egy-két hetilapunk pedig igyekszik „semleges” maradni.

A kreatív szellemi élet hiánya részben azzal magyarázható, hogy óriási politikai nyomás nehezedik a sajtóra, ennél is nagyobb baj, hogy hiányzik az értelmiségnek az a rétege, amelyik a rendszer ellenzékének számítana. Ami régebben is hiányzott, s nem áll szoros összefüggésben azzal, hogy az elmúlt években önként vagy kényszer hatására sokan elhagyták az országot.

Annál markánsabban van jelen a baloldali orientáltság, amely mind a mai napig meghatározó szerepet játszik a médiában és a politikában. A bombázás során ezen a téren annyi változás történt, hogy éledezni kezdtek az egykori politikai káderek, akik számára a nagyszerb álom bombázása egyfajta önigazolást jelent, amiért kiszorultak a politikai életből. Ezek a Jugó-nosztalgiás hangok azonban már nem nagyon tudják megzavarni a vajdasági magyarság fejét. A honi magyar média ezt-azt átvett a szerb háborús propaganda frazeológiájából, de korántsem üti meg azt az alpári hangot a NATO-val szemben, amit a szerb sajtó. Bár értékelhető ellenzéki állásfoglalás a magyar sajtó részéről nem érzékelhető, az sem állítható, hogy a hatalom kiszolgálására törekedne. Ellenkezőleg, a sorok között, burkoltan, inkább a rezsimmel szembeni elutasító magatartás a jellemző. Ennek érzékeléséhez azonban eléggé vájt fülűnek kell lenni.

A tervgazdaságtól a hadigazdaságig

Az újság szerint nem tudni, hogy meddig tarthat a jelenlegi állapot, és lehet, hogy még nehezebb napok várnak ránk. Ez utóbbit biztosra vehetjük, hiszen még ha a légitámadások közvetlenül nem is okoznak nagyobb kárt a termelővállalatokban, a gazdaság romokban hever évek óta. Tartani kell attól, hogy az életszínvonal hamarosan drasztikusan romlik.

A kormány és a jegybank legújabb intézkedéseit magyarázva dr. Dragoslav Avramović azt mondja, hogy most hadigazdaság folyik. Ami - ha jól értem Avramović úr fejtegetéseit - azt jelenti, hogy a kormány rendelkezik a készletek elosztásával, ameddig az tart. Aztán a háborút vagy pénznyomtatással finanszírozzák tovább, amivel visszatérnénk az 1993-ban tapasztalt hiperinflációhoz, vagy bevezetik a dinárt helyettesítő jegyeket.

A dinár funkcióját a háborús veszteségek mellett az is nehezíti, hogy egyre távolodik egymástól a márka hivatalos és feketepiaci árfolyama. (Ma például a bankok 6 dinárért vásárolják a márkát, a feketepiacon pedig 10 dinárt adnak érte).

Dr. Avramović szerint ilyen intézkedéscsomaggal más országok is éltek már nehéz időszakokban, csakhogy volt szilárd valutájuk és a polgárok a pénzükkel takarékoskodtak. Itt meg most árufelhalmozás folyik. Okkal és joggal, hiszen ha a kormány áttér a gazdasági folyamatok teljes ellenőrzésére, lényegtelen lesz, kinek mennyi pénze van, az egyetlen fizetőeszköz a jegy lesz.

Az ország a katasztrófa felé sodródik, és a küszöbönálló szegénység és sorban állás sokkal súlyosabban érinti majd a lakosságot, mint a bombázások. Ez a nyomor robbanáshoz vezethet a lebombázott országban. Mindenesetre vettem egy zacskó mosóport.

Éva délután háromkor telefonált. Kiköltözött a hotelból. A Világszövetség közgyűlésén Csoóri Sándort végül is meggyőző többséggel újraválasztották. A haragosok megbékéltek, egy hónapon belül azonban új közgyűlést kell összehívni, mert a küldöttek elszállingóztak, és nem került sor a költségvetés elfogadására. Nem került sor a stratégiai bizottság javaslatának a megtárgyalására sem, amellyel pedig kísérletet szerettünk volna tenni a Világszövetség átszervezésére.

Felelős-e a nép?

