Hajnali légicsapások

Hajnalban újabb hullámban támadták a jugoszláviai célpontokat a NATO repülőgépei. Belgrádot háromnegyed három és három óra között négy robbanás rázkódtatta meg. A célpont a batajnicai repülőtér volt. Másfél órával később újabb támadás következett, ezúttal Pancsovát és az Avalát bombázták. 

Hadbíróságok Jugoszláviában

Jugoszláviában hadbíróságokat állítottak fel, hogy ítélkezzenek a szolgálatmegtagadók, a katonaszökevények és a parancsmegtagadók felett. A hadsereg vezérkara közleményben jelentette be, hogy a hadiállapotra való tekintettel a hadbíróságok a legszigorúbb büntetéseket szabják ki. 

A NATO visszautasította Milošević ajánlatát

A Szövetséges vezetők visszautasították Slobodan Milošević ajánlatát, amely az etnikai tisztogatások befejezését a bombázások leállításához kötötte. A NATO folytatja a bombázásokat mindaddig, amíg a szerbek fel nem hagynak a népirtással. 

Eljárás Arkan ellen

A volt jugoszláviai háborús bűnökkel foglalkozó hágai nemzetközi bíróság eljárást indított Željko Ražnjatović Arkan kapitány néven ismert szerb katonai parancsnok ellen - jelentette be Louise Arbour főügyész. 

Fogytán a NATO rakétakészlete

 A Pentagon szóvivője tegnap aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy - bár a Haditengerészet még 2000 rakétával rendelkezik - a folyamatos utánpótlás nincs biztosítva. Az eddigiek során több mint 180 cirkálórakétát lőttek ki. 

Solana szerint áprilisra befejeződnek a bombázások

A NATO főtitkára arra számít, hogy az Észak-Atlanti Szövetség április végi csúcstalálkozójáig befejeződik a Jugoszlávia elleni légicsapás-sorozat. Javier Solana ugyanakkor újságírók előtt érzékeltette, hogy gyors eredményre nem lehet számítani, de a bombázások addig folytatódnak, amíg a jugoszláv elnök meg nem hátrál. Megerősítette, hogy szárazföldi beavatkozás nem várható. 

Alábecsülték Jugoszlávia légvédelmét

Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője elismerte, hogy a vártnál hosszabb ideig tart a NATO által kitűzött katonai célok elérése. Ken Bacon szavaiból az derült ki, hogy a jugoszláv légvédelem robusztus. A NATO napokkal ezelőtt áttért a szerb csapatok támadására Koszovóban, de nem sikerült annyira meggyengíteni a légvédelmet, hogy az ilyen támadások biztonságosak legyenek.

Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint Miloševićet is felelősség terheli

Alekszandr Avgyejev első orosz külügyminiszter-helyettes az orosz felsőházban bírálta Slobodan Milošević jugoszláv államfőt: „Nemcsak a NATO-t, hanem Miloševićet is felelősség terheli. 1989-ben megvonta az autonómiát Koszovótól, ahol addig különféle etnikai csoportok békében éltek” - mondta Avgyejev. 

Magyarország nem küld csapatokat Koszovóba

Magyarország nem küld és nem is fog küldeni csapatokat Koszovóba - nyilatkozta Martonyi János. A külügyminiszter azt is elmondta, hogy Vajdaságból eddig nem hívtak be katonának több magyar férfit, mint amennyi a magyarság számarányából következik. A budapesti kormány nem a behívások ellen tiltakozik, hanem azt akarja elérni, hogy a jugoszláv hadsereg magyar katonáit ne vigyék Koszovóba. 

A NATO ezután jugoszláv kormányzati központokat is támad

 A NATO brüsszeli főhadiszállásán bejelentették, hogy a jövőben jugoszláv kormányzati központok, minisztériumok is a légicsapások célpontjai közé tartoznak. 

A jugoszláv hadsereg veszteségei

A NATO légicsapásai következtében a jugoszláv hadsereg elvesztette MIG-29-es repülőgépeinek és a föld-levegő rakétáinak több mint felét. Az Amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának hírszerzési igazgatója elmondta, hogy a NATO repülőgépei 1700 bevetést hajtottak végre, és több mint 100 manőverező robotrepülőgépet lőttek ki. 

Menekülnek a sandžaki muzulmánok

Bosznia-Hercegovina polgári ügyekkel foglalkozó minisztériuma szerint a múlt héten 5500 muzulmán érkezett Sandžakból Boszniába. A menekültek többsége rokonságnál és barátoknál helyez-kedett el. 

Nyugalom a határon

A jugoszláv-magyar határ mentén továbbra is nyugalom van, összesen 4598 utas és 2344 jármű lépett át. A határszakaszt a Határőrség megerősített szolgálata őrzi. A három átkelőhely nyitva van, az átlépés folyamatos. 

Tüntetés a Vörösmarty téren

Budapesten a rendőrség vetett véget annak a nem engedélyezett tüntetésnek, amelynek résztvevői a NATO-légicsapások ellen kívántak tiltakozni. A Vörösmarty téren először az Alba Kör felhívására körbesétált mintegy száz ember, majd a Szabadfelfogású Természetvédők Körének aktivistái kezdtek demonstrálni. A rendőrök ezután kiterelték a tüntetőket a térről. 

Joschka Fischer a nyugati közösség céljairól

A nyugati közösség célja nem lehet más, mint hogy a rambouille-i megállapodás alapján nemzetközileg szavatolt békés rendezést valósítson meg - jelentette ki Joschka Fischer német külügyminiszter.

A feleségem a bevásárlás után nagytakarításba fogott. Több gép ruhát kimosott, aztán rámolni kezdte az előszobában levő könyvespolcot. Az elfoglaltság levezeti a feszültséget. A legrosszabb a tétlenség és a meddő töprengés, az állandó rettegés, hogy mit hoz a holnap. Okos döntés volt a kormány részéről, hogy mindenki végezze a dolgát. Ilyen szempontból a diákokat sem kellett volna az iskolákból kicsapni. Persze, ki tudja, hogy mit rejtenek az iskolafalak, amiért az iskolákat el kellett hagyniuk?

A tavaszi mezőgazdasági munkálatok helyett az utca emberét a modern haditechnika hardver-kérdései foglalkoztatják. Mindegyre azt latolgatják, hogy miért mondott „csődöt” az amerikai csúcstechnológia? Milyen radarrendszerrel rendelkezik Jugoszlávia? Megfejtették-e a szerbek a titkot? Eltévedt golyó, vagy műszaki hiba okozta a gép lezuhanását?

Történt, ahogy történt, a szerbekben - ennek az egyetlen árva gépnek a lezuhanása után - erősebb a hit mint valaha, hogy győzni fognak. A szerb propaganda kiválóan működik az élet minden területén, nemcsak a harci szellem fokozásában. A védelmi minisztérium közleményt adott ki, hogyan járjon el a lakosság légi, biológiai, vegyi támadás, továbbá tűzveszély esetén. Ide másolom, mert a gyakori légiveszély miatt ez az élet szerves tartozéka lett. Úgy kell tudni, mint a Miatyánkot.

Légiveszély

– „A légi veszélyt 60 másodpercen át megszakítás nélküli szirénázás jelzi. Légi veszély esetén a következő módon járjunk el:

Mielőtt elhagynánk a lakást, oltsuk el a lámpát, zárjuk el a vizet és a gázt, kapcsoljuk ki a villamossági berendezéseket, nyissuk ki az ablakot, távolítsuk el a függönyöket, engedjük le a redőnyt, vagy csukjuk be a zsalugátert.

Vigyünk magunkkal az óvóhelyre élelmiszert, jól zárható műanyag flakonban vizet, személyi dokumentumainkat, pénzt, személyi tisztálkodási felszerelést és törülközőt, tisztálkodó-szereket, elemes rádiót, elemes lámpát és takarót.

Ha nyilvános helyen tartózkodunk, pánik nélkül menjünk a legközelebbi nyilvános óvóhelyre.

Ha a légi veszély a gépkocsiban ér bennünket, parkoljuk az autót úgy, hogy ne akadályozza a forgalmat, és menjünk a legközelebbi óvóhelyre.

Az óvóhelyeket a veszély megszűntét jelző sziréna után hagyjuk el.

Kísérjük figyelemmel a tájékoztatást és a hatalmi szervek, továbbá a polgári védelmi törzskarok, a megfigyelő és értesítő szolgálat utasításait, és ezek értelmében járjunk el.

A biológiai, valamint a biológiai-vegyi veszélyt 90 másodpercen át szaggatott szirénázás jelzi. Ilyen veszély esetén a következő módon járjunk el:

Mielőtt elhagynánk a lakást, jól csukjuk be az ajtót, ablakot és szellőző-berendezéseket.

