A konfliktusok típusai

A konfliktusokat sokféleképpen lehet értelmezni, és egymástól megkülönböztetni. Mi itt a konfliktusok két típusát különböztethetjük meg. Az első csoportba soroljuk azokat, amelyek valamely családhoz, lakóhelyhez, etnikai csoporthoz, vallási közösséghez, politikai párthoz, társadalmi szervezethez való tartozásunk alapján, vagy hivatásunknál, életkorunknál, nemi hovatartozásunknál stb. fogva objektíve adottak számunkra. Akarjuk vagy sem, körülményeink, helyzeti adottságaink megkerülhetetlenül szembehelyeznek bennünket másokkal. Ezek az érdekellentétek keresztül-kasul átszövik életünket, s önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy soha se leljünk igazi nyugalmat.

Az érdekellentétek keresztül-kasul átszövik életünket, s önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy igazi nyugalmat soha se leljünk.

A konfliktusok másik csoportjába azokat a viszályokat soroljuk, amelyek egyazon társadalmi csoporton belül lépnek fel. Ezt hívjuk a „se vele, se nélküle” helyzetnek. A csoporttagok egyéni érdekei ütköznek más személyek egyéni érdekeivel, a konfliktusban állókat ugyanakkor összefogja valamilyen közös érdek. A személyi ambíciók, hatalomvágy, presztízsszempontok, dominanciaigény, irigység, rivalizálás, féltékenység stb. a csoportban rendre felütik a fejüket, és néha annyira felerősödnek, hogy a közös érdek rovására mennek. Az érintkezés gyakorisága miatt az ilyen konfliktusok gyakrabban lépnek fel és hevesebbek kisebb közösségekben (például a családban), mint nagyobb társadalmi csoportokban.