Egy népet nem lehet felelősségre vonni, hanem csak egy politikai rendszert vagy egy vezető politikust - nyilatkozta Göncz Árpád egy sajtóértekezleten a koszovói válsággal kapcsolatban.

Ez így nagyon szépen hangzik, de mi van akkor, ha a nép történetesen azonosságot vállal egy népirtó hatalommal, ha a szerb tömegek kitartanak Milošević mellett és szabad kezet adnak neki Koszovóban? Mint ahogyan a nép kitartott mellette és szabad kezet adott neki a horvátországi és boszniai háborúban is. Lehetséges-e egy véreskezű hatalmi garnitúrát többször újraválasztani, anélkül, hogy a választópolgárokat bárminemű felelősség terhelné azok viselkedéséért? Nyilvánvaló, hogy felelősség terheli a népet és ezt a felelősséget nem lehet kizárólag a politikusok s még kevésbé lehet egy ember nyakába varrni.

A népet azért sem lehet a felelősség terhe alól felmenteni, mert hiszen a helyzet megoldásának a kulcsa nem Milošević, hanem a szerb tömegek kezében van. Nem lehet nem figyelembe venni azt, hogy a főváros népe, de az ország népe is (ez idő tájt legalábbis) a rezsim mellett áll, megvetéssel és gúnyolódással fogadja a bombázást. A Szerbia-szerte szervezett népi koncertek félreérthetetlenül elárulják, hogy a szerb tömegek nem hajlandóak szembenézni sem azzal a veszéllyel, amit a NATO-bombázás jelent, sem pedig azokkal a kegyetlenségekkel, melyeket az általuk választott hatalom a nevükben elkövet. A szerb nép nem hajlandó tudomásul venni a másokkal szemben elkövetett szörnyű bűnöket és a világ közvéleményének haragját.

A nyugati közvélemény szerint a NATO légicsapásai nem érték el a várt eredményt. Ha a bombázástól Milošević térdre kényszerítését várták, Koszovó feladását és Jugoszlávia kapitulációját, akkor tévedtek. Nem jól mérték fel a szerb tömegek viselkedését. A csalódás, a kudarc miatt a nyugati közvélemény egy része szárazföldi csapatok bevetését sürgeti. Ez azonban még inkább megerősítené Milošević pozícióját, hiszen immár formálisan is „idegen csizmák” taposnák Szerbia földjét.

Egyre inkább meggyőződésem, hogy a háború új és megválaszolatlan kérdései pszichológiai természetűek. Mindegyre ez jár az eszemben, miközben a néptelen utcákat járva megpróbálom kiszellőztetni a fejemet. Épp a templom előtt haladok, amikor a túloldalon a városháza tornyán vijjogva felbúg a légiriadót jelző sziréna. Nyolc óra. Tovább töprengek az emberek, jelesül a szerb tömegek viselkedésén, anélkül, hogy szaporáznám a lépteimet.

Elindult az orosz segélyszállítmány

Megállapodás született a Záhonynál feltartóztatott orosz segélyt szállító konvoj ügyében. Orbán Viktor bejelentette, hogy a megállapodás értelmében öt, katonai járműnek minősülő szállítóeszköz nem lépi át a határt, a konvojt pedig a nyolc helyett csak négy gázolajat szállító tartálykocsi kíséri. A többi jármű elindulhat úti célja felé. 

Egyelőre nem indul szárazföldi bevetés

A német és a brit külügyminiszter sem tartja időszerűnek, hogy a NATO szárazföldi erők bevetésével erősítse a Jugoszláviára gyakorolt katonai nyomást. Joschka Fischer rádiónyilatkozatában egyértelműen elvetette az erről szóló találgatásokat. 

A NATO nem tárgyal Miloševićtyel

A NATO főtitkárának az a véleménye, hogy ha Belgrád visszatérne a tárgyalóasztalhoz, akkor a megbeszéléseket jobb lenne nem Miloševićtyel folytatni, mert az erkölcsi problémákat vetne fel. 