Vigyük magunkkal mindazokat a dolgokat, amelyek légi veszély esetén szükségesek.

Használjunk személyi RHB védelmi szereket, nyugodtan menjünk az óvóhelyre, és viselkedjünk úgy, mint légi veszély esetén.

A tűzveszélyt 90 másodpercen át szaggatott egyhangú szirénázás jelzi. Ilyen jelzéssel figyelmeztetnek a nagyobb méretű tűzre, amely közvetlenül nagyobb területet veszélyeztet.

Ha közvetlen veszély fenyeget bennünket, zárjuk el a gázvezetéket, kapcsoljuk ki a villamossági berendezéseket, vegyük magunkhoz a dokumentumainkat és a legszükségesebb holmit, és vonuljunk biztonságos helyre.

Kisebb tűz esetén csukjuk be az ajtót, ablakot, és próbáljuk meg eloltani a tüzet.

A veszély megszűntét 60 másodpercen át szünet nélküli egyhangú szirénázás jelzi.

A polgári védelem értesíti az embereket, hogy tegyenek megelőző intézkedéseket. Szükség esetén a sérülteket a helyszínen elsősegélyben kell részesíteni, tűz, épület-összeomlás vagy más veszély esetén helyezzük őket biztonságos helyre. Viselkedjünk nyugodtan, pánik nélkül, megfontoltan és határozottan.”

A polgárvédelmi szolgálat a tájékoztatót szórólapokon eljuttatta minden postaládába, a tévé és rádió óránként beolvasta, ezen kívül a nyilvános helyeken plakátokon is kifüggesztették. Részben talán ennek az alapos felkészítésnek köszönhetően a légiriadók és a bombázások nem váltottak ki nagyobb pánikot a lakosság körében.

Az emberek persze nem veszik szó szerint a figyelmeztetést. A magyarok például, akik földszintes házakban laknak, a lakásukban maradnak, nem veszik igénybe a nyilvános óvóhelyeket. Azok sem, akik tömbházakban élnek. A szerbek tanácstalanabbak, néhányan betartják a rendeletet.

A mi épületünkben a pince van óvóhelynek kijelölve, amelyben a lakók tüzelőt és kerékpárokat tárolnak. Kezdeményezésemre néhány évvel ezelőtt lomtalanítottuk, aztán saját kezűleg kimeszeltem a pincét, megjavítottam a villanykapcsolókat, pótoltam a hiányzó égőket, és vasrácsos ajtót szereltettem a lejárathoz. A lakók egy része hozzájárult a felújítás költségeihez, többségük azonban fütyült rá, nekik megfelelt volna amúgy is, mondták. Nincs tudomásom róla, hogy a légiriadók alatt a házból a pincét bárki is igénybe vette volna.

 

A verhetetlenek

A szerbek magatartása rejtély minden ép eszű ember számára. Miért bombáztatják magukat? Vajon miben reménykednek? Mi táplálja bennük ezt az esztelen makacsságot?

Az embereket mindenütt félre lehet vezetni, lóvá lehet tenni. Egy ideig. Ezeket azonban már egy hete bombázzák! Mikor jön meg az eszük? Nem látják, hogy zsákutcába kerültek?

A belgrádi tévé kíváncsi az utca emberének véleményére.

– Hogyan vélekedik ön a NATO-agresszióról? – állít meg a riporter egy borostás állú, fogatlan, elhanyagolt külsejű idős férfit.

 – Visszalövünk! Csak jöjjenek, majd meglátják mit kapnak! – rázza a karját az ég felé sűrű káromkodások közepette.

A többi riportarany is meg van győződve arról, hogy porrá fogják zúzni a NATO-t, s hasonlóképpen mosdatlan szavakkal nyilvánítanak véleményt Clintonról, az USA-ról, a Nyugatról, arról, akinek a neve éppen eszükbe jut.

Jó, ezek válogatott riportalanyok. Hülyéket mindenütt találni. De mit gondol a katonai vezérkar? Miért nem enged Milošević? Milyen lapokat tartogat a tarsolyában?

Azt hiszem, hogy a szerbek részéről a helyzet súlyos félreértése, és a lehetőségek fel nem ismerése jelenti a legnagyobb problémát. Nincsenek igazán tudatában annak, hogy milyen nehéz helyzetbe hozták magukat. Még mindig áltatják magukat. Azt hiszem több mindennel is.

Elsősorban csodafegyvereikben bíznak, és abban a hatalmas katonai arzenálban, amit felhalmoztak. Aztán abban reménykednek, hogy az oroszok nem hagyják annyiban a dolgok, és a szerb nép oldalára állnak, és esetleg kirobban a harmadik világháború. Arra számítanak, hogy a NATO-tagállamok között viszály támad, ami véget vet a bombázásoknak. Ezt a célt hivatottak szolgálni a nemzetközi felháborodásnak álcázott külföldi szerb megmozdulások is. Nem utolsó sorban pedig csakugyan „verhetetlen” népnek tartják magukat, megfeledkezve vesztes háborúikról és nagy megfutamodásaikról.

Ahogy múlik az idő, mindegyiktől ki fog derülni, hogy tévedésben ringatják magukat. A kíméletlenül lezúduló NATO-bombák nem sok kétséget hagynak az iránt, hogy a XX. század vélhetően utolsó európai háborúja Belgrád kapitulációjával fog zárulni.

A NATO lebombázott egy újvidéki Duna-hidat

Találat érte az Újvidéket Péterváraddal összekötő híd két pillérét, s hídtest a Dunába zuhant. Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője közölte azt is, hogy a NATO kedd este csapást mért a szerb különleges erők belgrádi főhadiszállására.

Találat érte a beškai Duna-hidat is, amelyen helyenként az úttest megrongálódott. 

Leváltások a jugoszláv hadseregben

Slobodan Milošević jugoszláv elnök elváltotta Radoslav Martinović aktábornagyot, a Jugoszláv Katonaság második hadseregének eddigi parancsnokát, és helyére Milorad Obradović altábornagyot nevezte ki. Ugyanakkor a jugoszláv kormány rendeletet hozott a NATO Jugoszlávia elleni agressziója nyomán keletkezett háborús károk felméréséről. 

Általános mozgósítást rendelt el a Koszovói Felszabadítási Hadsereg

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg általános mozgósítást rendelt el az albánok körében. A tiranai televízió által ismertetett felhívásban felszólították a 18 és 50 év közötti férfiakat, hogy teljesítsék katonai kötelességüket Koszovó szabadságáért. A Jugoszláv Hadsereg viszont azonnali és feltétel nélküli fegyverletételre szólította fel az UCK minden tagját, mert kérlelhetetlen szigorral lépnek föl az ellen, aki nem teszi le a fegyvert. 

Több mint 130 ezer albán menekült

A szerb erők hozzáfogtak Priština lakosságának elűzéséhez - állapította meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet koszovói missziójának egyik tagja. A szerbek sorra járják a prištinai házakat, és kényszerítik az embereket, hogy buszra szálljanak: halállal fenyegetik meg őket, ha nem engedelmeskednek. Az EBESZ-megfigyelő szerint tegnap 12 ezren keltek át morinai határállomáson. A sor ma legalább két kilométer hosszan kígyózott a jugoszláv oldalon. 

Szerb fogságban három amerikai katona

A NATO szóvivője megerősítette, hogy három amerikai katona jugoszláv fogságban van. A katonák rutin járőrszolgálatot teljesítettek a jugoszláv határ közelében, de még macedón területen, amikor ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak rájuk. A szerb tévé bemutatta a három amerikai katonát. 

 Megtámadták a belgrádi magyar nagykövetséget

Belgrádban megtámadták a magyar nagykövetséget, de a még ott dolgozók nem sérültek meg. Mintegy ötven fős csoport szerdán kövekkel bezúzta az épület ablakait, megrongálva a homlokzatot és megfenyegette az alkalmazottakat. 

Szárazföldi csapatok is bevethetők

A NATO főtitkára azt mondta, hogy a védelmi szövetség szárazföldi csapatokat is bevet Jugoszlávia ellen, ha ez szükségessé válik. Javier Solana úgy fogalmazott, hogy ez igen nehéz hadművelet lenne, és gyakorlatilag azt jelentené, hogy a NATO háborúba lép Szerbiával. 

Katonai bíróság elé állítják az amerikai katonákat

Holnap állítják Koszovóban katonai bíróság elé azt a három amerikai katonát, akiket elfogtak Macedóniában - közlte a Tanjug. Robin Cook brit külügyminiszter azt mondta, hogy a katonák az ENSZ-békefenntartó erők kötelékébe tartoztak. Elfogásuk és mutogatásuk a szerb televízióban ellentétes a genfi konvencióval. 

