Befejezés
Nem szeretném, ha az olvasó azzal a hiányérzettel tenné le a könyvet, hogy a sok felvetett probléma mellett nem kapott bátorítást, biztató példát. Hadd mondjam el, hogy a 2200 személyt felölelő felmérés eredményei megerősítették személyi tapasztalataimat, miszerint sokkal több jól működő család van, mint gondolnánk. Megerősíti ezt 30 éves szakmai gyakorlatom is. De valahogy úgy vagyunk ezzel is, mint a tévé esti híradójával, amelyben csupa vérfagyasztó történettel traktálnak bennünket, anélkül, hogy az emberi helytállás és teljesítmény szép példáiról hónapokon át akár egyetlen szó esne. A negatív eseményekről való beszámolók bizonyára jobbító szándékkal készülnek, ám ebben a dózisban az ellenkező hatást érik el: ahelyett, hogy felráznának bennünket, és véget vetnének közömbös szemlélődésünknek, lehangoltságot eredményeznek, s végképp elveszik kedvünket, hogy kimozduljunk a fotelből.
Sajnos a moralisták és a pszichológusok is gyakran belevesznek a problémák fölvetésébe, gondolván, hogy a boldog emberek sorsa úgysem érdekel senkit. Olvasóim megnyugtatására szeretném elmondani, hogy az emberek többsége csendben, különösebb felhajtás és visszhang nélkül éli a boldog családok mindennapi életét.