Meggyilkoltak egy ellenzéki újságírót Belgrádban

A belgrádi rendőrség az este hivatalosan is megerősítette, hogy délután felesége jelenlétében megölték Slavko Ćuruliját, az egyik legismertebb belgrádi ellenzéki újságírót. Ćurulija az utóbbi időben többször megregulázott Dnevni Telegraf című napilap és az Evropljanin című folyóirat tulajdonosa volt. A rendőrség az ismeretlen tettesek után „intenzíven” nyomoz.

NATO-légifelvételek Jugoszláviáról

 A NATO egyik katonai szóvivője több, Koszovó felett készült figyelemre méltó felvételt mutatott be. Az egyik képsorozaton több nagyobb embercsoport, az utakon kígyózó menekültáradat volt látható. Eddig öt nagyobb menekült csoportot sikerült légifelvételekkel azonosítani, a legkisebb létszáma húszezer, a legnagyobbé akár százezer fő is lehet. 

Összeomolhatnak a szerbek

Az összeomlás, a morális elégedetlenség jelei mutatkoznak a jugoszláv hadseregen belül - mondta a NATO szóvivője Brüsszelben. A szerbek immár a boszniai szerbek köréből igyekeznek feltölteni soraikat. Jamie Shea elmondta azt is, hogy az albán gerillák nem csüggednek és ellenállnak a szerbeknek. Brit kommandósok hatoltak be Koszovóba, hogy felderítsék a szerb egységek helyét és felkutassák a tömegsírokat. 

Hajnalban újabb támadások

Nagy erejű robbanás hallatszott hétfőn hajnalban Belgrádban, jelentette a Tanjug jugoszláv hírügynökség. A NATO támadta a kragujevaci Zastava gyárat, és a pancsovai kőolajfinomítót, ahol a találatot követően tűz ütött ki. Vasárnap éjfél körül kilenc robbanás hallatszott Prištinában. 

Martonyi Vajdaságról

Martonyi János magyar külügyminiszter a NATO külügyminiszteri értekezletén felhívta a figyelmet a vajdasági magyarság sajátos és érzékeny helyzetére. Hangoztatta: a koszovói válság rendezésének olyan megoldást kell hoznia, amely a jövőben kizárja az etnikai alapú erőszak kialakulását Jugoszláviában. Ez a vajdasági magyarság szempontjából is fontos - tette hozzá a miniszter, megismételve a magyar véleményt, hogy a Vajdaság nemcsak Magyarország ügye, hanem a NATO-é is. 

Albánia segítséget kér határa védelmére

A jugoszláv-albán határon hétfőre virradóra folytatódtak az összecsapások a Koszovói Felszabadítási Hadsereg fegyveresei és a szerb erők között. Petro Koci albán belügyminiszter a NATO beavatkozását sürgette, hogy „semlegesítse a határ közelében tevékeny szerb tüzérséget”. A tiranai kormány a Tropoje környékét ért aknatámadást az albán köztársaság területi épségének súlyos megsértéseként értékelte, és a Balkán destabilizálására tett kísérlettel vádolta meg Jugoszláviát. 

Jugoszlávia csatlakozik az orosz-fehérorosz unióhoz

A belgrádi parlament döntése alapján Jugoszlávia csatlakozhat az orosz-fehérorosz unióhoz. A jugoszláv törvényhozás nagy többséggel megszavazta a döntést. A jugoszláv kormány már reggel határozott a csatlakozásról. Múlt ősszel először Vojislav Šešelj szerb miniszterelnök-helyettes vetette fel a csatlakozás gondolatát, majd a közelmúltban Slobodan Milošević jugoszláv elnök is kérte Borisz Jelcin orosz államfőhöz írt levelében. 

NATO támadások

A NATO folytatta támadásait Jugoszlávia egész területén. Priština központjában főleg civil létesítményeket ért találat, közöttük az autóbusz-állomást is. Negyedszer bombázták a Csonoplya és Kljajićevo között levő üzemanyag-raktárakat. 

Kémkedés a NATO-ban

A NATO egyik illetékese elismerte, hogy egyelőre ismeretlen csatornán előre kiszivárgott Jugoszláviába néhány szövetségi csapás célpontja és időpontja. (A NATO-ban 1998 őszén egy francia katonai parancsnokot hazarendeltek és felelősségre vontak, mert bizalmas dokumentumokat szolgáltatott ki a tervezett csapásokról Jugoszláviának.) 