Ibrahim Rugova Milošević elnökkel tárgyalt

A koszovói albán vezető csütörtökön - csaknem egy éve először - személyesen találkozott Milošević jugoszláv elnökkel, és kötelezték magukat, hogy a béke megteremtésének és a válság politikai rendezésének érdekében fognak tevékenykedni. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg véleménye szerint Rugovát rákényszeríthették, hogy követelje a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásainak leállítását. 

A pápa tűzszünetet javasol

II. János Pál pápa húsvéti tűzszünetet javasolt Clinton amerikai elnöknek, Solana NATO-főtitkárnak és Milošević jugoszláv elnöknek. Msgr. Jean-Louis Tauran, a Vatikán külügyminisztere Belgrádban átadta II. János Pál pápa személyes üzenetét Slobodan Milošević jugoszláv elnöknek.

Reggel 7-kor lefújják a légiriadót, hogy munkába mehessenek a dolgozók. A város éli a maga életét. A háborús állapot kívánalmainak megfelelően azonban itt is tiltakozó megmozdulást kell majd szervezni, ami egyelőre nagy ellenérzésekbe ütközik. Senki sem óhajt erkölcsi támogatást nyújtani a koszóvói albán falvakat felperzselő szerb hazafiaknak és az ország bombázásáért felelős politikának. A munkából jövet Éva lisztet és cukrot hoz haza. Úgy látszik előkerültek a háborús tartalékok. Az embereknek nem szabad hiányt szenvedniük, mert még céljukat tévesztik a béketüntetések.

A behívókról szóló hírek tartják lázban az embereket. Pontos információk nincsenek, de aligha alaptalan a félelem. Ugyanakkor olyasmit is hallani, hogy a hadsereg nem tud mit kezdeni az eddig behívottakkal sem. Nincs hova elszállásolni őket, a bombázások miatt a sorkatonákat is kivezényelték a kaszárnyákból, az iskolák megteltek. Élelmezési és tisztálkodási gondok merültek fel, kellő foglalkoztatás híján a fegyelem is problémát jelent, úgyhogy a tartalékosok egy részét ideiglenesen talán már haza is engedték.

Hajnalban rakéták csapódtak be Újvidék környékén. A hírek szerint a batajnicai repülőteret is lőtték az „agresszor gépek”. Találat érte a čačaki Sloboda gyárat. Hatalmas robbanás hallatszott, majd a gyár lángokba borult. Ez már a gyár ellen intézett második támadás volt, ahol, eddig úgy tudtam, porszívókat gyártanak. Nekünk is ilyen gyártmányú készülékünk van, sajnos eléggé lerobbant állapotban: egy kereke hiányzik, nem lehet elzárni, elrongyolódott a porzsákja, de viszont zúg, mint egy rakéta. Lőttek a szervizelésnek, új készüléket meg nem lehet többé kapni. Miközben a porszívónkon bánkódom vadász ismerőseim elmondják, hogy a lebombázott objektum fegyvergyár volt a javából. Mellesleg minden töltényhüvelyen rajta van: „Sloboda, Čačak”.

Hová lettek a MIG-ek?

 Délelőtt beállított hozzám L. úr, a VMSZ egyik helyi aktivistája.

– Értesítenem kellene a NATO-t arról, hova dugták el a szerbek a MIG repülőgépeiket – mondja feldúltan. Ő tudja, hol vannak, és lehetőleg azonnal intézkedni kellene.

Semmi sem lep már meg ebben az országban, de ezen a javaslaton elámulok. Csodálkozásomat látva L. úr hosszas magyarázatba fog. Gyakran van úton, két szemével látta, hogy a szerbek a traktorokkal a hadtörténeti múzeumokba vontatták a használható gépeket, az ócskavasat meg kirakták a kifutópályákra csalinak. És amilyen a NATO, még lépre megy, mert nem gondolja, hogy ezek milyen furfangos eszűek.

– Sajnos nincs bejáratom a NATO-ba – csóválom meg mosolyogva a fejemet, de ettől L. úr teljesen dühbe gurul. Nyilvánvaló, mondja, hogy nem Brüsszelbe gondolta, hogy utazzak, de Budapesten jelezhetném a dolgokat.

– Oda sem utazhatok, L. úr, és azt gondolom, hogy ne üssük mi ezekbe a dolgokba az orrunkat. Bízzuk azt a szerbekre meg a NATO-ra – válaszolom. És hogy megnyugtassam valahogyan békítően hozzáteszem:

– Két infarktusa volt eddig, nem érdemes ilyesmin ennie az idegeit. Gondoljon a családjára és a feleségére.

Ám az, ami L. urat nyugtalanítja, nem minden alap nélküli. Mások is beszámolnak róla, hogy iskolaudvarokban tankokat láttak, rendőröket a vadászkastélyban, katonákat házaknál elszállásolva, páncélos járművek vannak a traktorok és kombájnok közé dugva. Itt egy bunker, amott egy gyanús zsombék. Az ornitológusunkat, aki ritka madárfajt fényképezett a Tisza-parton, bekísérték, kifaggatták, a filmet kiszedték a gépéből.

Sikerült olyan tökéllyel álcázni a védelmi rendszert, hogy akárhova dobjon is bombát a NATO, mindenütt katonai célpontot talál el.

 

Félelmek

Miután a magyar parlament a NATO kérésére hozzájárulását adta, hogy a katonai szervezet ne csak a magyar légteret, hanem a repülőtereket is igénybe vehesse, a vajdasági magyarok gondba estek. Az indoklás szerint a magyar területeken leszálló harci repülőgépek fő feladata a magyar légtér védelme lesz, minden este hallani azonban, hogy a bombázók Magyarország felől jönnek.

Mi lesz, ha a szerbek rajtunk verik el a port ezért az önzetlen magyar segítségnyújtásért? Martonyi János a magyar tévében ugyan annak a meggyőződésének adott hangot, miszerint Jugoszláviának elemi érdeke, hogy Magyarországgal ne kerüljön konfliktusba, csakhogy a szerbek most sem „elemi érdekeik” szerint cselekszenek.

A Magyar Szó budapesti tudósítója ezzel kapcsolatosan idézi Gyurica Béla államtitkár véleményét, aki arra a kérdésre, hogy Magyarország kapott-e garanciát a NATO-tól a vajdasági magyarok védelmére, azt a választ adta, hogy „Az Észak-Atlanti Szövetség azért kérte a magyar repülőterek használatának a jogát is, mert így biztosítani tudja az egész térség, azon belül a Vajdaság légterét is.”

Ez szépen hangzik, a gond csak az, hogy nem a szerbek bombázásától tartunk, hanem a csőcseléktől! Nem a légtér nyugtalanít bennünket, hanem azok a szárazföldi csapatok, amelyekkel szemben a koszovói albánokat sem sikerült megvédenie a szövetséges erőknek. Érzésem szerint a vajdasági magyarok védelmének a kérdése ez idő tájt egyedül a Jóistenre van bízva. Maga Richard Holbrooke sem tud semmiféle garanciáról, ami a Jugoszlávia területén élő magyar kisebbséget megvédené.

Egyelőre nincs semmiféle jele annak, ami magyarellenes érzelmekre, incidensekre utalna. A magyar rendszámú autókat sem bántják az utcán. A magyar önkormányzatokban viszonylagos nyugalom uralkodik. A képviselőtestületek a hadiállapotra való tekintettel nyilatkozatokat tettek, amelyben a „legerélyesebben elítélik a NATO katonai erőinek hazánk ellen intézett támadását”. A községi vezetők úgy vélik, hogy „kizárólag békés úton, tárgyalásokkal lehet megoldani a krízist”.

 

Magyarország is belekeveredhet a harcokba?

Az orosz külügyminiszter szerint Magyarország is belekeveredhet a jugoszláviai harcokba. Igor Ivanov a védelmi miniszterrel és a kormányfővel tartott tanácskozása után azt mondta, hogy a harcok érinthetik Albániát, Macedóniát, Bulgáriát és Magyarországot is. Szergejev védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy a helyzet az örvényhez hasonlít, amely egyre több és több országot ránt magába. Tegnap Orbán Viktor azt mondta: Belgrádnak nem érdeke, hogy Magyarország irányába kiterjessze a konfliktust, de ha mégis úgy döntene, akkor erre nem lenne képes az országot védő NATO-csapatok miatt.

Eddig 1000 légibevetés Avianóról

A NATO észak-olaszországi támaszpontján, Avianóban állomásozó harci gépek már több mint ezer bevetést hajtottak végre Jugoszlávia ellen - közölték a bázis illetékesei, amikor bejelentették, hogy ma reggel is sikeresen visszatértek a repülőgépek a jugoszláv légtérből. 