Milo Đukanović az orosz szövetséghez való csatlakozásról

Milo Đukanović Crna Gora-i elnök komolytalannak és nem őszintének minősítette orosz szövetséghez és Fehéroroszország-hoz való csatlakozásra vonatkozó kezdeményezést. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a montenegrói képviselők a szövetségi parlamenti ülésen nem vettek részt. 

Károk

A Tanjug hírei között olvasom, hogy a NATO gépei vasárnap éjjel bombázták Prištinát, Kragujevacot, Újvidéket, Kruševacot és Pancsovát.

A légitámadások óta Újvidéket hetedszer bombázták, ezúttal a heréskerti kaszárnyát vették célba. Kragujevácon rakétatalálat érte a már romokban heverő Zastava autógyár szerelési osztályát. A NATO gépek két hullámban támadták a gyárat és 14 lövedéket lőttek ki rá, s ezúttal befejezték azt, amit elkezdtek a korábbi bombázásokkal. A gyár igazgatója szerint az eddigi bombázások hozzávetőleg egymilliárd dolláros kárt okoztak. Kruševacon a hőerőművet és egy gyár szerelőrészlegét érte találat. A támadás után tűz ütött ki, a kár óriási. A városi hőerőmű teljesen tönkrement. Pancsován ismét az olajfinomítót bombázták, felgyulladt az üzemanyagtartály. Támadás érte a batajnicai repülőtér térségét is. Priština környékét szünet nélkül bombázták, több mint 15 lövedék csapódott be éjszaka. A jelentés szerint a NATO légiereje Kosovo Polje, Peć, Đakovica, Prizren, Podujevo, Kuršumlija, Uroševac és Priština térségét bombázta leghevesebben.

A nagyarányú pusztítást, a romhalmazzá lőtt épületeket a belgrádi tévé azzal kommentálja, hogy majd építünk még szebbet és jobbat. - Ha lesz miből -, teszem hozzá magamban. A munkások, tanárok hónapok óta nem kapnak fizetést. A nyugdíjasok kígyózó sorokban várakoznak az utcán a bank előtt járandóságukért. Elnyűtt, lerongyolódott, magukba roskadt emberek, akik tíz évvel ezelőtt még mind azt hitték, hogy övék a világ. Eszembe jut, milyen vakon bíztak a jelenlegi hatalomban, s milyen nemtörődöm módon viszonyultak a választásokhoz.

Olvasom az újságban, hogy a NATO-nak is sokba kerül a háború. A Jugoszlávia elleni légitámadások eddig mintegy 500 millió dollárba kerültek az Egyesült Államoknak. Katonai szakértők szerint lehetetlen pontosan kiszámítani a légitámadások árát, de úgy értékelik, hogy a hónapos költségek túlléphetik az egymilliárd dollárt. A támadások napi költsége a bevetések számától és a felhasznált rakéták és bombák mennyiségétől függ. Egy cirkálórakéta egymillió dollárba kerül, a lézervezérlésű bombák ára egyenként 100 ezer dollár, míg a páncéltörő lövedékek 130 - 300 ezer dollárba kerülnek. A költségek ellenére a nyugati világban rendkívül erős az elszántság a Jugoszlávia elleni légicsapások folytatására.

Túszhelyzetben

Különös figyelemmel követjük a ránk vonatkozó híreket. Megkönnyebbülten fogadtuk a hírt, hogy Martonyi Jánosnak a brüsszeli NATO-külügyminiszteri értekezleten állítólag sikerült világossá tennie, hogy a fegyvertelen, kiszolgáltatott helyzetben levő vajdasági magyarság sorsa nem kizárólag magyar probléma, hanem nemzetközi ügy, a NATO problémája is.

– Az Észak-Atlanti Szövetség alapvetően érdekelt abban, hogy Vajdaságban semmiféle olyan folyamat ne induljon meg, amelynek a végkifejletét most Koszovóban láthatjuk – magyarázta a magyar diplomácia vezetője az újságíróknak, amiről a Magyar Szó is beszámolt.

A mondottak ellenére, - bár a helyzet pillanatnyilag még nem drámai, nincs pánik és magyarellenes hangulatkeltés sem észlelhető a szerb politikai vezetés élén, túszhelyzetben vagyunk. A határok lezárásával egyértelműen túszhelyzetbe kerültünk. A szerbek a jelen pillanatban nem kívánnak retorzióval élni, amiért Magyarország a NATO politikáját követi, velünk kapcsolatban azonban bizonyára terveik vannak.

Délelőtt az utcán találkoztam az egyik volt szomszédasszonyunkkal. Nagyon félnek, hogy a fiút, aki a télen szerelt le, újra behívják. Koszovóban Đakovicán szolgált, pontosan abban a kaszárnyában volt, amelyet most lebombáztak.

Aztán arról beszél, hogy alig tudnak valamiből megélni. Egy kötödésnél dolgoztak eddig a férjével együtt, de mivel a pulóvereket Koszovóba szállították és most a háború miatt megszűnt a piac, őket elbocsátották. Ismeretei szerint mintegy 500 alkalmazottat bocsátottak el az adai kisiparosok a háború miatt.

– De mi ez – mondja –, ahhoz a 30 ezerhez képest, akik Kragujevacon kerültek az utcára. Ezek a keményfejűek nem fogják addig abbahagyni, amíg mind az utcára nem kerülnek. Azon idegeskedünk leginkább, hogy majd itt is cirkuszt rendeznek. Ahelyett, hogy meghúznák magunkat, itt is tüntetéseket szerveznek, aztán a végén még majd megbombáz a NATO bennünket is.

Arra utal, hogy ma Moholon, déli tizenkettőkor, az SZSZP kezdeményezésére megszervezték a háború elleni tiltakozó akciót. Közben szállingóznak a „tüntetők” hazafelé. Arról ismerni fel őket, hogy kicsit ünneplősen vannak öltözve, s egyik-másik gyerek zászlócskát tart a kezében. Köztük látom a feleségem egyik kolleganőjét is, aki elújságolja, hogy nagyon kevesen jöttek össze, „szálával voltak”, azok is hamar szétszéledtek. Senkinek sem volt nagy kedve táncolni és dalolni.

Napközben Éva kétszer is telefonált. Nagyon nyugtalanná vált, amikor az első hívás alkalmával nem talált otthon. Évi lányunk szeretne vele együtt hazajönni, hogy megnézzen, és lássa az itthoni helyzetet. Azt hiszem, jobb ha pár napra hazajön.

Egyik svédországi ismerősöm jelentkezett. Még mindig nem kapta meg a válaszlevelem. Pánikba van esve, mert úgy értesült, hogy cenzúrázzák a leveleket.

A „történelmi lépés”

Az Interneten a Tanjug híreit böngészem. Elképedve olvasom, hogy a szövetségi parlament elfogadott egy határozatot az orosz-fehérorosz szövetséghez való csatlakozásról. A hír, jellemző módon nem magáról a parlamenti ülésről tájékoztat, hanem arról, hogy Milošević a szövetségi parlament ülésének a befejezése után fogadta Momir Bulatović szövetségi kormányfőt és kíséretének tagjait, akik tájékoztatták arról, hogy a jugoszláv parlament egyhangúlag elfogadta a JSZK csatlakozását az orosz és belorusz szövetséghez.

Milošević nagy fontosságú történelmi lépésnek nevezte a döntést, amely „a fokokozottabb stabilitás felé vezet, s az új évszázad küszöbén a biztonságot és a békét hozza magával. A döntés egyúttal nagyobb perspektívát nyit meg az ország előtt a fokozottabb gazdasági, tudományos, technológiai és kulturális fejlődés felé”- mondotta.

Nem tudom, ki eszelte ki ezt a képtelenséget. Ha a szlovénokkal, horvátokkal, makedónokkal stb. nem volt jó az államszövetség, akkor mit akarnak az oroszokkal? Vagy talán jó lenne belerángatni a „nagy testvért” valahogyan a háborúba? Istenem, mennyi pihent agyú ember! És milyen cselesek!

Ha ezt a hülyeséget nem is lehet komolyan venni, mindenesetre tünet értékű. Először is jelzi, hogy a jugoszláv állam alapjai a NATO bombázások következtében alaposan meginogtak, az ország nem képes saját lábán megállni.