Orosz kémhajó az Adrián

Egy orosz kémhajó az Adriára, a jugoszláviai válság térségébe indult. A legénység Szergejev védelmi miniszter parancsára információkat gyűjt a NATO-erők tevékenységéről. A fegyvertelen felderítő hajót a napokban egy kisebb flotta is követi. 

20 évre is elítélhetik az amerikai katonákat

Akár 20 évre is elítélhetik azt a három amerikai katonát, akiket tegnap fogtak el jugoszláv fegyveresek. A VMSZ alelnöke szerint valószínűleg az ország biztonsága elleni bűncselekmény lesz a vád ellenük. Józsa László elmondta, hogy az amerikaiak feltehetően nem hadifogolyként állnak a bíróság elé, mert a szó szoros értelmében nincs háborús helyzet, Belgrád ugyan hadiállapotot hirdetett, de a NATO-légicsapásokat nem előzte meg hadüzenet. 

Folytatódtak a légicsapások

A NATO csütörtöki légitámadása következtében megrongálódott a beskai Duna-híd, amely Újvidéktől 30 kilométerre fekszik. A támadások során leromboltak egy másik Duna-hidat is. A támadás olyan súlyos volt, hogy a környező házak is megrongálódtak. Találatok érték Vranje város laktanyáját is. 

Veszélyben Rugova?

A Tanjug hírügynökség szerint veszélybe került a mérsékelt koszovói albánok vezérének az élete, mert a Felszabadítási Hadsereg szélsőségesei meg akarják gyilkolni Ibrahim Rugovát, aki tegnap találkozott Milošević jugoszláv elnökkel és a NATO-bombázások leállítását sürgette. 

NATO-veszteségek

A belgrádi tévé szerint a jugoszláv légvédelem újabb támadó NATO-gépet lőtt le. A belgrádi tévé jelentése szerint később a pilóta kimentésére indult helikoptert is lelőtték. A NATO észak-olaszországi támaszpontján viszont azt közölték, hogy valamennyi gép sikeresen visszatért. 

Szerbia egységes

 A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Szerbiában a lakosság 96 százaléka támogatja a NATO csapásaival szembeni katonai ellenállást. Abban is egyetért szinte minden szerb, hogy a hadsereg az elvárásoknak megfelelően harcol a NATO-gépek ellen. Négy szerbből három úgy gondolja, hogy Moszkva katonai és műszaki segítséget fog nyújtani Belgrádnak. 

A pápa nemleges választ kapott

A pápa nemleges választ kapott békelevelének mindhárom címzettjétől: Clinton amerikai elnöktől, Solana NATO-főtitkártól és Milošević jugoszláv elnöktől. 

Orosz felderítés Jugoszláviának

Az orosz fekete-tengeri flotta Liman nevű felderítő hajója kihajózott Szevasztopolból, s a Boszporuszon át jugoszláviai konfliktus-térségbe indult.

Oroszország a NATO-repülő-gépek mozgásáról szóló felderítési adatokat ad át Jugoszláviának - írja a Kommerszant Daily című újság. Eközben a tekintélyes Izvesztyija arról számol be, hogy Moszkva katonai tanácsadók Jugoszláviába küldését is fontolgatja. Egyelőre légelhárítási szakértőkről van szó, ám ha a NATO szárazföldi csapatokat is bevetne, szóba jöhet az is, hogy az orosz katonai hírszerzés terrorellenes és elhárítási szakértői is Belgrádba mennek. 

Milošević orosz katonai segélyt kért a NATO-val szemben

Slobodan Milošević jugoszláv elnök orosz segítséget kért az ország szuverenitásának és területi egységének a megvédéséhez.

 

 Napközben arról beszélgetünk, hogy valami van a levegőben, valamilyen fordulatra lehet számítani. A belgrádi tévé nagy teret szentelt Primakov látogatásának. Azt is bemondja, hogy Oroszország nem kíván belesodródni a balkáni háborúba. Először hangzik el, hogy nincs orosz katonai segítség, és a hangnem máris mintha mérséklődne valamelyest. Elsősorban a szomszédos országok irányában, amelyekkel Szerbia szeretne „jó viszonyt ápolni”. Kell egy-két nap, mire az orosz üzenet belemegy valahogy a szerbek fejébe, mire tudatosul bennük, hogy nincs világháború. Békét kell kötni.

Este aztán jön a hideg zuhany.

– „Hős népünk nem törhető derékba! Készek vagyunk a végsőkig védeni hazánkat” – nyilatkozta az orosz küldöttséggel való tárgyalások után Milošević.

Ennél rosszabb hír nincs, hiszen ez azt jelenti, hogy folytatódnak a bombázások, és egyre kilátástalanabbá válik a helyzet.

A vezér arca sápadt, arcéle éles, tekintete a karvalyé. Azt hiszem nincs tisztában a történésekkel.

– Ha a NATO egyezséget akar, azonnal hagyjon fel a Jugoszlávia elleni agresszióval, és vonja meg a koszovói szeparatistáktól a támogatást. Csak így teremtődnek meg a feltételek a politikai megoldásra, amelynek az célja, hogy „mindenkinek, nemzeti és vallási hovatartozásától függetlenül, egyenjogúságot, békés életet szavatoljunk a békés és egységes Szerbiában, a független és szuverén Jugoszláviában”.

 Elképesztő ez a kritikátlanság. Hát ki verte szét ezt az országot? Ki tapossa le tankjaival most is az albánokat? És ki, és milyen jogon tart bennünket itt fogva, és kényszerít bennünket egy másik kisebbséggel szemben vívott háborúba?

 

Levél a VET elnökének

A bombázások miatt jószerével csak önmagunkkal vagyunk elfoglalva, olykor azonban más hírek is eljutnak hozzánk Patrubány Miklós, a VET elnöke küldött a minap egy tájékoztatót a küszöbön álló pápalátogatásról, az ezzel kapcsolatos gondjaikról, csatolva egy nyílt levelet, Őszentsége II. János Pál pápához, Szent Péter utódjához.

A pápa májusra tervezett romániai látogatása során előfordulhat, hogy nem látogatja meg a magyarságot. Az Erdélytől való esetleges távolmaradása kínosan érintené nem csak az ott élő magyarságot, hanem bennünket is, hiszen azt jelentené, hogy nem sok vizet zavarunk a politikai életben.

 A pápalátogatás kérdésében mindazonáltal nem tudok most érdemlegesen állást foglalni, amit udvarias formában jeleztem is Miklósnak.

– „Örömmel vettem leveled, amelyben tájékoztatsz a pápalátogatással kapcsolatos örömökről és gondokról. Bizonyára megoldódik valahogyan a dolog. Nekünk más természetű gondjaink vannak. Miután ránkszakadt az égbolt, és a NATO bombázások megkezdődtek, szüntelenül az eget kémleljük és a jövőt vizsgáljuk. Találgatjuk, hogy mit hoz a holnap, mivé fajulnak a dolgok. Ma (25-én) napközben kilencszer volt légiriadó. Amióta beesteledett, gyakorlatilag félóránként van. A tetőteraszról szoktam kémlelni az eget, amely dübörög a repülőgépek zajától. Cirkálók vagy B52-esek egyre megy, félelmetesek. Az elsötétített városok nem különben. Azokról a helyekről nem is beszélve, ahol eddig becsapódások történtek. Adán is van egy katonai célpont, eddig még nem vették célba. De Kula, Zombor, Pancsova. Újvidék is alig karnyújtásnyira vannak.

A szerb kormány egyelőre makacs. A szerb nép pedig fanatikusan követi. Elképesztő az a vakság, ami jellemzi őket. Még mindig átkozódnak és rázzák az öklüket. A sorsukban akkor következik be majd fordulat, ha megtanulnak imádkozni. A magyarok visszafogottak, fegyelmezettek, félnek, de lelkük mélyén egy kicsit reménykednek is: talán már nincs mesze az alagút vége. Nos, ennyit rendhagyó levélnek az éj közepén, ami két légiriadó közé belefér. Baráti üdvözlettel.”

 

Hűségnyilatkozatok

A községi vezetők „hűségnyilatkozatokat” fogalmaznak. Megjelent az adai képviselő-testület közleménye is, amely a „legerélyesebben elítél minden, szuverén államunk elleni agressziót, amely belső problémáink erőszakos megoldására irányul”. A közlemény a lakosság együttműködését kéri a községi szervekkel, mert „ily módon járulunk legmegfelelőbben hozzá hazánk védelméhez, békéjéhez és szuverenitásának megőrzéséhez, támogatást nyújtva a Jugoszláv Katonaságnak és az állami szerveknek a béke megteremtéséhez, a JSZK integritásának és függetlenségének megőrzéséhez.”

Hasonló jellegű nyilatkozatot tett közzé csaknem minden községi vezetés, párt és társadalmi szervezet.