Másodszor jelzi, hogy az aktuális hatalom a népet kutyába sem veszi, olyan kérdésekben dönt a nép feje fölött, amire kevés példa volt a történelemben.

Harmadszor jelzi, milyen elképesztő mértékű a hatalom cinizmusa. Eddig az ország szuverenitási igénye folyt a csapból is, ami most átváltott az Oroszországhoz való csatlakozási igényre.

 Kíváncsi vagyok a holnapi hírekre. Lefekvés előtt szeretném még megnézni a Duna Tévé esti híradóját. Kikapcsolták. Fél tizenegy után egymás után mennek a repülőgépek. A hideg futkározik a hátamon arra a gondolatra, hogy mi mindent fognak ezek a gépek ma éjjel lebombázni.

Lukasenko Belgrádba látogat

Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő hétfőn elfogadta Slobodan Milošević meghívását. A hírt bejelentő elnöki szóvivő szavai szerint Lukasenko belgrádi látogatása újabb lépés a jugoszláviai konfliktus békés rendezése felé. A látogatás időpontját nem közölte. 

Olajembargó Jugoszlávia ellen

A NATO külügyminiszterei fontolóra vették, hogy nemzetközi olajembargót hirdetnek meg Jugoszlávia ellen. Belgrád olajtartalékait ugyanis a légicsapások egyik célpontjának tekintik, mintegy felét-kétharmadát már meg is semmisítették.

Dezertőrök a hadseregben

 Az amerikai hírszerzés a morál megbomlásának a jeleit tapasztalta a jugoszláv hadseregben. Erről William Cohen védelmi miniszter számolt be és közölte, hogy mivel a jugoszláv katonák már a saját bőrükön érzik a NATO légicsapásainak hatását, megszaporodott a dezertőrök száma, és egyre több tartalékos bujkál a behívó elől. 

Éjjeli bombázások

A NATO repülőgépei tegnap késő este ismét támadták a pancsovai olajfinomítót, valamint Újvidék és Zombor környéki kőolaj-berendezéseket. Pristinában egy üzemanyagraktárat, Belgrádban pedig egy laktanyát ért találat. 

Újabb 300 NATO-gép a Balkánra

A Jugoszlávia ellen harcoló NATO-egységek megerősítését kérte a szövetség európai főparancsnoka, Wesley Clark tábornok. A kérés meghallgatásra talált Washingtonban, és az Egyesült Államok újabb 300 repülőgépet küld a Balkánra. Így összesen mintegy ezer gép fogja bombázni a célpontokat. 

A szerb erők Albániában

A szerb fegyveres erők kedden átlépték az albán határt és elfoglalták Padesh falut. A hírt olasz és brit források hozták nyilvánosságra, majd Sokol Gojka az albán külügyminiszter szóvivője is megerősítette. 

Macedóniában albán katonákat képeznek ki

A jugoszláv tömegtájékoztatási eszközök szerint Macedóniában koszovói albánok kapnak katonai kiképzést, hogy csatlakozzanak a dél-szerbiai tartomány függetlenségéért harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereghez. Macedónia nyugati részén a NATO-erők kötelékében levő német kommandósok készítenek fel a harcra 1500 albánt. 

Megérkezett Belgrádba a segélyszállítmány

Rendben elhagyta Magyarországot az orosz-fehérorosz segélykonvoj, amely csaknem kétnapos veszteglés után indulhatott el Jugoszláviába. A jugoszláv hatóságok nem engedték be azt a két magyar vámtisztviselőt, akik az orosz segélyszállítmányt végállomásához kísérték volna, hogy ellenőrizzék, valóban humanitárius célokat szolgál- e a szállítmány. 

Stabilitási paktumot a Balkánnak

Javier Solana, a NATO főtitkára annak a kívánságának adott hangot, hogy a nemzetközi közösség „nagy stabilitási paktumot” javasoljon a Balkán számára a háború befejezése után.

„A nemzetközi közösségnek meg kell próbálnia egy globális tervet felkínálni a Balkán számára”. A terv része lenne például „a biztonság, a politika, a gazdaság és a kereskedelem. Solana szerint Európa nem léphet be a XXI. századba, ha mindez nem oldódik meg. Most jött el a pillanat, hogy ezt megtegyük. Ha ezt most nem tesszük meg, akkor sohasem fogjuk” - jelentette ki Solana. 

A pápa újabb békefelhívása

II. János pápa vasárnap ismét felszólított a balkáni fegyveres összetűzések leállítására és a koszovói válság megoldásáról szóló tárgyalások felújítására, így csatlakozván a húsvétjukat ünneplő ortodox hívők imádságaihoz. A katolikus egyházfő szerint nem veszett el minden remény a békére, és imádkozik azokért, akik a háború miatt szenvednek.

A Nyugat Oroszország segítségét kéri a koszovói konfliktus leállításában

Robin Cook brit külügyminiszter kijelentette, hogy a Nyugat üdvözölné Oroszország segítségét a koszovói konfliktus leállításában, valamint Oroszország részvételét az esetleges koszovói békeerőkben. 

Görög intervenció a tűzszünet érdekében

Nikitasz Kalamatisz, az Európai Parlament egyik görög képviselője kijelentette, hogy a Milomir Minić és Srđa Božović, a jugoszláv képviselőház két tanácsának elnökei arra kérik az Európai Parlamentet, hogy interveniáljon az azonnali tűzszünet érdekében.

Megint hazudtak

Most is hazudtak. A szerb tájékoztatási eszközök szerint a jugoszláv parlament „egyhangúan” támogatta a csatlakozási javaslatot. Ezzel ellentétben a valóság az, hogy a Crna Gora-i képviselőket meg sem hívták az ülésre, a Vajdasági Koalíció képviselői, akik részt vettek az ülésen, egyáltalán nem szavaztak, a két demokrata párti képviselő és a három VMSZ-es pedig tartózkodott. Arról sincs tudomásunk, hogy a képviselők közül hányan hiányoztak. Az „egyhangúan” elfogadott határozat, amely Milošević szerint „nagyfokú egységre” utal, s Jugoszlávia polgárainak az elvárását és érdekét tükrözi, csúsztatás és szemfényvesztés a javából. Hiszen a VMSZ tartózkodó képviselőit a történelmi pillanattól felhevült hazafiak még le is hurrogták.

 Aggodalom

Jenő öcsém telefonált 11 órakor: A Mamát bevitték a Kikindára a kórházba, de haza is vitték. Az orvosok megnézték, de nem tartották bent, így a mentő hazavitte. Összeszorul a gyomrom a hírre. Tehetetlennek érzem magam. Azt sem tudom, mit mondjak, és mihez fogjak. Ez a legszörnyűbb érzés a világon. Eddig is nehéz volt látni, ahogy az egykori szépszál asszony elfogy, összemegy. Látom magam előtt a szemembe kapaszkodó riadt tekintetét, érzem az ujjamat szorongató tenyerét. Látom az elárvult udvart, az összeroskadt fészert, az üres ólakat. Mindenen ott van az idő vasfoga. Levegőt se nagyon kapok a rémülettől, hogy mivé vált gyermekkorom háza és udvara. Mivé váltak életerős szüleim, akik annyi gond ellenére, de mindig talpon maradtak. Iszonyú a gondolat, hogy anyám és apám megöregedtek, betegek, és nincs remény az idő megállítására vagy visszafordítására.

Üres tekintettel nézek magam elé. Itt a nyakunkon ez a fojtogató háború. Ez a bezártság. Ez az egész apokaliptikus baromság. Olyan jó lenne beleordítani a világba: hagyjátok abba, beteg a Mama. Drága édesanyám. Könnyek fojtogatnak. Alig tudom összeszedni magam, amikor megszólal mellettem a telefon. Az egyik újvidéken élő rokonunk hív. Most beszélt a kisorosziakkal és hallotta, hogy a Mamát nem fogadták be a kórházba.

– Újvidéken sem fogadnak be nagyon senkit a kórházba. Idős személyt egyáltalán nem. A hadiállapot miatt fenntartják az ágyakat, gyógyszerhiány van. Kikindán sem lehet jobb a helyzet – mondja szinte egy szuszra.

Nem tudok mit válaszolni neki, csüggedten hallgatok.

- Attól függ, hogy milyen erős a szervezete és meddig bírja - mondja a világ legtermészetesebb hangján.