Meg kell mondanom, örülök, hogy nem kényszerülök ilyen nyilatkozattételre, és nem irigylem Szabadka polgármesterét, aki ország-világ nyilvánossága előtt többek között ezt mondta.

– „Azért gyűltünk össze ma itt ezen a gyönyörű téren, hogy az egész világnak bebizonyítsuk, mi a háború ellen vagyunk, hogy felemeljük szavunkat a bombázások, a rombolás, az országunkat sújtó agresszió ellen. Dallal követeljük a világtól, hogy szüntessék meg a Jugoszlávia elleni fegyveres támadást. Nekünk, szabadkaiaknak, akik itt élünk az ifjúság, a béke és a nemzeti tolerancia városában, jogunk van ezt követelni, mert történelmünkkel bebizonyítottuk, hogy lehetséges az együttélés, hogy a vitás kérdéseket vérontás nélkül is meg lehet oldani” (...)

Mi, a határ menti övezet lakosai, őriztük és megőriztük a határokat 50 évvel ezelőtt is az akkori világhatalmi erőktől. Most is tudjuk, melyek az alkotmányos kötelezettségeink, és készek vagyunk arra, hogy itt őrizzük határainkat” – hangsúlyozta Kasza József.

Ezt bizony hervasztó volt a hallani. Erre gondoltam, amikor este 11-kor, a légiriadó után kedvetlenül elmentem aludni.

 

Az orosz külügyminiszter szerint Rugova önként tárgyalt

Az orosz külügyminiszter szerint Ibrahim Rugova önszántából találkozott Milošević jugoszláv elnökkel. Igor Ivanov azt állítja, hogy a koszovói albán politikust senki sem kényszerítette a belgrádi megbeszélésre. 

Hajnali rakétatámadás

Szombaton hajnali háromnegyed egykor a NATO-erők rakétákat lőttek ki Belgrád belvárosára az Adriai-tengeren cirkáló amerikai hadihajókról és egy brit tengeralattjáróról. A cirkálórakéták eltalálták a szerb és a jugoszláv belügyminisztériumot. Az épületek lángokban állnak. Személyi sérülésről nincs hír. A 10. napja tartó akció során ez volt az első alkalom, hogy a NATO Belgrád belvárosára mért csapást. 

Élőlánc a hidakon

A belgrádi rakétatámadás után a város több száz lakója vonult a Száva és a Duna hídjára, hogy élőláncként védelmezzék azokat. Kragujevácban a Zastava gyár munkásai éjjel is az üzemben maradtak, mintegy élő pajzsot vonva a gyár köré. 

Nincs orosz katonai segítség

Milošević katonai segítséget kért Oroszországtól, hogy Jugoszláviának „könnyebb legyen megvédenie magát” a NATO támadásaival szemben. Moszkva kitérően válaszolt a kérésre. A Kreml szóvivője azt közölte, hogy a Belgrádban tartózkodó küldötteknek semmire sincs felhatalmazásuk. Anatolij Kvasnyin vezérkari főnök ugyanakkor azt mondta: „lehetséges, hogy Moszkva megadja a kért segítséget, de ez függ a helyzet alakulásától.” 

Szárazföldi csapatok bevetése Koszovóban?

Amerikai lapértesülés szerint szárazföldi csapatok koszovói bevetését tanulmányozzák a NATO magas rangú katonai vezetői. Az etnikai tisztogatások hatására a szövetséges erők kénytelenek újragondolni stratégiájukat. A Washington Post szerint újabb jugoszláv erők érkeztek Koszovóba azzal a céllal, hogy az albánokat elűzzék a tartományból. Ennek jegyében a hadsereg az elmúlt napokban egész városokat ürített ki. 

Rakétatalálat érte a jugoszláv titkosrendőrség főparancsnoksági épületét

 A NATO szerint azért volt szükség Belgrád központjának éjszakai bombázásra, hogy megsemmisítsék a koszovói jugoszláv hadműveleteket irányító központot. A katonai szervezet szóvivője elmondta, hogy a lerombolt kormányzati épületek nemcsak a szerb és a jugoszláv belügyminisztériumnak adtak otthont, hanem a Koszovóban tevékenykedő jugoszláv titkosrendőrség főparancsnokságának is. A szóvivő megismételte, hogy egyetlen olyan létesítmény sincs biztonságban, amely kapcsolatban van a koszovói hadműveletekkel. 

Moszkvai reakció - amerikai figyelmeztetés

Moszkva éles kirohanást intézett a NATO ellen a hajnali légicsapások miatt. A védelmi tárca ugyanakkor megerősítette, hogy Jelcin elnök még nem adott utasítást katonai segítségre Jugoszláviának. Előzőleg az Egyesült Államok figyelmeztette Moszkvát, hogy ezt meg se próbálja. Világosan Oroszország értésére adták, hogy ez nagyon súlyos hiba lenne. 

NATO-főhadiszállás Albániában

NATO-főhadiszállást építenek ki Albániában. A leendő létesítmény kezdetben hatezer NATO-katonát szolgálna ki: az ő feladatuk a koszovói albán menekülteknek szánt segélyszállítmányok védelme és célba juttatásuk felgyorsítása lesz. 

Folytatódik a fontos célpontok támadása

A brit védelmi minisztérium szerint a belgrádi minisztériumok ellen hajnalban végrehajtott támadás csak a kezdet volt. Ezentúl még több kiemelten fontos célpontot támadnak, még nagyobb erőkkel. A britek szerint a hajnali légitámadással a NATO lerombolta a koszovói hadjárat irányító központját, és az etnikai tisztogatásért felelős titkosrendőrség főhadiszállását. 

Légihíd Albániába és Macedóniába

Az ENSZ húsvétkor légihidat létesít, hogy gyors segéllyel lássa el az Albániába és Macedóniába menekült koszovói Albánokat. A légihídon először 41 tonna, magas fehérjetartalmú kekszet juttatnak el a menekülteknek. Ez az élelem 372 ezer embernek egy napra elég. Hamarosan Spanyolországból is útnak indul 200 tonna élelmiszer. 

Orosz ellenlépések

A Jugoszlávia elleni NATO-agresszió nyomán az orosz védelmi tárca lépéseket tesz a harckészültség növelésére - nyilatkozta az orosz védelmi minisztérium illetékese. Ezen kívül azt is elmondta: a tárca több katonai jellegű javaslatot terjesztett az ország vezetése elé. Így például kezdeményezte a boszniai orosz békefenntartó dandár kivonását. Jelcin egyelőre nem adott utasítást katonai segítségnyújtásra Jugoszláviának.

Részleges mozgósítás Macedóniában

A koszovói albán menekültekre és az ország biztonságának veszélyeztetettségére hivatkozva Macedónia elrendelte fegyveres erőinek a részleges mozgósítását. 

Az orosz állami duma fegyvereket ígér Belgrádnak

Szergej Baburin, az orosz állami duma alelnöke Újvidéken tett látogatása alkalmából reményét fejezte ki, hogy vége szakad a NATO támadásainak a JSZK ellen, ha a Jugoszláv Katonaság korszerű orosz fegyvereket kap, amiről áll1tólag döntés van. 

Az első sokkhatás

A hajnali hírekben közölték, hogy Belgrádban találat érte a szerb és a jugoszláv belügyminisztérium épületét, s mind a kettő lángokban áll. A BBC-től átvett felvételeket a szerb tévé többször bemutatja.

A hír izgalomban tartja az embereket. Elsősorban a magyarokat, a szerbek inkább riadtak és rendkívül gondterheltek. Piaci nap van, jól szemügyre lehet vételezni a szembejövőket. Szerb ismerőseink a szokásostól eltérően a földre szegezik tekintetüket, és alig köszönnek. Csak biccentenek a fejükkel. Ilyen megrendültnek és magukba roskadtnak még sosem láttam őket.

A szerbekkel ellentétben a magyarok keresik egymás tekintetét, csoportokba verődnek, beszélgetnek. Tudatában vannak, hogy valami fontos történt, ami a szerbeket mélyen érinti. A két nép pillanatnyi lelkiállapota tökéletesen eltér egymástól. Hiszen annak, hogy a Belgrád szívében levő belügyminisztérium lángokban áll, szimbolikus jelentősége van. Az eddig önmagát sérthetetlennek hitt nép lelke súlyos sebet kapott. A szerbek megrendültek. Még korán van, nem volt idejük a megrendítő hírt feldolgozni. Még nincs az arcukon maszk, így tisztán kivehető rajta a döbbenet és a félelem. De azért nem ellenségesek a magyarokkal szemben.

Megtévesztettek?