Ezek a kíméletlen szavak még jobban megrémítenek. Alig hallom, amint sorolja a maguk gondját-baját. A tizedik emeleten laknak, naponta hallják a becsapódásokat. Egyre nehezebb kijutni a tanyára a jószághoz. Kipanaszkodja magát, aztán elköszön.

Aztán egy másik telefonhívás próbál visszarángatni a hétköznapokba. A Magyar Ház ügyintézője hívott fel Zentáról. Hazaérkezett Magyarországról, és köszönetet mondott, amiért lehetővé tettük számára, hogy eljusson egy ifjúsági találkozóra. Minden nagyon szép volt számára, sok-sok élménnyel gazdagodva jött haza.

Levél Finnországból

 – „Végtelen sajnálattal és szomorúsággal kellett tapasztalnom, hogy a küldöttgyűlésre nem sikerült eljönni és ott találkoznunk. Sajnálom azt is, hogy olyan viharos közgyűlés volt a mostani, mint talán még soha. Teljesen elszabadultak az indulatok, az érdemi munka helyett egészen mással telt az idő. Ilyent még nem éltem meg, hogy a küldöttgyűlés dolgavégezetlenül kerüljön berekesztésre. Nem titok: baj van a T. Ház körül, de hogy ennyire?

Sajnálatos malőr is történt: Megyesi Csillától azt az értesülést kaptam, hogy „odaátról senki sem tudott jönni”, így Éva édesanyjával is csak a búcsú néhány percében tudtuk azonosítani egymást. A dolog érdekessége az, hogy - mint utólag kiderült - azonos szállodában laktunk, s vasárnap egy asztalnál reggeliztünk, mi több: beszélgettünk.

Bízom a jövőben, hogy majd gondtalanabb találkozásokra is sor kerül. Most csak félteni tudok, tudunk Benneteket, véreinket ott, az embertelenség érthetetlen és kegyetlen szorításában. Értetek énekeltük a zsoltárt: „Tebenned bíztunk eleitől fogva”.

Öröm volt látni a fiatalok régióhatárokat nem ismerő megértését, és fiataljaink, gyermekeink egymásratalálását. A Mindenható gondviselés óvja őket, ezért imádkozunk mi is, innen a távolból. Őszinte tisztelettel és szeretettel küldöm üdvözletünket”.

Néhány sorban mindjárt válaszoltam is a levélre.

– „Köszönöm kedves soraidat és budapesti élménybeszámolódat, még ha a küldöttgyűlés olyan viharos is volt, ahogyan írod. Sajnos, engem is nagyon elkeserít, hogy évek óta csaknem teljesen cselekvőképtelen a Világszövetség, és a belső konfliktusok felemésztenek minden időt, energiát. Pedig hát, ahogyan azt a balkáni fejlemények is példázzák, olyan időket élünk, amikor nagyon fontos - bennünket magyarokat is alapvetően érintő - kérdések kerülnek terítékre. Talán nagy szavak, de hát itt minden éjszaka bombázógépek figyelmeztetnek arra, hogy mire belépünk a XXI. századba, nem ismerünk rá többé a múltra.

Sajnálom, hogy nem tudtunk személyesen találkozni, örülök viszont, hogy a feleségemmel végül mégis összefutottak és sikerült azonosítaniuk egymást. És hát öröm volt hallani azt is, hogy a fiatalok jól érezték magukat, márpedig a Tánti beszámolói megbízhatóak. A feleségem és Éva lányunk holnap jönnek haza. Nagyon várom már az élménybeszámolóikat. Sok szeretettel üdvözöllek Benneteket”.

Délután az egyik kéziratomat ajánlom a Családi Kör szerkesztőjének a figyelmébe, de az szabódik: nincs elég papírjuk, csökkentett oldalszámmal jelennek meg. Nem erőltetem a dolgot. Sajnos, Vajdaságban alig van lehetőség publikálásra.

Este behívtam az Interneten a Tanjug híreit. A tájékoztató hat oldalon sorolja fel hol, milyen célpontokat ért találat az elmúlt 24 órában. Jugoszlávia csatlakozási szándékáról, illetve a csatlakozási nyilatkozattal kapcsolatban elhangzott fenntartásokról, amelyekkel tele van a sajtó, nem esik szó.