A magyarok tudják, hogy a szerbek félre vannak vezetve, hiszen Milošević kezében van a sajtó és a tévé. Azok, akik kizárólag belgrádi hírek alapján tájékozódnak a világban, egy szót sem hallottak a Koszovóból elűzött albán menekültekről. Nem is érthetik, mi baja van velük a világnak? Miért kellene ide idegen csapatokat beengedni? Miért akarják a szabadságukat elvenni?

Meg vannak győződve róla, hogy a NATO álnok szándéktól vezérelve kezdte őket bombázni. Fel sem ötlik bennük, hogy agresszorok lennének. Mint ahogyan arról sem akarnak tudni, hogy milyen kegyetlen népirtást végeztek az elmúlt években. Nemzeti önismeretük hamis, nem hajlandóak objektíven tudomásul venni a tényeket. hogy képtelenek megítélni saját cselekményeiket. Azt hiszik, hogy amiről nem vesznek tudomást, az nem létezik. Gátlástalan agresszivitásuk miatt mindenki elidegenedett tőlük.

 És ami a legfájdalmasabb ebben a nemzeti elvakultságban az, hogy más népek véleménye egyáltalán nem érdekli őket, legfeljebb csak abban az esetben, ha az hízelgő rájuk nézve.

Az örökös öntömjénezés következtében nem látják, nem ismerik fel, hogy milyen sértő és megalázó módon viszonyulnak más népekhez. Hogy fölényeskedésükkel, hazudozásukkal, hangoskodásukkal, soviniszta elvakultságukkal mennyire elidegenítettek és magukra haragítottak mindenkit. Többek között azzal, hogy az igazság letéteményesének hiszik magukat. Hogy szüntelenül a saját igazságra hivatkoznak, s azt hiszik, hogy a jog és az igazság akkor is az ő oldalukon áll, amikor térdig gázolnak mások vérében.

Persze nem hitről van itt szó, hanem akarnokságról. Megszokták, hogy ők szabták a jogot és az igazságot. Hatalmi pozíciójuknál fogva soha nem érdekelte őket mások joga és igazsága. Azt hitték elég, ha hazudoznak, elég ha csupán deklarálják a jogokat, elég port hinteni a világ szemébe.

Agresszív akarnokságukkal, zsarnokoskodó magatartásukkal szétverték ezt a gyönyörű országot. Ha csak egy szemernyi engedményt, gesztust tesznek a többi nép irányában, Jugoszlávia ma is virágzó ország lenne. Engedmények helyett azonban erőszakhoz folyamodtak. Fegyverhez nyúltak. És ez lett a vesztük. A régi igazság, hogy aki fegyvert ránt, az fegyver által vész el, beteljesül.

Persze, talán sohasem fogják beismerni, hogy ezzel milyen kárt okoztak maguknak, és mennyi gyászt és szenvedést másoknak. Az ország széthullott, de nyoma sincs semmiféle megbánásnak vagy önkritikának. Soha sem hallottam, hogy azt mondták volna: rosszul tettük, másként kellett volna. És még most sem, a bombázások ellenére sem hajlandóak magukba szállni. Most is azon fáradoznak, hogy lehetne átlátszó ígéretekkel, hazudozással, zsarolással átverni és becsapni a világot. Legfőképpen pedig, hogyan lehetne lehazudni a csillagokat az égről, s bebizonyítani, hogy itt a kisebbségeknek - albánoknak, magyaroknak és másoknak - sokkal több joguk van, mint bárhol a világon. Miközben kifüstölik az albánokat otthonaikból, megfosztják őket javaiktól, dokumentumaiktól, egy részüket kikergetik az országból, más részüket meg élő pajzsként terelik maguk előtt.

Meddig mehet ez még?

Ennyi gonoszság ellenére a jóérzésű emberek keresik a mentséget. Szegény, becsapott nép , mondják. Nem a szerbekkel van baj, hanem a politikájukkal. Csak hát ott a kérdés: miért követik ezt a politikát? Miért ülnek fel a hazugságoknak? Miért ilyen vezért választottak maguknak? És miért nem jött meg régen a jobbik eszük, látva, hogy ebből a politikából mennyi bajuk származott?

 

Nagyszombat

Az ünnep előestéjén eszembe jutottak rokonaink, barátaink, ismerőseink, akik vagy hasonló helyzetben vannak, mint mi, vagy talán aggódva gondolnak ránk. Szükségét éreztem annak, hogy életjelt adjak magunkról, és üzenetet küldjek a világ minden tájára. Az azonos tartalmú levél azonban, amit írtam, sajnos, másnapra a legtöbb helyről visszajött, mintegy érzékeltetve ennek a kemény világnak a valóságát.

 Nagyszombat este van. Telefonon megpróbáljuk elérni távollevő hozzátartozóinkat. Elszoruló szívvel hallom apám halk, erőtlen hangját a vonal végén, amely tele van ijedtséggel és szomorúsággal. A mama ágyban fekvő beteg. Eddig hetente látogattuk őket, most erre nincs mód, nem lehet benzinhez jutni. Aztán az öcsémet hívom. Hiába próbálom vidámabbra fogni a hangom, mázsás gondok nyomasztják. Fél falut már mozgósították, két nagyfiával együtt rettegve várja a behívóparancsot.

Tizedik napja tartanak a bombázások. Belgrád központja ma virradóra lángokban állt. A helyzetre való tekintettel lányunk a húsvéti szünetben nem jött haza. Leülünk kettesben a feleségem által gondosan terített asztalhoz. Még meg sem fogjuk a villát, megszólalnak a légiriadót jelző szirénák. Az utasítás szerint a pincébe kellene rohannunk pokróccal, elemes lámpával, miegyébbel a hónunk alatt.

Az emberek meg vannak rettenve. Az alattunk lakó szomszédnak elege van az egészből, felöntött a garatra és keservesen dalol valamilyen nótát egy szőke asszonyról. Feketehajú felesége csitítja.

Miközben megpróbálom lenyomni a falatot a torkomon, felvillannak bennem a híradóban látott képsorok. Az albán menekültek éhes, lerongyolódott, elcsigázott ármádiája. És a tengernyi sokaság közepén az úton egy kisgyermek áll egyszál magában. Elvesztette édesanyját. - Mama! Mama! - hívja sírdogálva. Azt hiszem most ebben az országban valamennyien ilyen anyátlan gyereknek érezzük magunkat.

Minthogy a határt lezárták, és a beígért utazás elmaradt, a Tántit is meg kell nyugtatni valahogyan

Jól vagytok? kérdezi a telefonban.

Igen, jól válaszolja a feleségem.

Nincs semmi bajotok? nyugtalankodik tovább.

Nincs. Nincs semmi bajunk az égvilágon.

Egy kicsit megnyugszik. 86 éves, mit is mondhatnánk neki mást?”

Éjfél felé kerülök ágyba. A feleségem nyugtalanul alszik. Pár percet nézem még a tévét, aztán elcsapom.

A szerbek kitartanak Milošević mellett

Belgrád szerint a NATO légi csapásai megfélemlítik, de nem törik meg a szerbeket. A jugoszláv vezetők szerint a külföldön erős fenntartásokkal kezelt Milošević-Rugova találkozó is azt igazolta, hogy a koszovói albánok elsősorban a NATO példátlan vandalizmusa és nem a szerbek hajtóvadászata elől menekülnek. Belgrádban azt állítják, hogy az albán menekültek visszatérnek otthonaikba. 

Újabb Duna-hidat ért találat

 A NATO repülőgépei szombat este nyolc óra körül ismét csapást mértek Újvidékre és leromboltak egy újabb Duna-hidat. A három Duna-hídból a most megsemmisített volt a legújabb, ez Újvidéket és Kamenicát kötötte össze. A NATO akció után az egész város víz nélkül maradt. Az este szinte egész Szerbiában légiriadó volt. 

Amerika erősítést küld

Az Egyesült Államok jelentős erősítést küld a NATO jugoszláviai hadműveleteiben résztvevő légi és tengeri flottának. Kísérő hajóival a Földközi-tengerre tart a Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó, amelynek fedélzetén 75 gép várja a bevetési parancsot. A tengeri óriás flottájához tartozó négy hadihajó és egy tengeralattjáró cirkáló rakétákat szállít. Elindult 13 darab F-117-es lopakodó vadászgép is egy amerikai bázisról. 

Hajnali támadás Belgrád ellen

Vasárnap hajnalban Belgrád több pontján is cirkáló rakéták csapódtak be. A Szávát hatalmas tűz fénye világította be, mert találat érte az újbelgrádi hőerőművet és kigyulladtak a fűtőanyagraktárak. A NATO repülőgépei szintén támadást intéztek a főváros rendőr-akadémiája ellen és más negyedekben is becsapódások történtek. 

Segélyek az albán menekülteknek

A macedón kormány beleegyezett abba, hogy a nemzetközi közösség menedékkörzetet hozzon létre az országban a Koszovóból elűzött albánoknak. A NATO-tagállamokból légihídon juttatják el a szükséges sátrakat, takarókat, élelmiszereket, víztisztító berendezéseket, gyógyszereket a térségbe. 

Az SFOR is beszállt a háborúba

 Bosznia és Jugoszlávia határán, lakatlan területen az SFOR aláaknázta a síneket, hogy robbantással vágja el az utat a jugoszláv hadsereg elől Crna Gorába. Ekkor a Szerb Köztársaság területéről két férfi rálőtt a katonákra, akik viszonozták a tüzet és egyiküket lelőtték. 

Videofelvétel a mészárlásokról

Koszovóból elmenekült albánok kicsempésztek egy videofelvételt, amelyből a szerb erők által elkövetett újabb tömeggyilkosságra lehet következtetni. A képeken tarkón lőtt albánok holttestei látszanak. A videó készítője elmondta, hogy a falujában több mint száz férfit végeztek ki a szerb fegyveresek, akik a nőket és az öregeket elűzték a településről. 

Mégsem állítják bíróság elé az amerikai katonákat

Belgrádban közölték, hogy mégsem állítják bíróság elé a héten elfogott három amerikai katonát. A jugoszláv kormány egyik tárca nélküli minisztere közölte, hogy a katonák a NATO-bombázások megszűnése után visszanyerik szabadságukat. 

Előkészületek a szárazföldi támadásra?

Az USA olyan harci helikoptereket vezényel Koszovó térségébe, amelyeket rendszerint szárazföldi hadműveletek alkalmával használnak. Bill Clinton elnök már engedélyezte az Apacs helikopterek Balkánra irányítását. Az Apacsokat elsősorban a tüzérség és a harckocsi-elhárító csapatok ellen szokták bevetni a szárazföldi csapatok támogatására.

Már nem időszerű a rambouillet-i béke-megállapodás

A német, a francia, a brit, az olasz és az amerikai külügyminiszter Bonnban kiadott közleménye szerint ezek az országok elálltak attól az eddigi követeléstől, hogy Koszovóba NATO-parancsnokság alatt levő csapatokat kell telepíteni, és attól is, hogy a belgrádi hatóságok írják alá a rambouillet-i béke-megállapodást. 

Belgrád átadta a lopakodó roncsait Oroszországnak

Jugoszlávia beleegyezett abba, hogy Oroszországnak átadja a Buđanovcinél lezuhant F-117A (ún. lopakodó) repülőgép roncsát. 

A JSZK kéri a BT összehívását

A JSZK az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte a NATO Jugoszlávia elleni harci tevékenysége miatt. 

Húsvét vasárnapján

A belgrádi tévé hajnali híreiben hallom, hogy az éjszaka ismét bombázták Pancsovát, az áramelosztót érte találat. Nagy erejű robbanásokat hallottak Újvidéken. A péterváradi híd a Dunába zuhant. Megrongálódott a bácspetrőci híd is a Dunán, de még áll. A lángok martalékává vált a čačaki olajtároló, amelyben a hírmagyarázó szerint a tavaszi mezőgazdasági munkálatokhoz szükséges üzemanyagot tárolták. - Vajon miért nem osztották már régen ki a parasztoknak? - villan át az agyamon.

Ma a harangszó hívó hangja mintha másként szólna, mint egyébkor. Az jut eszembe róla, hogy a szerbek kevésbé vallásosak, mint a magyarok. Ezekben a balszerencsés időkben ugyan többször mutogatják a kolostorokat és a pravoszláv papokat, de azokat is inkább politikai célzatból. Az őszinte hitre és az elmélyült imádságra gondolok, amikor a vallásosságot hiányolom. Ez, azt hiszem, teljesen ismeretlen a nagy többség számára.

Minden ember, és minden nép életében adódnak olyan helyzetek, midőn az emberek mindenütt a világon térdre ereszkedik a gondok súlya alatt, és az Úrhoz fohászkodnak. Nem az számít, hogy milyen Istenhez imádkoznak, hanem maga az a lelkiállapot fontos az ember mentális egészsége szempontjából, amikor szembesül saját gyarlóságával, felismeri tudásának és cselekvőképességének határait, és segítségért fohászkodik.

Ez a fohászkodás, függetlenül mindenféle dogmától, minőségileg új viszonyt jelent embertársainkhoz. Lehetővé teszi számunkra, hogy megszabaduljunk az önáltatástól, a szívünkre kérgesedett hazugságok mocskától. Az ima, a meghajlás, a fohász a lélek megtisztulásának a forrása, amely újra nyitottá és szabaddá tesz bennünket a világ befogadása számára.

Nos, a szerbek részéről ezt a magukba fordulást, emberi gyarlóságaik felismerését, a belső megtisztulás igényét hiányolom. A magyarok a látványos tömeg-manifesztációk helyett inkább templomokba mennek. Ami nagyon fontos közösségi élmény jelent számukra ebben a nehéz helyzetben.

 

Magyar kisebbségpolitika”

A VMDK elérkezettnek látta az időt, hogy gesztusokat tegyen a hatalom irányába, ezért közlemény adott ki, amelyben megrendszabályozza a NATO-t és Magyarországot.

– „A NATO légitámadásai, mivel nincs meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának a jóváhagyása, nélkülöznek minden nemzetközi jogi alapot” – áll a nyilatkozatban, amely szerint a NATO intervenciójával „a koszovói albánok önrendelkezési joga erősebbnek bizonyult a szerb állam szuverenitásánál”, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek Európában. Mivel „a határmódosítás errefelé mindig vérrel járt” a VMDK a kisebbségi kérdés megoldását az állami kereteken belüli autonómiában látja.

A VMDK „ellentmondásosnak” tartja Magyarország szerepvállalását, mivel jóváhagyta a légtér használatát, ugyanakkor kérte Jugoszláviától a tartalékosok sorozásának mellőzését. A jó megoldás - a közlemény szerint - az lett volna, ha az Országgyűlés a légitámadások ellen szavaz, és egyben tárgyalásokat kezdeményez a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan kérdéseinek a rendezésére.

– „Légvárat épít, aki azt hiszi, hogy az európai orientációt vett anyaország és a széleken leszakadó peremmagyarság viszonya mindenki számára megnyugtató módon rendezhető”– szögezi le a Magyar Szóban közzé tett közlemény.

Ez itt így divat a magyar pártéletben. Egyetlen bíráló szó sem Belgrád felé, ugyanakkor látványosan elhatárolódni a magyar kormánytól. Nem a békeszerződést elutasító szerb honatyák döntöttek rosszul, hanem az „európai orientációt vett” magyar parlament. A vajdasági magyarság helyzete nem azért rossz, mert nincsenek biztosítva a közösség fennmaradásához szükséges kollektív jogok, hanem mert Magyarország „európai orientációt vett”, és a légitámadásokra szavazott.

 

E-mail gondok

Akadozik az e-mail levelezés. Az elmúlt napokban sikerült néhány levelet továbbítanom, amelyekre válasz is érkezett, aztán akadozni kezdett a kapcsolattartás. Nem kaptam kimenő vonalat, visszajöttek, vagy egyszerűen eltűntek a nagyvilágban a leveleim. Hozzám is ritkán érkezett üzenet.

 – „Valami történt az email-hálózattal is, mert nem tudja továbbítani címedre a postát – írta egyik ismerősöm. Most próbálkozom az eddigieket átmásolni a freemail-be, hátha onnan... Hallom E-től, hogy jól vagytok - ez a lényeg. De azért tudósíts a részletekről, ha tudsz. So long... Ui. Közben üzenetet kaptam a Postamestertől 5 példányban, minthogy 5 levelet nem továbbítanak neked éppen. Én sem kaptam tőled semmit, talán éppen összefüggésben a postamesterekkel. De azért ne add fel!”

Gyönyörű tavaszi nap van. A fák virágba borultak, és mindenfelé sárgállik a gyermekláncfű. A templom előtt járok, amikor vijjogva megszólalnak a szirénák.

– Kellemes ünnepeket – köszönök rá egy ismerős fiatal házaspárra, akik gyermekükkel sétálnak.

– Köszönjük, megvan – válaszolják széles mosollyal.

A templom tele van emberrel, az utcán is állnak. A Magyar Szó Pénzes János püspök húsvéti üzenetét közli az első oldalon. - Jézus feltámadása az új történelem kezdete - írja. - Halála előtt azt mondta nekünk Jézus: „Ne legyen nyugtalan a szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek! Atyám házában sok hely van, ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Azért megyek el, hogy helyet készítsek nektek. Ha aztán elmegyek, és helyet készítek nektek, újra eljövök, és magammal viszlek benneteket... Ez a mi húsvéti tapasztalatunk, ezt kell megélnünk.” Csak reménykedni tudok abban, hogy ez nem valamiféle utalás az evilági helyzet tarthatatlanságára. A húsvét sem hozta meg a remélt békét. És már csak 6482 óra 2000-ig.

A hajnali támadásokról

Jugoszláv források szerint a NATO gépei hajnalban eltalálták a légvédelmi parancsnokság épületét, az Ibar folyó egyik hídját, egy televíziós átjátszó állomást a Kopaonik hegyen, és lőtték a surčini polgári repülőteret. Koszovóban Priština környékét és a repülőteret bombázta a NATO. A légvédelem lelőtt egy repülőgépet és két rakétát. 

Újabb tömegmészárlás

 Albán források szerint a szerbek fogolytáborokat létesítenek Koszovóban. A menekültek arról számolnak be, hogy egy Mališevo környéki gyűjtőtáborban a szerb fegyveresek tizenötezer koszovói albánt tartanak fogva, Suva Reka közelében pedig egy faluban 35 civilt mészároltak le. A szerb csapatok a hétvégén folytatták koszovói támadásukat, ezúttal főleg Mitrovica környékén. A katonákat állítólag iskolákban és más polgári létesítményekben szállásolják el, hogy így védjék meg őket a NATO bombáitól. 

NATO-ellenes tüntetés Athénban

Athénban rendőrökkel csaptak össze a NATO-ellenes tüntetők. Körülbelül háromezer ember vonult az amerikai, a francia és az olasz nagykövetségekhez és az Európai Unió helyi irodáihoz. A rendőrség könnygázzal oszlatta fel a tömeget, mert a tüntetők erőszakkal be akartak hatolni a diplomáciai képviseletekre. 

Tömeges deportálások

A brit külügyminiszter szerint a szerb erők olyan méretű tömeges deportálást hajtanak végre Koszovóban, amilyenre Sztálin és Hitler óta nem volt példa Európában. Robin Cook kijelentette: addig nem lesz béke, ameddig a jugoszláv elnök le nem állítja az etnikai tisztogatást. 

Rugova Moszkvába készül

Az orosz Interfax hírügynökség értesülése szerint Ibrahim Rugova rövidesen Moszkvába utazik, hogy a válság megoldásáról tárgyaljon. Az információ szerint a látogatást a koszovói albán vezető és a jugoszláviai orosz nagykövet találkozóján készítették elő. Rugova kérte a jugoszláv hatóságokat, engedélyezzék, hogy külföldre távozzon, mert hozzá szeretne járulni a helyzet rendezéséhez. 

Harci helikopterek Albániába

Albániába telepíti a harci helikoptereket az Egyesült Államok. Ehhez hozzájárult a NATO 19 tagállama is, de előfeltétel, hogy az albán kormány is felhatalmazza erre Washingtont.

A Pentagon szerint már megegyeztek Albániával, de a hivatalos hozzájárulást Solana főtitkár is kéri Tiranától.

24 Apacs típusú harci helikopter Németországból érkezik Tiranába, és 8-10 nap múlva lesz bevethető. Ezeknek a helikoptereknek a koszovói bevetése Albániát is közvetlenül bevonhatja a konfliktusba - jelezték a diplomáciai források. 

Fokozódó katonai nyomás Jugoszláviára

A NATO bejelentette, hogy fokozza a katonai nyomást Jugoszláviára, beleértve azt is, hogy jugoszláv csapatokat is támadni fognak. Brüsszelben közölték, hogy kihasználják a kedvezőbb időjárást az újabb akciókra: elsősorban a Koszovóban levő jugoszláv katonai és rendőri erőket fogják támadni. David Wilby, a NATO szóvivője elmondta, hogy a szerbek még mindig folytatják az albán lakosok elűzését, páncélos egységeket vetnek be ellenük, és fölégetik falvaikat.

Az éjszaka közepén különös zajra ébredtem. Mintha valamilyen tompa puffanást hallottam volna. Egy puha tárgy esését. Rossz érzésem támadt, kiugrottam az ágyból és a villanykapcsoló felé indultam. Félúton azonban valamibe belebotlottam. Feleségem a szőnyegen feküdt ájultan. Azt hittem azonnal szívbajt kapok az ijedtségtől. Felkaroltam és közben szólongattam. Tehetetlenül feküdt a karjaimban, aztán kisvártatva magához tért. Kirohantam vízért a konyhába, és kinyitottam az ablakot, hogy friss levegőt eresszek a szobába. Kintről dübörgés hallatszott, repülőgépek húztak el a város fölött. Ránéztem az órára: pontosan fél három volt. A légiriadót jelző szirénák hallgattak, a feleségem viszont megszólalt.

– Mi történt? Ezek repülők?

Ivott egy pohár vizet, aszpirint vett be, aztán visszafeküdtünk.

 Napok óta látom rajta, hogy egyre feszültebb, idegesebb. Az elhúzódó háború kikészíti az emberek idegeit. Valószínűleg felriadt és leesett a vérnyomása. Egyre többen panaszkodnak hasonló esetekre, vagy más tünetekre. Hiába próbálják az emberek legyűrni nyugtalanságukat, a szorongás galád tüneteket tud produkálni.

Van aki nem is titkolja félelmét. Az este felhívott egyik tanár ismerősünk, aki az utazási lehetőségek felől érdeklődött. A Világszövetség közgyűlésére szeretne menni, életkoránál fogva ki is engednék az országból, de nem szívesen hagyja itt a feleségét.

 – Sohasem gondoltam, hogy vénségemre örülni fogok annak, hogy nem vagyok húsz évvel fiatalabb - mondja a telefonba. Arra gondol, a hadköteles férfiak nála is nagyobb kutyaszorítóban vannak. Végül lemond az utazásról, mert nem tudja, mire jönne haza.

Mindenkinek száz oka van rá, hogy erőt vegyen rajta a félelem, vagy a depresszió. Egyik újvidéki rokonom arra panaszkodik, hogy minél többet gürcöl, annál hülyébbnek érzi magát, hiszen minden erőfeszítés hiábavalónak bizonyul. Alig tudnak megélni, elege van mindenből.

– Legszívesebben lehúznám az egész életemet a vécén – mondja fájdalmas iróniával.

Az elhúzódó háború és a nagy érzelmi igénybevétel miatt másokon is látom a kimerüléses depresszió tüneteit. Van, aki költséges és értelmetlen belső lakás-felújítási munkálatokba hajszolja magát és családját. Másokon erőt vesz a költekezési láz, adósságokba keverik magukat és családjukat. Talán a lecsúszás és az örömélmény hiány bosszulja meg így magát. Ismét mások a szorongás csökkentése és az örömháztartás helyrebillentése érdekében állandóan degeszre tömik magukat. A férfiak egy része, mintha esze ment volna, úgy száguldozik a kihalt város utcáin.

Fejjel a falnak

Csakugyan, mintha az emberek nem egészen lennének maguknál. Az egyik éjjel valaki fejjel ment neki a vaskereskedés üvegajtajának, majd a hotel hatalmas üvegablakának. Mondom, fejjel! Talán nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen itt egy egész ország népe ment fejjel a falnak.

Tizenharmadik napja tartanak a bombázások, de nyoma sincs semmiféle belátásnak vagy megbánásnak. A szerbek paranoiás révületbe esve szajkózzák azt, amit az állami televízió a szájukba rág.

– „Ne damo, Kosovo!” (Nem adjuk Koszovót!) – harsogják kórusban, mit sem törődve azzal, hogy senki sem akarja tőlük elvenni Koszovót. Ellenben ők tíz évvel ezelőtt csakugyan elvették az albánoktól azt a kevéske autonómiát, amijük volt. A szerbek szentül meg vannak győződve róla most is, hogy az egész világ téved, csak Szerbiának van igaza. Európa szerint autonómiát kell az albánoknak adni, mert magas a lakosságon belüli számarányuk. Ha így áll a dolog, gondolják a szerbek magukban, ezen könnyen lehet változtatni. Mihamar földönfutóvá tettek közülük vagy milliót. Most meg Nyugat azzal jön, hogy Szerbia a sötét erők szinonimájává vált: a fajgyűlöleté és a népirtásé.

 Volt már rá eset a történelemben, hogy a nagyhatalmak tévedtek. Arra is, hogy igazságtalanul büntettek népeket. A gyengébb azonban rendre kényszerűen fejet hajtott erősebb előtt. Ez a megmaradás törvénye a természetben is, a népek életében is. Aztán változhatnak az idők, a dolgok jobbra fordulhatnak, a történelem sok mindent helyrehozhat. Arra azonban még nem volt példa, hogy egy nép fejjel menjen a falnak, és - függetlenül attól, hogy kinél van az igazság - készakarva a teljes megsemmisülésig bombáztassa magát.

 

 

 

Tovább